A bukaresti Flacăra 1. számában újabb írás jelent meg a moldvai csángók román eredetének kérdéséről: Ciobanu, Radu Ştefan: Puncte de vedere asupra originii ceangăilor. (Nézőpontok a moldvai csángók eredetének kérdésében.) A szerző - a korábbi cikkekhez képest visszafogottabb hangnemben - igyekszik "középutas" álláspontot elfoglalni és "elismeri", hogy a csángók mintegy 20%-a magyar eredetű, de az írás végén csak azt hangoztatja, hogy a csángók "óriási többsége" román eredetű.
1982. február 12.
Bukarestben meghal Hajdu Zoltán (Radnótfája, 1924. dec. 16.), H. Győző bátyja, költő, műfordító, publicista, zeneszerző. Az ötvenes években a Maros Művészegyüttes megszervezője, egy ideig igazgatója, a hatvanas évek közepétől Bukarestben él, publikál.
1982. február 15.
Rajnai Sándor nagykövet rejtjeltáviratában arról értesíti a budapesti nagykövetséget, hogy megbízható információk alapján tudomásukra jutott: központi utasítás alapján a jövőben korlátozni fogják a Magyarországal történő kapcsolattartás lehetőségét. A szerkesztőségek ezután semmilyen Magyarországgal kapcsolatos anyagot sem közölhetnek (csak ha direkt utasítást kapnak erre), a tömegtájékoztatásban dolgozók pedig sem hivatalos, sem magánjellegű vagy turisztikai célú látogatásra nem mehetnek a szomszéd országba. Tovább szigorítják a bukaresti nagykövetség és a kolozsvári főkonzulátus munkatársaival való kapcsolattartást, az utóbbi rendezvényeinek látogatását megtiltják. A kétoldalú kapcsolatok megromlását mutatja az is, hogy Gregor József február 18-i vendégszereplését, és a Lokomotív GT együttes fellépését az utolsó pillanatban lemondják a román hatóságok.
1982 márciusa
Március folyamán Nagyváradon elkészül az Ellenpontok című szamizdat folyóirat első száma (1981. decemberi dátummal). Hárman szerkesztik: Ara-Kovács Attila nagyváradi filozófia- és Tóth Károly földrajz tanárok, valamint Szőcs Géza kolozsvári költő. A Beköszöntőben azzal indokolják a lap megjelenését, hogy "e lap megindítása mindenekelőtt annak az erkölcsi felháborodásnak az eredménye, amely e mai román rendszerrel súlyosbított kelet-európaiság viszonyai között, történeti tapasztalatait mérlegelve, türelmének határaira ébredt. Ezért a lap célja nem annyira ideológiai vita színterévé válni, mint inkább a szó gyakorlásának pluralizmusa révén megteremteni a felháborodás jogosságának tudatát, s e tudatban megjeleníteni a vállalt kockázatok eszmei és gyakorlati értékét, nélkülözhetetlenségét." A második szám áprilisban, a harmadik májusban, a negyedik júniusban készül el, majd pedig az ötödik júliusban, a hatodik augusztusban. Ezek a számok csupán mintegy fél-fél tucat példányban került sokszorosításra (írógéppel), a szövegüket utólag (az első három számét augusztusban) a Szabad Európa Rádió magyar adásában olvasták be. A hetedik és nyolcadik szám már mintegy 50-50 példányban készültek, ezeket a szerkesztők barátaikon keresztül "osztották" szét - szűk körben.
1982. április 10.
Kolozsváron meghal Puskás Lajos (Gyergyóalfalu, 1901. máj.22.) pedagógus, pedagógiai szakíró. A két világháború közti erdélyi magyar cserkészmozgalom egyik vezéralakja, 1940-44 közt a kolozsvári Tízes Szervezet vezetője. 1946-ban félreállítják, 1947-ben fél évig bírói ítélet nélkül (sok száz erdélyi magyar értelmiségivel együtt) Szamosújváron raboskodik, ezt követően falusi tanító.
1982. április 20. - 22.
Bukarestben ülésezik a magyar-román történész vegyesbizottság. A VIII. ülésszakon a két fél visszafogottságról tesz tanúbizonyságot.
1982. április
megjelenik Ion Lăncrănjan Cuvînt despre Transilvania (Gondolatok Erdélyről) című könyve. A magyarellenes kirohanásoktól hemzsegő mű nagy felháborodást vált ki az erdélyi magyar és a magyarországi értelmiségből, többen (Szabó Gyula, Méliusz Józseft Beke György) válaszolnak rá, de a cenzúra egyet sem engedi leközölni. Méliusz (akit a szerző irredentizmussal vádol Nicolae Ceauşescunak ír emiatt levelet, aki azt üzeni, hogy "a pártvezetés nem ért egyet Lăncrănjannal".) Végül magyar értelmiségiek egy csoportja (Huszár Sándor, ......) június elején közös levélben tiltakozik a könyv megjelenése miatt.
