A Monitorul Oficialban megjelenik a 86/1945. sz. törvény, a "Nemzetiségi Statútum". (A sokat bírált Statútum inkább csak a dél-erdélyi magyarságnak számít nagy eredménynek, az észak-erdélyiek számára az adott helyzethez képest sok tekintetben visszalépést jelent. - 1945. augusztus 6.
1945. február 10.
A Monitorul Oficialban megjelenik a 91. sz. törvény a Casa de Administrare şi Supraveghere a Bunurilor Inamice (CASBI), az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Ellenőrző Pénztár megalakításáról. A törvény a fegyerszüneti egyezmény 8. pontjára hivatkozik, mely kötelezte a kormányt, hogy a még hadban álló ellenséges országok, Németország és Magyarország alattvalóinak tulajdonában lévő javakat kezelésbe vegye. Mivel január 20-án Moszkvában aláírták a magyar - szovjet fegyverszüneti egyezményt, Magyarország ettől kezdve nem is számít ellenséges hadviselő félnek.) Ezzel mind (a német érdekeltségek, javak mellett) a magyar állampolgárságú személyek, mind a magyar érdekeltségű vállalatok, vagy az Észak-Erdélyből elmenekült, vagy kitelepített lakosok teljes ingó és ingatlan vagyona a CASBI felügyelete alá kerül. (A CASBI-hivatalokat az április 3-án megjelent 5.822. sz. rendelettel állítják fel.) - 1945. április 25. -A Kolozs megyei Buletinul Oficialban (Hivatalos Közlöny) megjelenő 847. sz. rendelet kimondja, hogy Kolozs megyében és Kolozsváron a magyar és a román egyaránt hivatalos nyelv. Az állampolgárok etnikai eredetének vizsgálata tilos. A 90%-ban nemzetiségek lakta területeken kizárólag az adott nemzetiség anyanyelvén kell vezetni a hivatalos jegyzőkönyveket stb. (A rendelet Pásztai Géza és Bernád Ágoston ügyvédek munkája.)
1945. február 12. - 14.
A kolozsvári Városházán ülésezik "Észak-Erdély parlamentje", az ODA észak-erdélyi konferenciája, melyen három fő kérdést vitatnak meg: Észak-Erdély státusának kérdését, a kolozsvári egyetem jövőjét, és a földreform problémáját. Az egyetem kérdésébe vita keletkezik a magyar és román küldöttek közt, míg az agrárreform-bizottság elfogadja Venczel József tervezetét, amely igazságosan igyekszik szétosztani a magyarok és románok közt a kiosztható földbirtokot. A konferencián megalakítják az ODA Észak-Erdélyi Központi Végrehajtó Bizottságát. (Gyakorlatilag egy regionális kormány csíráját hozzák létre.) A Központi Végrehajtó Bizottság vezetőségét ifj. Teofil Vescan (elnök), Jordáky Lajos (társelnök), Lakatos István, és Nicolae Moldoveanu (alelnökök) alkotják. A VB-nek 9 román, 8 magyar, 4 zsidó és 1 német származású tagja van.
1945. március 6.
Mihály király Visinszkij követelésére kinevezi Petru Grozát miniszterelnöknek. (Mihály először visszautasítja a kormánylistát, mert azon nem szerepel Iuliu Maniu és Constantin (Dinu) Brătianu.) A 32 miniszter és államtitkár közül 17 ODA-tag. A kormány tagjai többek között: Gheorghe Tătărescu (miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter); Constantin Vasiliu-Răşcanu tábornok (hadügyminiszter); Teohari Georgescu (belügyminiszter); Gheorghe Vlădescu-Răcoasa (kisebbségügyi miniszter).
1945. március 7.
Petru Groza táviratban kéri Sztálint, hogy ismét kiterjeszthessék a román közigazgatást Észak-Erdélyre. (Az engedély másnap megjön.) - 1945. március 13.
1945. március 9. - 13.
