A kolozsvári magyar főkonzulátus jelentése - zilahi kapcsolataira hivatkozva - arról tájékoztatja a budapesti külügyminisztériumot, hogy Zilahon a rendőrkapitányság udvarán a közelmúltban nagy mennyiségű, a város és a régió múltját érintő dokumentumokat (köztük az 1300-as évekből okleveleket és más jelentős dokumentumokat) égettek el. Az informátornak sikerült néhány okiratot (köztük egy 1374-es, Nagy Lajos által kiadott oklevelet) kimenteni, melyeket a főkonzulátusra vitt.
1981. január 24.
Marosvásárhelyen meghal Nagy Géza ny. egyetemi tanár, műfordító, pedagógus, akinek Venczel Józseffel együtt jelentős szerepet játszott a Bolyai egyetem 1945-46-os megszervezésében, 1953-54-ben ítélet nélkül a Duna-Fekete-tenger csatornához deportálják. A gyászszertartáson több, mint 5000-en vesznek részt, köztük Király Károly is. Szepes István kolozsvári főkonzul szerint Kós Károly temetése óta ekkora tömeg nem gyűlt össze a Házsongárdban.
1981. március közepe
1981 március közepén Bukarestben az RKP KB Ideológiai Bizottsága egy ördögkúti emlékmű felállításáról tárgyal. (Ördögkúton 1940 szeptemberében a bevonuló honvéd egységekre rálőttek, mire megtorlásul ártatlan helyi civileket is kivégeztek.) Az emlékmű burkolt magyarellenes jelképe miatt a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, Gere Mihály és titkára, Fejes Gyula interveniál Dumitru Popescu KB-tagnál. Azt kérik, hogy ha Ördögkúton felállítják az emlékművet, "cserébe" Szárazajtán is állítsanak emlékművet a Maniu-gárda áldozatainak. Popescu a kérést visszautasítja.
1981. március 26.
Bartók Béla születésének centenáriumát Nagyszentmiklóson megkoszorúzza a világhírű zeneszerző szülőházát Rajnai Sándor nagykövet és Szepes István kolozsvári főkonzul. Az 1945 utáni magyar-román államközi kapcsolatok történetében egyedülálló módon a román vezetés megtiltja egy vezető magyar politikus beutazását a megemlékezésre. Vasile Sandru, a külügymnisztérium főosztályvezetője közli 25-én Rajnaival, hogy "a román vezetésnek változatlanul az az álláspontja, hogy a nagyszentmiklósi koszorúzásra ne jöjjön magyar delegáció. Ha mégis jönne Tóth Dezső vezetésével küldöttség, nem engedik be a határon Romániába." Emiatt Roska István külügyminiszter-helyettes április 6-ra bekéreti a külügyminisztériumba Victor Bolojan nagykövetet, aki kitérő válaszokat ad a feltett kérdésekre.
1981. május 21.
A bukaresti Flacăra című, erősen nacionalista hetilapban megjelenik Mihai Fatu "Az 1940 augusztusi bécsi fasiszta diktátum és következményei" című ciksorozatának első része. A cikke tendenciózus, erősen magyarellenes jellege miatt (többek közt azt a Ferenczy Györgyöt állítja be példaképül, aki Maniu híve a két világháború közt és tiltakozott a bécsi döntés ellen) Gere Mihály és Vincze János, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, illetve alelnöke tiltakozik a KB sajtóosztályán, mire az leállítattja a sorozatot és utasítják Fatut, hogy a második részt írja át.
1981. május 21.
Kolozsváron meghal Ritoók János (Brassó, 1935. jún. 22.) költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő, az erdélyi magyar-szász irodalmi kapcsolatok kutatója.
1981. május 22. - 24.
Bartha Tibor és Tóth Károly püspökök vezetésével Erdélyben jár a Magyar Református Egyház küldöttsége. Bartha a szülőfalujában, Mezőpaniton is prédikál.
1981. június 3.
Bukarestben meghal Bányai (Baumgarten) László (Kőrösbánya, 1907. nov. 17.) egyetemi tanár, kutató. Franciaországban szerez egyetemi diplomát, majd 1934-40 közt a MADOSZ központi titkára, 1945-46-ban az MNSZ egyik alelnöke, 1950-52 közt oktatási miniszterhelyettes, 1952-56 közt a Bolyai egyetem rektora, 1956-58 közt oktatásügyi államtitkár, 1959-től a bukaresti Történeti Intézet aligazgatója. Számos állami és párttisztség betöltése mellett történelmi tárgyú cikkei, publicisztikái jelentek meg.
