Az MSZMP PB jóváhagyja 1-2 új kishatár átkelőhely megnyitását a magyar-román határon. (A román fél gazdasági okok miatt a Pete-Csengersima átkelő megnyitását szorgalmazza, míg a magyarok a battonyait, végül az előbbi megnyitására kerül sor, de teherautók nem használhatják.) "Az új kishatárforgalmi határátkelőhelyek létesítése számunkra politikai kérdés" - írja Gresznáryk Pál, a külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője 1978. december 13-i feljegyzésében.
1977. május 25. - 29.
Magyar-román konzuli tárgyalások folynak Budapesten. Megállapodás születik arról, hogy Kolozsváron magyar, Debrecenben pedig román főkonzulátus nyílik. (A tárgyalások során "az a benyomásunk alakult ki, hogy a román fél - ha erről kifejezetten nem is szólt - legalábbis egyelőre nem tervezi a debreceni főkonzulátus felállítását." - írja Biczó György nagykövet.) A partnerek abban egyetértenek, hogy a kishatárforgalmi sávot 15-ről 20 km-re szélesítsék, az évenkénti átlépés lehetőségét pedig 4-ről 12-re emelik, és bár a magyar részről kérik Temes megyét is, a románok csak ahhoz járulnak hozzá, hogy a kolozsvári főkonzulátus konzuli kerületéhez csupán Szatmár, Bihar, Arad Szilágy és Kolozs megyék tartozzanak. A tárgyalások során a felek "hosszas, és időnként kemény hangú vitát" folytatnak, mert a román küldöttség nem járul hozzá, hogy Arad, Nagyvárad és Szatmárnémetit is a kishatárforgalom része legyen. (Azzal fenyegetőznek, hogy ha nem marad ki a három város, kénytelenek lesznek megszüntetni a kishatárforgalmat.) Végül ezek a nagyvárosok nem kerülnek be a kishatárforgalmi sávba.
1977. május 26. - 27.
Bukarestben ülésezik az írók országos konferenciája. (Eredetileg április végére hívják össze, de a főtitkár "lefújja" a dolgot.) Az írószövetség alelnökévé George Macovescut választják, az egyik alelnök ismét Sütő András lesz.