A román közigazgatást fokozatosan kiterjesztik Észak-Erdély területére. (A közigazgatás románosítása következtében 1946-ban Észak-Erdély 11 megyéje közül csak Csík, Udvarhely, és Háromszék megyének van magyar főispánja. A magyar többségű Kolozsváron a 30 ítélőtáblai bíró között egy magyar sincs.) - 1945. június 23.
1945. március 13.
Kolozsváron tartja meg a kormány kihelyezett minisztertanácsi ülését. Az ezt követő hatvanezres nagygyűlésen jelen van Mihály király és Andrej J. Visinszkij is.-Az erdélyi szociáldemokraták egy csoportja (Wolf Sándor, Gheorghe Urzica, Solomon Sabin, Pásztai Géza, Bruder Ferenc) felkeresik a Kolozsváron tartózkodó Gheorghe Vlădescu-Răcoasa kisebbségügyi minisztert és átadnak egy elaborátumot, melyben többek közt kérik, hogy a Nemzetiségi Minisztériumba vegyenek be magyarokat is, készítsék el mihamarább a nemzetiségi statútum végrehajtási utasítását, valamint a közintézetekben tartsák be szigorúan az arányszámokat. Vlădescu-Răcoasa megígéri a kérések teljesítését. -Az ODA Észak-Erdélyi Tanácsa nevében ifj. Teofil Vescan memorandumot ad át Petru Grozának, melyben többek között azt kérik, hogy az ODA VB konzultációja nélkül a kormány és az ODA-tanács ne hozzon semmi lényegi döntést Erdély kérdésében. Kolozsvár székhellyel állítsanak fel egy, a miniszterelnökség mellé rendelt államtitkárságot, amelynek a személyzetét az észak-erdélyi ODA VB biztosítaná. Ismerjék el a jelenleg működő közigazgatást, és csak "demokratikus elemekkel" egészítsék ki azt, a korábbi határozatait pedig hagyják jóvá. A székely megyéket lehetőleg magyar vezetéssel kell ellátni. Érvényesítsék a proporcionalitás elvét.-Az MNSZ Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága nevében Demeter János átadja Petru Grozának a "magyar dolgozók még megoldatlan problémáit" tartalmazó MNSZ-emlékiratot, amiben többek között azt kérik, hogy Erdély területén legyen a magyar is hivatalos nyelv (a vasútnál, postánál és a hadseregnél is); azokban a községekben, városokban, ahol több mint 50% magyar kisebbség él, a közigazgatás élére magyart nevezzenek ki; szabadon használhassák nemzeti színeiket, himnuszukat; a magyarság az elmenekült észak-erdélyi szászok földjeiből számarányának megfelelően részesedhessen, a nincstelen székelyek néprajzi határuk szomszédságában, Nagy- és Kis-Küküllő megyékben kapjanak földet, és állítsanak fel magyar-román vegyesbizottságot a telepítési kérdés rendezésére. A legsürgősebben elrendezendő kérdésnek az internálótáborok felszámolását nevezik meg.
1945. március 19.
Gheorghe Vlădescu-Răcoasa nemzetiségügyi államtitkár Kurkó Gyárfás és Bányai László kíséretében meglátogatja a földvári és hídvégi internáló táborokat. Megígéri, hogy 21-től elkezdik a táborokban a szabadonbocsájtásokat. (A földvári táborban még mindig kb. 1.500 ártatlan magyar raboskodik.) Március 25-én - papíron - feloszlatják a tábort, de a szabadonbocsájtások elhúzódnak. A brassói gyűjtőtábor felszámolását 20-án kezdik el. - 1945. október 29.
1945. március 23.