1981. június
A marosvásárhelyi Új Élet c. havilapban Bartis Ferenc feltűnően kritikus riportban számol be a vidéki (Toldalag község) élelmiszer-ellátás problémáiról. A bukaresti nagykövetség információi szerint a falvakban állandósult a cukorhiány, Hargita megyében a fejadag havonta ? kilogramm, míg Sepsiszentgyörgyön 1 kiló.
1981. július 1. - 4.
Bukarestben országos író-konferenciát tartanak. Az írószövetség elnöke továbbra is Dumitru Radu Popescu marad. A 95 tagú Tanácsban a nemzeti kisebbségek a korábbi 16 hely helyett csak 14-et kapnak (ebből 10 magyar, többek közt Bodor Pál és Szász János), az alelnökök egyike Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója, míg titkárrá Gálfalvi Zsolt helyett Létay Lajost választják.
1981. július 4.
Bukarestben összeül a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürója, melyen csupán felolvasnak egy 20 oldalas jelentést: "a Magyar Dolgozók Tanácsainak feladatai az 1981-1985 közötti ötéves terv gazdasági-társadalmi előírásainak végrehajtása terén." Ehhez 13 tanácsos szól hozzá - románul.
1981. július 5.
A cenzúra (a Kultúrtanács nemzetiségi osztálya, Pezderka Sándor) kiveszi A Hétből Constantin Beloiunak a Flacăra 27. számában már megjelent cikkét: Dumitru Mărtinaş professzor és a moldvai csángók etno-történeti eredetének kérdése (Profesorul Dimitriu Mărtinaş şi problema originii etnoistorice a ceangăilor din Moldova.). Ebben a szerző egy, a közelmúltban elhunyt, csángó származású, dilettáns "tudósnak" azt az elméletét foglalja össze, miszerint a moldvai csángók "egy régi erdélyi román népesség leszármazottai, akiket valamikor elszékelyesítettek". (Mărtinaş - poszthumusz - könyve az Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică kiadásában 1985-ban jelenik meg.) A Flacăra négy hét múlva, augusztus 6-án leközli Ősz Erős Péter csángó-magyar származású tanár válasz-cikkét (Gînduri pe marginea unui articol. - Gondolatok egy cikkhez.), melyre V. Ungureanu válaszol, durván visszautasítva a csángók magyar származásának elméletét. Ősz Erős Péter erre adott válaszát már nem közlik.
1981. szeptember 23.
Bukarestben magyar-román labdarúgó világbajnoki-selejtező mérkőzést tartanak. A meccsre a román hatóságok jó előre "készülnek": a jegyelosztásnál a magyar nemzetiségűeket "mellőzik", a román nyelvű sajtó jó előre "hecceli" a szurkolókat. (23-án Adrian Păunescu a România Liberă-ban "Éljenek a trikolór viselői, éljen Románia!"-című cikkében követeli, hogy "végül vegyünk már revansot a magyar futballal szemben annyi igazságtalan vereségünkért".) A mérkőzés alatt magnetofonra fölvett "buzdítást" játszanak le az egyébként is feltüzelt közönségnek. A játék döntetlenre végződik - ezt az eredményt Păunescu "a vereséggel egyenlő"-nek tart. A bűnbaknak kikiáltott Kovács István edzőt menesztik.
1981. október 6.
Aradon a bukaresti magyar nagykövetség és a kolozsvári főkonzulátus munkatársai megkoszorúzzák a vértanúk vesztőhelyén álló emlékoszlopot. A koszorúzáson részt vesz mintegy 4-500 helyi magyar is, koszorút helyez el a város polgármestere is.
1981. október 10.
Megjelenik az Államtanács dekrétuma "a lakosság jó ellátását károsan érintő egyes cselekedetek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó intézkedésekről", vagyis az élelmiszerek tartalékolásának ("felhalmozásának"), az "üzérkedésnek" a tilalmáról. A rendelet megszegőit 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják. (Az egyre rosszabb élelmiszer-ellátást ezzel próbálják "rendezni".)
1981 októbere
Október második felére kitűzött második gyergyószárhegyi irodalmi találkozót - a Hargita megyei pártbizottság és a Securitate javaslatára - betiltják.
1981. november 16.
Bánffyhunyadon rendezett "béke-nagygyűlésen" tömegverekedés tör ki. A kivezényelt tömeg lehurrogja az RKP békepolitikájáról beszélő szónokot, majd azt elzavarja, ezt követően általános verekedés tör ki. Ennek hatására a másnapi kolozsvári "béke-nagygyűlést" a hatóságok lefújják.
1981. november 30.
Marosvásárhelyen meghal Molter Károly (Óverbász, 1890. dec. 2.), író, kritikus, irodalomtörténész. A két világháború közt az Erdélyi Szépmíves Céh lektora, a Zord Idő társszerkesztője, 1945-51 közt a Bolyai egyetem tanára, a hatvanas években újra fölfedezik munkásságát.
