1944 Augusztus 26

Az Úz völgyében átlépik a magyar határt az első szovjet egységek. (Az elkövetkező napokban a Kárpátok keleti átjárójában heves összecsapásokra kerül sor a magyar és szovjet csapatok között.)

1944 Augusztus 30

Amerikai (USA AF) gépek bombázzák Nagyváradot és Szászrégent.
- Megalakul a 2. magyar hadsereg Dálnoki Veress Lajos vezérezredes parancsnoksága alatt. Erői a Borsai hágótól Nagyvárad térségéig mintegy 300 kilométeres vonalon helyezkednek el (2., 7. és 9. póthadosztály, 2. páncéloshadosztály, 25. gyaloghadosztály, 1. és 2. hegyi pótdandár, 10. rohamtüzérosztály és a Székely Határvédelmi Erők 20 zászlóalja).

1944 Szeptember 01

A magyar kormány tiltakozó közleményt ad ki, mivel tudomására jut, hogy a dél-erdélyi hatóságok augusztus 24. óta több száz magyar tanítót, ügyvédet, katolikus, és református papot, apácát, valamint tisztviselőket, iparosokat, földműveseket szedtek össze és internáltak különböző regáti és dél-erdélyi táborokba, Tîrgu-Jiuba, Lugosra, Belényesre, Nagyhalmágyra és más helyekre. (Csak Tîrgu-Jiun 22 református és katolikus pap raboskodik. Belényesre internálták többek között Buthy Sándor magyarremetei lelkipásztort, későbbi nagyváradi református püspököt, Nagyhalmágyra pedig Olosz Lajost, a királyhágómelléki református egyházkerület főgondnokát, ismert költőt.) - 1944. október 26.

1944 Szeptember 05

Támadásba lendül a magyar 25. gyalog- és a 2. páncélos hadosztály a Kolozsvár-Torda szakaszon. Még ezen a napon bevonulnak Tordára, a további előrenyomulás azonban pár nap múlva Miriszló körül elakad. A támadásra válaszként Románia szeptember 7-én hadat üzen Magyarországnak. - 1944. szeptember 19.

1944 Szeptember 06

Gavril Olteanu, Szászrégenből elmenekült ügyvéd, volt vasgárdista, Brassóban - a román hatóságok támogatásával - elkezdi szervezni önkéntesekből álló félkatonai alakulatát. - 1944. szeptember 15.

1944 Szeptember 09

Kolozsváron az Erdélyi Kör (az Erdélyi Párt értelmiségi klubja) Fő téri helyiségében ismert kolozsvári magyar polgári és baloldali személyiségek aláírnak egy memorandumot, melyben kérik Horthy Miklós kormányzót, hogy nyomban kezdjen fegyverszüneti tárgyalásokat a Szovjetunióval. A memorandum megszövegezésében Mikó Imre, Szabédi (Székely) László, Tamási Áron és Nagy István írók vettek részt, melyet gr. Teleki Géza 15-én átnyújt a kormányzónak. A memorandum aláírói: Tavaszy Sándor (református püspökhelyettes), Sándor Imre (római katolikus püspöki helytartó), Vásárhelyi János (református püspök), Józan Miklós (unitárius püspök), Maksay Albert (református teológiai igazgató), Boga Alajos (római katolikus prelátus, kanonok), Járosi Andor (ágostai evangélikus esperes), gr. Teleki Béla (az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület és az Erdélyi Párt elnöke), Mikó Imre, Vita Sándor (országgyűlési képviselők), Haynal Imre (orvosprofesszor), Tamási Áron (író), Venczel József (az Erdélyi Tudományos Intézet üv. igazgatója), Jordáky Lajos, (a szociáldemokrata párt részéről) Nagy István (kommunista író), Szabédi László (író), Csifó Nagy László (unitárius püspöki titkár), Nagy Géza (az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára), Kiss Jenő (író). A Memorandumot gr. Teleki Géza egyetemi tanár, a tragikusan meghalt gr. Teleki Pál fia adja át 14-én Horthy Miklósnak.