A Monitorul Oficialban közzéteszik a 187. sz. "földbirtok-rendezési" törvényt. A földreform értelmében kisajátítnak minden 50 hektárnál nagyobb terjedelmű földbirtokot, összesen 1.057.674 hektárt, melyet 796.129 fő között osztanak szét. (A törvény II. § c) pontja szerint teljes egészében elkobzandók a földbirtokai mindazoknak, akik Romániával hadiállapotban álló országokba, ill. 1944. augusztus 23. után külföldre menekültek. A d) pont szerint el kell kobozni a "távollevők" (abszentisták) mezőgazdasági ingatlanait és ingóságait. (Ezzel a törvénnyel a német kisebbséget teljesen megfosztják földbirtokaitól, akárcsak azokat a magyar nemzetiségű lakosokat, akik nem rendelkeznek román állampolgársággal.)
1945. április 4.
A Monitorul Oficial közli a 261. sz. állampolgársági törvényt. Az 1. szakasz csak azoknak ismeri el az állampolgárságát, akik 1940. augusztus 30-án állandó lakhellyel és állampolgársággal rendelkeztek Románia területén. A 2. szakasz azoknak sem ismerte el az állampolgárságát, akik az előbbi kritériumoknak megfeleltek ugyan, de 1940. augusztus 30. után idegen állampolgárságért optáltak, vagy olyan állam hadseregében vállaltak önként katonai szolgálatot, amellyel Románia hadi állapotban volt. A törvényt már április 13-án, majd július 4-én módosítják. - 1945. augusztus 12.
1945. április 5.
A Monitorul Oficialban megjelenik a CASBI 3822. sz. végrehajtási utasítása. Ez felállítja a "vélelmezett ellenség" ("inamici prezumaţi") fogalmát, mely azokra a magyar nemzetiségű román állampolgárokra vonatkozik, akik 1944. szeptember 12-én a trianoni Magyarországon vagy Észak-Erdélyben tartózkodtak, vagy akik a közeledő front elől elmenekültek, illetve akiket a magyar katonai hatóságok lakóhelyük elhagyására kényszerítettek. (Ezzel a törvénnyel mintegy 30-35 ezer magyar nemzetiségű román állampolgárt fosztanak meg vagyonától.) Magyarországi pénzügyi szakemberek 1946-ban a CASBI-gondnokság alá helyezett összes magyar vagyont (az iparvállalatoktól, pénzintézetektől az észak-erdélyi magyarság ingó és ingatlan javaiig) mintegy 200 millió dollárra becsülték. Az MNSZ vezetői és a magyar szociáldemokraták egyetértenek abban, hogy a CASBI-törvény és a végrehajtási utasítás burkolt célja a magyar kisebbség erőszakos pauperizációja. - 1945. május 30.
1945. május 2.
A brassói katonai törvényszék ítéletet hirdet a Maniu-gárda tagjainak perében. A szárazajtai, csíkszentdomokosi és más gyilkosságokat elkövető "voluntárok" két hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést kapnak. (A gárda vezetője, Gavril Olteanu, akit távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek, az ún. "Haiducii lui Avram Iancu" elnevezésű antikommunista, fegyveres ellenálló csoporthoz szökik és a hegyekben bújkál.) Az ítélet kihirdetése után letartóztatnak négy szárazajtai székelyt, akik - a vád szerint - román katonákat kínoztak és öltek meg.) - 1946. augusztus 31.
1945. május 6. - 13.
Kolozsváron tartják az MNSZ első kongresszusát. A szövetségnek ekkor 387.753 tagja van. 10-én megjelenik a kongresszuson Luka László/Vasile Luca, az ODA országos főtitkára is, és beszédet tart. 11-én a kongresszuson elfogadják a Szervezeti Szabályzatot. Kurkó Gyárfást elnökké, Csákány Bélát főtitkárrá választják. Az MNSZ-kongresszus zárónapján, 13-án nagygyűlést tartanak a kolozsvári sportpályán, melyen meghívott vendégként jelen van Petru Groza (aki magyar nyelvű beszédében köszönti a kongresszus részt vevőit), Luka László/Vasile Luca, Gheorghe Vlădescu-Răcoasa, ifj. Teofil Vescan és mások.
1945. május 13.
