Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 9 találat | 0 - 9
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1950. február 17.

Letartóztatják Lakatos Istvánt, Venczel Józsefet, gr. Teleki Ádámot, Bodor Bertalant, és Pásztai Gézát. (Pásztait nem állítják bíróság elé, ítélet nélkül 5 évet tölt börtönben.). - 1951. augusztus 7.

1950. április 27.

A stockholmi békekonferencia felhívásának ürügyén Marosvásárhelyen "békeértekezletet" tartanak, katolikus papok és világi hívek. (A papok egy részét kényszerrel hurcolják Vásárhelyre a Securitate emberei.) Az értekezleten, melyen megalakítják a Katolikus Akcióbizottságot, melynek elnökévé Ágotha Endre nyárádselyei esperes-plébánost választják, akit a Szentszék 1950. május 5-én excommunicál. - 1950. augusztus 15.

1950. május 23.

Kőrösbányára internálják dr. Scheffler János szatmár-nagyváradi megyéspüspököt. - 1950. június 24.

1950. július 11.

Megjelenik a 153. sz. belügyminiszteri rendelet, mely szerint 10 napon belül be kell szolgáltatni az egyházközségek 1850-1895 közti időből származó anyakönyvi nyilvántartásait. Az ortodoxok nem adják át anyakönyveiket, arra való hivatkozással, hogy szabad betekintést engednek bárkinek az anyakönyvekbe.

1950. augusztus 22.

A minisztertanács törvényerejű rendelete szerint "Brassó város Sztálinváros nevét viseli, a dolgozó emberiség nagy lángelméje, a szovjet nép vezetője, népünk felszabdítója és szeretett barátja, Joszif Visszarionovics Sztálin tiszteletére." (Brassó az 1960. december 24-i "területrendezési törvénnyel" kapta vissza a nevét.)

1950. szeptember 5.

Újabb "békegyűlést" tartanak, ezúttal Gyergyószentmiklóson. A Katolikus Akcióbizottság rendezte összejövetelre a lelkészek egy részét ismét fizikai kényszerrel viszik el. - 1951. március 15.

1950. szeptember 8.

A Buletinul Oficialban megjelenik az 5/1950. sz. közigazgatási reform-törvény (melyet a Központi Vezetés két nappal korábban hagyott jóvá), amellyel létrehozzák Románia új közigazgatási beosztását: szovjet mintára a megyék helyett 28 tartományt alakítanak ki. Erdély 22 megyéjéből 11 tartomány lesz, például Sztálin tartomány része lesz Csík, Udvarhely és Háromszék megyék (mint Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, és Sepsiszentgyörgy rajonok).

1950. szeptember 24.

A Háromszék megyei Gidófalván az erőszakos kollektivizálás elleni lázadás tör ki. A Sztálin arcképe alatt felvonuló falusiak ellen a katonaságot vetik be, a véres megtorlásnak több sebesültje és letartóztatottja van. Ezekben a napokban hasonló megmozdulások történtek több más háromszéki faluban (Maksán, Bodokon, Kőröspatakon.)

1950. november 1.

Ünnepélyesen felavatják az átszervezett 2 (magyar és román) kolozsvári művészeti intézetet. A megalakuló önálló Gheorghe Dima Zenekonzervatórium igazgatója: Eisikovits Mihály. Az oktatás két nyelven folyik. A Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet szintén kétnyelvű, rektora: Aurel Ciupe. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet magyar és román tagozatos. (A magyar tagozatot 1954-ben Marosvásárhelyre helyezik.) Igazgató: Maria Cupcea.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék