Letartóztatják Venczel József egyetemi tanárt (Márton Áron püspök bizalmasát) és más kolozsvári értelmiségieket. A tömeges letartóztatásokat valószínűleg figyelmeztetésnek szánják a magyar értelmiségnek és a diákságnak. - 1947. május 5.
1947. április 10.
Marosvásárhelyen tartják a (120 ezer magyar családot képviselő) Kaláka Népi Szövetkezeti Központ közgyűlését. (A Szövetség Központ 11-én tartja ugyanitt a közgyűlését.) Korparich Ede jelentéséből kitűnik, hogy csak akkor jutnak áruhoz, ha belépnek a román megyei szövetkezeti központokba, az ún. "federálé"-kba. Tövissy Géza igazgató jelentése szerint az eddig működő 460 fogyasztási- és értékesítési-, 64 hitel-, 5 tej- és 8 vegyesszövetkezet közül az INCOOP 57 tagszövetkezet felszámolását rendelte el. (A gyűlésen részt vevő Kurkó Gyárfás "kiáll" a magyar szövetkezetek önállósága mellett.) - 1947. június 14.
1947. május 4. - 5.
Mintegy 600 román és magyar ellenzéki személyiséget tartóztatnak le. A letartóztatottak közt van többek közt Puskás Lajos tanárt, a kolozsvári Tízes Szervezet 1941-1944 közti vezetője, Pásztai Géza ügyvéd, szociáldemokrata politikust, Bartha Ignác ügyvéd, volt erdélyi párti képviselő, Oriold Béla egyetemi tanár, Kakassy Endre újságíró és más értelmiségiek, ügyvédek, református és katolikus papok, szerzetesek. - 1947. március 26.
1947. május 22.
A kolozsvári Igazságban megjelenik Luka László/Vasile Luca, az RKP Központi Bizottsága tagjának a cikke, "A romániai magyarság útja". Ebben Luka szembe fordul az MNSZ kommunista vezetői által eddig követett népfrontpolitikával, és meghirdeti az "elvtelen magyar egység" elleni harcot, a tisztogatások megkezdését a különböző magyar intézményekben. - 1948. december 12.
1947. május 30.
Közzéteszik a Monitorul Oficialban a 162. számú állampolgársági törvényt. Mindazok román állampolgárok lehetnek, akik 1920. szeptember 20. után a román állam joghatósága alá tartozó területeken lakóhellyel rendelkeztek, vagy azelőtt ezen a területen születtek, vagy olyan szülőktől származnak, akiknek a fenti időpontban az említett területen volt a lakóhelyük. Ezzel a törvénnyel több százezer magyar állampolgárságát rendezik. Viszont a 2. szakasz értelmében továbbra sem kaphatnak állampolgárságot azok, akik önként léptek olyan idegen állam szolgálatába, amelyik az Egyesült Nemzetek ellen harcolt, vagy ilyen állam katonai, vagy katonai jellegű alakulat (pl. levente-szervezet) tagjai voltak. - 1945. április 4.
1947. június 17.
Marosvásárhelyen tartja a Kaláka Szövetkezeti Központ igazgatósági és felügyelőbizottsági ülését. (A Szövetség Szövetkezeti Központ június 19-én ülésezik, Csíkszeredában.) Az ülésen Korparich Ede javaslatára elhatározzák, hogy belépnek a román megyei szövetkezeti központokba, az ún. "federálék"-ba. (Formailag a két szövetkezeti központ még fennmarad.) A kiadott hivatalos közlemény azzal bíztat, hogy a magyar tagszövetkezetek megtarthatják autonómiájukat, és a belépés után a falvak végre olcsó iparcikkekhez és hitelhez juthatnak. (Cserébe viszont hozzá kell lássanak a "belső demokratizáláshoz" - vagyis tisztogatáshoz.)
1947.