Megalakul a Romániai Magyar Írószövetség, más néven Romániai Magyar Írók Szövetsége (Asociaţia Scriitorilor Maghiar din România). Az elnök Nagy István, alelnök Szabédi László. - 1946. március 28.
1945. május 29.
A Monitorul Oficialban közzéteszik a 406. sz. törvény, mely elrendeli, hogy az Észak-Erdélyből 1940-ben elmenekült román iskolák térjenek vissza az észak-erdélyi székhelyeikre. (Így kénytelenek átengedni a fennálló magyar iskolák helyiségeket a két háború között kultúrzónává nyilvánított színmagyar területeken is. A magyar iskolák a magyar egyházak épületeibe szorulnak.) - 1945. június 22.-Megjelenik a 407. sz. törvény, mely elrendeli az önálló magyar egyetem felállítását és az ideiglenesen Nagyszebenben lévő I. Ferdinánd Egyetem visszatérését. A törvény értelmében "a Ferdinánd Egyetem támogatni fogja a magyar előadási nyelvű egyetemet, befogadja a természettudományi és orvostudományi karok hallgatóit, hogy laboratóriumi és klinikai gyakorlataikat az ő laboratóriumaiban és klinikáikon végezhesse.".
1945. június 10. - 13.
Bukarestben a magyar és román egyetemek vezetői megbeszéléseket tartanak a vitás kérdésekről. A magyar orvosi kar számára a román delegációt vezető Emil Petrovici és társai az oktatásra és gyógyításra teljesen alkalmatlan épületeket ajánlanak fel. Megegyeznek a könyvtár és a botanikus kert közös használatáról, valamint arról, hogy a diákotthonokat számarány alapján osztják meg a két egyetem közt. Mivel az orvostudományi kar épületeinek a kérdése nem oldódik meg a tárgyalásokon, június 20. körül fölmerül az az elképzelés is, hogy az orvosi kar Marosvásárhelyre költözne, a volt Csaba Királyfi Hadapródiskola (1919-1940 közt Mihai Viteazul Kadétiskola) épületeibe.
1945. június 17.
Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottsága nevében Kurkó Gyárfás adakozásra szólítja fel Erdély magyar társadalmát, mivel a magyar tanítók, tanárok, egyetemi professzorok hónapok óta nem kaptak fizetést. Felhívásában közli, hogy a gyűjtést már meg is kezdték, és közli, hogy Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök gyorssegély formájában három millió lejjel járult hozzá "az egyetemi és közművelődési célokat szolgáló Petőfi Alap felállításához.
1945. július 3.
Bukaresti tudósítások szerint a belügyminiszter újabb rendelete értelmében román állampolgár csak útlevéllel távozhat az országból, külföldi állampolgár pedig csak útlevéllel léphet be Romániába.
1945. augusztus 6.
A Monitorul Oficialban - a nemzetiségi statútum végrehajtási utasításaként, illetve módosításaként - közzéteszik a 629. és a 630. sz. törvényrendeleteket. Az első jogszabály megszünteti a "kisebbség" ("minoritar") megnevezést, helyette a "nemzetiség" kifejezést használja. (A kisebbségi államtitkárság nevét nemzetiségire változtatják.) A második jogszabály büntetendő cselekménynek minősíti a nemzetiségeket becsmérlő és gyűlöletet szító kifejezéseket és a nemzetiségi lakosok ellen irányuló cselekedeteket, biztosítja a nemzetiségek állampolgári egyenlőségét és szabadságjogainak védelmét is, különös tekintettel az anyanyelv szabad használatára. (A jogszabályok a gyakorlatban nem érvényesülnek.)
1945. augusztus 13.
A Monitorul Oficial közli az áprilisi állampolgársági törvény új végrehajtási utasítását: elveszítették román állampolgárságukat mindazok, "akik az ellenséges hadsereg visszavonulásakor ezekkel közösséget vállaltak s Észak-Erdély területét önként elhagyták." - 1945. december 15.