1982 májusa
Május közepén Csíkszeredában - a bukaresti nagykövetség információi szerint - a központi nagyáruház homlokzatán plakát tűnik fel: "Magyarok meddig tűrtök? Lázadjatok!" Ezzel egyidőben egyes szeredai házak udvarára röpcédulákat szórnak, melyben egységre szólítanak fel. Ugyanebben az időben a szovjet hősi emlékműre kitűzik a magyar zászlót. Egyesek szerint provokációról, mások szerint egyéni akcióról van szó, ugyanis a nagykövetség értesülése szerint "a román nacionalizmus ellenhatásaként a kisebbségi nacionalizmus is terebélyesedik". (A nagykövetség szerint augusztus 23-ra kívánják időzíteni Sepsiszentgyörgyön Mihai Viteazul szobrának felavatását.)
1982. május 20.
Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága ülésén ismételten heves vita tör ki Fazekas János és Nicolae Ceauşescu között, aki azzal vádolja, hogy pártszakadást akar előidézni. Dăscălescu, a főtitkár bizalmasa pártellenesnek minősíti Fazekas magatartását, aki visszautasítja a vádat és felszólalásában fasisztoidnak jelenségnek minősíti Ion Lăncrănjan hírhedett könyvét (Cuvînt despre Transilvania), de Ceauşescu közbekiabál és a könyvet példamutatónak minősíti. A vita végén Fazekas kéri, hogy rossz egészségi állapota miatt helyezzék betegnyugdíjba. Másnap a Nagy Nemzetgyűlés hivatalosan is fölmenti az állami tisztségeiből Fazekast. (A magyar nagykövetség értesülése szerint eltávolítását a legkeményebben Elena Ceauşescu szorgalmazta, akinek a befolyása jelentősen megnőtt a férjére és a szűkebb pártvezetésre.) Fazekas szerint több más politikust is fölmentenek a tisztségükből, köztük Ilie Verdeţi és Ion Ioniţă veterán politikusokat.
1982. május 21.
Megalakul Constantin Dăscălescu kormánya. Ebben az egyik alelnök Fazekas Lajos, 1982. november 3-án a kormány tagja lesz Nagy Ferdinánd (korábbi Kovászna megyei első titkár) is: a mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium államtitkárává nevezik ki.
1982. május 26.
Szepes István kolozsvári főkonzul jelenti, hogy Balogh Edgártól származó értesülés szerint olyan hírek terjedtek el, miszerint "a közeljövőben várható Nagyváradon a két ország legfelső szintű találkozója". (Balogh Nagyváradon járva azt hallotta, hogy a megyei tanács épületét ezért tatarozták soron kívül.) A találkozóra - Kádár Jánossal - nem kerül sor.
1982. július 2.
Budapesten öngyilkos lesz Hervay Gizella (Makó, 1934. okt. 10.) költő, Szilágyi Domokos felesége. A Forrás első nemzedékéhez tartozik, 1968 és 1971 közt az Ifjúmunkás munkatársa, több verseskötete, versfordításai jelennek meg.
1982. július 13. - 14.
Lázár György magyar miniszterelnök hivatalos baráti látogatást tesz Bukarestben, ahol Constantin Dăscălescu miniszterelnökkel jegyzőkönyvet írnak alá a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésről. A kétoldalú tárgyalásokon felveti a magyar és román, évek óta megnyitás előtt álló kultúrházak ügyét, a hivatalos tárgyalásokon kívül pedig felveti a konzulátusi ingatlan-vitát, de érdemi reagálás nem történik. (Felveti Lăncrănjan-ügyet is megjegyezvén, hogy "el akarjuk kerülni a nyilvános polémiát, eddig nem reagáltunk a Lăncrănjan-könyvre sem, amely pedig nyíltan támadja az MSZMP politikáját és meghamisítja a párt első titkárának beszédeit.")
1982. július 14.
Összeül a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa Bürója. A 14 tagú iroda ülésén részt vesz a Tanács elnöke, Gere Mihály, Petre Enache KB-titkár, Eugen Florescu KB osztályvezető-helyettes, Suzana Gâdea, a Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsa elnöke, valamint néhány pártaktivista. A felszólalók közül Bodor Pál kritikus hangot üt meg (a nemzetiségi sajtó problémáit részletezi), de Florescu kijelenti, hogy "nincs külön, nemzetiségi jellegű probléma", valamint azt is közli, hogy a Lăncrănjan-könyv "nem a párt álláspontját tükrözi".
