Kolozsváron meghal Márton Gyula (Nagymon, 1916. dec. 27.) nyelvész, egyetemi tanár. A Ferenc József Tudományegyetemen doktorál, 1948-tól a Bolyai egyetem tanára, 1956-59 közt rektorhelyettes, 1959-től a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára. Részt vesz a moldvai csángó magyar nyelvatlasz és a székely szóföldrajzi szótár elkészítésében.
1976. május 20.
Összehívják a magyar és német "nemzetiségi dolgozói tanácsok" kibővített plenárisait. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának plénumán elnöklő Cornel Burtică KB-titkár beszédében szokatlanul élesen rohan ki a "Horthy-fasizmus irredentizmusa" ellen. A felszólalók mindegyike az elvárt "szöveget" mondja fel (Péterfi István elnök számadatokkal igyekszik bizonyítani a magyar kisebbség "teljes jogegyenlőségét"), csupán Albert Sándor, a Brassói Lapok főszerkesztője beszél nyíltan megyéje nemzetiségi oktatási problémáiról, amire Burtică úgy válaszol, hogy "erőfeszítéseket kell tenni a nemzetiségi oktatás további javítása terén". Biczó György nagykövet úgy véli, hogy az egész tanácskozást csak azért kellett összehívni, hogy választ adjanak az amerikai magyar emigráns megmozdulásokra. (Ennek a törekvésnek a keretébe illeszthető bele az is, hogy Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója a tanácskozás után interjút adhatott a New York Heraldnak.)
1976. május 28. - június. - 10.
Romániába látogat Száz Zoltán, az Amerikai Magyar Szövetség vezetője (és az Institute of American Foreign Policy igazgatója), akit félhivatalos minőségben fogad Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, valamint a közoktatásügyi miniszter, és a Kultuszdepartament (Vallásügyi Hivatal) vezetője is. Találkozhat a Romániai Magyar Dolgozók Tanácsa elnökével, Péterfi Istvánnal, Koppándi Sándorral, a tanács titkárával, Huszár Sándorral, A Hét főszerkesztőjével, Papp László nagyváradi református püspökkel és másokkal. A látogatás igazából a rezsim "nyitottságát" bizonyítja, a valós problémák nem kerülnek a felszínre.
1976. augusztus 22.
Csíkszeredában meghal Nagy Imre (Csíkzsögöd, 1893. júli. 25.) festőművész. Tanulmányait Budapesten végzi, majd 1924-ben visszamegy szülőfalujába és haláláig ott él, alkot, a székely nép és táj művészeti megörökítője.
1976. szeptember
bevezetik a kötelező tízosztályos oktatást. Az ekkor végrehajtott átszervezések újabb lehetőséget biztosítanak a magyar nyelven történő tanulás lehetőségeinek szűkítésére, ugyanis számos helyen megszüntetik a magyar nyelvű XI-XII. osztályokat. Az első tíz tanévben magyarul tanult diákokat ezzel az elé a választás elé állítják, hogy vagy átmennek az utolsó két évre a román nyelvű osztályokba - sokan ezt nem tudják vállalni -, vagy mehetnek szakmát tanulni. Igen sokan ez utóbbi mellett döntenek, vagyis lekényszerítik őket az értelmiségivé válás útjáról. (1978/79-ben az ország összes XI-XII-es diákja közül alig 3% a magyar nemzetiségű.)
1976. szeptember
Az addig csak magyar tannyelven oktató marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben román tagozatot létesítenek.
1976. október 5.
Nicolae Ceauşescu munkalátogatáson Hargita megyében jár. Csíkszeredában tartott beszédében bejelenti, hogy az ötéves tervben mintegy hatezer lakást építenek és "Csíkszereda az egyik traktorgyártó központ lesz". Az elkövetkező években a település belső városmagját "eltüntetik" és "modern városközpontot" építenek. A város iparosítása együtt jár a románosítással. Míg az 1966-os népszámlálás idején 807 román nemzetiségű lakos élt a székely városban, addig 1977-ben már 4818.) Kilátásba helyezi azt is, hogy létesítenek egy almérnöki (3 éves posztliceáris képzés) szekciót a városban, ez azonban nem jön létre.
1976. október 17.
Templomot szentelnek a korábban Csík megyéhez tartozó, de 1950-ben Bákó tartományhoz (1968-ban pedig Bákó megyéhez) csatolt Gyimesbükkön. A hatvanas-nyolcvanas években ez az egyetlen település Bákó megyében, amelyben a magyar nyelvű híveknek magyarul lehet misézni. A templomépítő plébánost, Dani Gergelyt ettől fogva rendszeresen zaklatja a Securitate. A folyamatos üldözések következtében 1982-ben 63 éves korában szívinfarktusban meghal.
1976. november 9.
Megjelenik az államtanács november 5-i, 372. sz. törvényerejű rendelete, melynek értelmében a 89/1974. sz. rendeletet olyképpen módosítják, hogy a külföldi személyek elszállásolásának tilalma nem vonatkozik a román származású külföldi állampolgárokra. A nyíltan diszkriminatív jogszabály módosítását minden kétoldalú tárgyaláson el szeretné érni a magyar fél - de eredménytelenül.
1976. november 2.
Kolozsváron öngyilkosságot követ el Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938.) költő.
1976. december 20. - 21.
Manea Mănescu meghívására Lázár György magyar miniszterelnök bukaresti látogatáson vesz részt. A kiadott közös közlemény szerint "a két fél megállapodott, hogy az illetékes szervek gyorsítsák meg a kishatárforgalmi egyezmény megvalósítását, fejezzék be a konzulátusok (kölcsönösségi alapon történő) létesítésére vonatkozó tárgyalásokat, terjesszék ki a magyar-román turisztikai együttműködést (beleértve a két ország lakossága közvetlen kapcsolatainak bővítését is)", valamint "szükségesnek tartották a kultúrházak megnyitásának meggyorsítását Budapesten, ill. Bukarestben."
1976 folyamán
1976 folyamán összesen Romániából 427.000 beutazást regisztrálnak Magyarországra, onnan 280.000 kilépést a szomszédos országba. (Ez utóbbi esetében azonban figyelembe kell venni hogy sokan a szállástörvény miatt, és azért, mert a külföldieknek háromszoros szállodadíjat kell fizetni, inkább éjszakára visszautaznak Magyarországra, ezért a statisztika némileg torzít.) Ez évben 226 magyar nemzetiségű személynek adnak ki a magyar hatóságok a végleges áttelepítést lehetővé tevő vízumot. A magyar nagykövetség információi szerint "ha a helyi hatóságok tudomást szereznek az áttelepülési szándékról, azt a felsőbb szervekhez továbbítják, és sor kerül az itteni szempontból érdekesebb személyeknek a "komisszió" elé idézésére." (A bizottság a helyi pártbizottság, a rendőrség, a megyei KISZ, a Securitate tagjaiból áll.) "Amennyiben a román állampolgár házasságkötés után kíván áttelepülni, igyekeznek ráhatni, hogy házastársát bírja rá arra, hogy az telepedjen le Romániában (általában eredménytelenül). Hivatkoznak arra, hogy a kérelmező felsőbbszintű iskoláit itt végezte, államköltségen, és meg kell térítenie az oktatási díjat. Dezertőr, mert azt az országot akarja elhagyni, ahol született és amely fölnevelte. [...] Áttelepülési kérelmüket főleg az értelmiségi körök igyekezne eltitkolni még a környezetükben is.