Visszatér Magyarországra a Bolyai Tudományegyetemről Bónis György jogtörténész, Benedek Marcell irodalomtörténész, Benedek István pszichológus, dr. Környey István, dr. Klimkó Dezső, és dr. Ludány György, az élettan professzora, valamint Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész, nyugalmazott egyetemi tanár. (Október végén Zolnai Béla irodalomtörténész is visszamegy Budapestre.)Nyáron Magyarországon jár dr. Csőgör Lajos rektor és dr. Obál Ferenc professzor, ahol sikerül még négy újabb vendégprofesszort meghívniuk Marosvásárhelyre, az orvosi karra: dr. Krompecher Istvánt, a bonctan, dr. Mosonyi Istvánt, az orvosi vegytan, dr. Győry Györgyöt, a szülészet-nőgyógyászat és dr. Putnoky Gyulát, a bakterológia professzorát. (1947 után már nem engedélyezi Bukarest több magyarországi vendégtanár meghívását.) - 1949 nyara -Nyáron Magyarországon jár dr. Csőgör Lajos rektor és dr. Obál Ferenc professzor, ahol sikerül még négy újabb vendégprofesszort meghívniuk Marosvásárhelyre, az orvosi karra: dr. Krompecher Istvánt, a bonctan, dr. Mosonyi Istvánt, az orvosi vegytan, dr. Győry Györgyöt, a szülészet-nőgyógyászat és dr. Putnoky Gyulát, a bakterológia professzorát. (1947 után már nem engedélyezi Bukarest több magyarországi vendégtanár meghívását.) - 1949 nyara
1947. szeptember
Bákó megyében 4 csángó-magyar községben (Lészped, Újfalu, Klézse, Rákosfalva) magyar tanítási nyelvű elemi iskola nyílik. - 1948. január 1.
1947. október 13.
A Monitorul Oficialban megjelenik a 333. sz. CASBI-törvény, mely hatályon kívül helyezi a korábbi CASBI-rendeleteket. A törvény kidolgozói figyelmen kívül hagyják a Magyarország és Románia képviselői által 1947. május 16-án aláírt diplomáciai jegyzőkönyvben foglaltakat, ezért ez a jogszabály az ott rögzítetteknél jóval hátrányosabb intézkedéseket tartalmaz. Bár a törvény lehetővé teszi végre, hogy a magyar állampolgárok zárolt javait felszabadítsák, az ingó vagyonaikat pedig kiszállíthassák Magyarországra, a vagyonok jó részének felszabadítása elhúzódik az államosításokig, míg az ingóságok kiszállítása csak az ötvenes évek közepén fejeződik be.
1947. november 1.
Helyreállnak a hivatalos magyar-román diplomáciai kapcsolatok.
1947. november 21. - 23.
Temesváron tartják az MNSZ III. országos kongresszusát, melyen a harmadik napon megjelenik a Romániába érkező, Dinnyés Lajos-vezette magyarországi kormányküldöttség is. A kongresszuson Petru Groza bejelenti, hogy Takács Lajost kinevezi nemzetiségügyi "alminiszter"-ré - valójában a minisztertanács alá rendelt nemzetiségi államtitkárság vezetőjévé. (A döntés a december 3-i Monitorul Oficiálban jelenik meg.) Megválasztják az MNSZ új vezetőségét: Kurkó Gyárfás helyett Kacsó Sándor lesz az új elnök. Kacsó mellett Vass Márton, Juhász Lajos és Bányai László lesznek az alelnökök. A politikai titkárság tagjai: Kurkó Gyárfás, Csákány Béla, Takács Lajos, Czikó Nándor, Révy Ilona. Az 1945-ben megválasztott száz intézőbizottsági tagból ekkor már csak tizennégyet választanak újjá. - 1948. december 10-12.
1947. november 22. - 25.
Magyar-román kormánytárgyalások folynak Bukarestben. (A tárgyalásoknak magyar részről Dinnyés Lajos, Ortutay Gyula, Révai József, Marosán György, Szentiványi István, és Erdei Ferenc a tagjai.) A tárgyalások eredményeképp (25-én) aláírják a román-magyar kulturális egyezményt. Ennek értelmében a felek Debrecenben és Budapesten román, illetve Kolozsváron és Bukarestben magyar kérdésekkel foglalkozó tudományos intézetet hoznak létre. Szabaddá teszik a tudósok, művészek, könyvek, folyóiratok cseréjét és forgalmát. (Az egyezményből gyakorlatilag szinte semmi sem valósul meg.) - 1948. október 12.
1947. december 30.
Lemondatják I. Mihály román királyt, és a 362. számú "alkotmányjellegű" törvény kikiáltja a Román Népköztársaságot (Republica Populară Român-t). Szovjet mintára elnöki tanács jön létre, melynek tagjai: Ion Constantin Parhon (elnök), Mihail Sadoveanu, Ştefan Voitec, Gheorghe Stere, Ion Niculi.