1982. szeptember
dátummal napvilágot lát az Ellenpontok szerkesztőinek (Ara-Kovács Attila, Szőcs Géza, Tóth Károly) Memoranduma és Programjavaslata a Helsinki értekezlet megállapodásainak betartását ellenőrző madridi konferencia résztvevőihez. (Tulajdonképpen ez az illegális folyóirat 8. száma.) Utóbbiban többek közt követelik, hogy 1) az erdélyi magyarságot tekintsék az egységes magyar nemzet részének és szabadon ápolhassák kapcsolataikat Magyarországgal; 2) biztosítsák a közösség kulturális autonómiáját; 3) az összefüggő magyar területek autonómiáját; 4) Erdély etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítását; 5) a magyarság azonosságtudata kialakításának és fejlesztésének lehetővé tételét; 6) minden magyarok által is lakott vidékén, a hivatali és a köznapi használatban egyenrangú legyen a magyar és a román nyelv; 7) a magyar kisebbség a románokkal egyenlő érvényesülési lehetőségekkel bírjanak; 8) megőrizhessék a kulturális emlékeiket; 9) a magyar származású csángóság ismét vallhassa magát a magyar nemzet részének; 10) végül pedig követelik, "hogy pártatlan nemzetközi (de románokat és magyarokat is magába foglaló) bizottság vizsgálhassa meg helyzetünket, és dönthessen minden sorsunkat érintő vitás kérdésben". A két dokumentum eljut a világsajtóhoz (The New York Times, The Times, Le Monde stb.) és számos mérvadó nyugati politikushoz, foglalkozik vele az USA kongresszusa is.
1982. október 18.
Pápai leirattal ismét kettéválasztják a még 1948. április 9-én ideiglenesen egyesített nagyváradi és a szatmári római katolikus egyházmegyéket. (A két egyházmegyét 1948 óta a hatóságok nem ismerik el.) A szatmárit Sipos Ferenc ordinárius substitutus, a váradit Dászkál István ordinárius ad nutum vezetik.
1982. november 5. - 6.
A Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsa Végrehajtó Irodája ülésén a nemzetiségi könyvkiadás helyzetét vitatják meg. Mivel a beterjesztett jelentés durva hamisításokat tartalmaz, azokat Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója kénytelen cáfolni - a magyar nyelven megjelent könyvek példányszáma az össz-könyvkiadás példányszámához viszonyítva jóval alatta van a magyar kisebbség országos arányszámának.
1982. november 6.
November 6-án és a rá következő napokban megkezdődnek a nagyváradi Ellenpontok szamizdat folyóirattal kapcsolatos házkutatások, letartóztatások, őrizetbe vételek, elsősorban Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön. 6-án kihallgatják a kolozsvári Szőcs Gézát, aki - miután szabadon engedik - elszökik és csak december 9-én sikerül elkapni a Securitate embereinek. 7-én Nagyváradon is házkutatást tartanak, egyszerre több embernél, így Ara-Kovács Attilánál és Tóth Károlynál is, utóbbit a feleségével együtt beviszik a Securitate emberei és kihallgatás közben durván bántalmazzák, megkínozzák. (Előzetes megegyezés alapján a Memorandumot magukra vállalják.)
1982. november 23.
Csíkszerdában őrizetbe veszik Borbély Ernő történelem tanárt és feleségét, Bíró Katalint. (A házkutatások során magyarországi könyveket - elsősorban történelmi, néprajzi és művelődéstörténeti jellegűeket -, régebbi magyar kiadványokat - így a két világháború között Erdélyben kiadott könyveket, folyóiratokat -, magánlevelezéseket, írógépeket, Magyarországról származó élelmiszereket foglalnak le.) A kihallgatások után Borbély ellen az a vád, hogy magyarellenes röpcédulákat juttatott ki az országból. Hasonló váddal 1983 február 26-án ugyancsak őrizetbe veszik a csíkszeredai Búzás László műszaki rajzolót.
1982. november 24.
Petre Enache, az RKP KB titkára, aki a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa felügyeletét is ellátja, Hargita megyébe látogat, majd 27-én Kovászna megyében vesz részt egy pártértekezleten. Ekkor Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója (utalva Ion Lăncrănjan könyvére) figyelmezteti Enachét, hogy "a két világháború közti burzsoá nacionalizmus teljes rehabilitációja folyik", de erre a KB-titkár csak annyit válaszol, hogy "a felső szintű utasításokat az apparátus ok fegyelmezetlenül hajtják végre.