1944 Szeptember 13

A második dél-erdélyi támadás során a magyar és német csapatok elfoglalják Aradot. Heszlényi altábornagy, Arad városparancsnoka másnap plakáton felhívja a város zsidó származású lakosait a sárga csillag viselésére. Szeptember 22-én a szovjet-román erők visszafoglalják Aradot.

1944 Szeptember 15

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Rektori Tanácsának ülésén elhatározzák, hogy "az erdélyi magyarságnak különböző foglalkozású és pártállású képviselői kérésére" az egyetem a 12-i kiürítési parancsot megtagadva helyén marad. (A Rektori Tanács - helyben maradt - tagjai: Miskolczy Dezső rektor, Buza László prorektor, Rajty Tivadar dékán, Haynal Imre dékán, Balogh Ernő prodékán, Kristóf György prodékán.) A Csendőrség Általános Felügyelősége - a szovjet-román fegyverszüneti egyezmény 2. pontjára hivatkozva, amely előírja, hogy a román hatóságok internálják a Románia területén található német és magyar állampolgárokat - 44.328. számú táviratával utasítja a vidéki felügyelőségeket, hogy internálják a német és magyar állampolgárságú személyeket, családtagjaikkal együtt. (Ez a rendelet az összes észak-erdélyi magyarra vonatkozik, hiszen a második bécsi döntést követően a magyar fennhatóság alá került magyarok mindnyájan megkapták a magyar állampolgárságot.) - 1944. november 11

1944 Szeptember 16

Kolozsváron mintegy ötven észak-erdélyi polgári és kommunist politikus, baloldali értelmiségi, formálisan is megalakítja az Erdélyi Magyar Tanácsot. A tanács elnöke Vásárhelyi János református püspök, a végrehajtó bizottság tagjai: Járosi Andor, Jordáky Lajos, Mikó Imre. A Tanács Dálnoki Veress Lajos jóváhagyásával megszervezi a lakosság, a közigazgatás helybenmaradását, megbízásából Balogh Edgár és Bíró Tibor - a kolozsvári Tízes Szervezet, valamint a szakszervezetek segítségével - felállítják a városi Polgárőrséget. Az EMT a szovjet-román csapatok Kolozsvárra történő bejövetelekor szűnik meg.

1944 Szeptember 18

A román hatóságok Nagyenyedről, Gyulafehérváról, és a környező falvakból magyar túszokat szednek össze. (Többek között Vita Zsigmondot, a Bethlen Kollégium tanárát, Kacsó Sándor újságírót, valamint Szentmiklósi Ferencet, a gyulafehérvári Majláth Főgimnázium tanárát és Jénáki Ferenc gyulafehérvári pápai kamarást.) - 1944. szeptember 1.

1944 Szeptember 23

A szeptember 11-21. közt a magyar csapatok által megszállt Belényes melletti Magyarremetén, a visszavonuló magyarok nyomában megérkező román hadsereg katonái a szomszéd falubeli román lakossággal feldúlják és kifosztják a falut, és "partizán-akciók" vádjával 37 polgári lakost kivégeznek, (köztük 12-14 éves gyerekeket és 60 éven felüli öregeket.) A közeli Kishalmágyon még további öt remeteit gyilkolnak le.

1944 Szeptember 24

Gyantán a 3. román hegyivadász hadosztály csapatai nyomában érkező ún. ">Someşul< batalioane fix" (helyben mozgósított, önkéntesekből álló alakulat) parancsnoka, Teodor Brîndea őrnagy 47 magyar civilt kivégeztet. - 1947. május 17.

1944 Szeptember 26

Az előző nap néhány helybeli román által Szárazajtára hívott, mintegy 30-35 fős, Gavril Olteanu-vezette Maniu-gárda kivégez 11 ártatlan helybéli civilt. (Két sebesült pár nappal később halt meg.) A gyilkosságokat és fosztogatásokat követő napokban a helybeli csendőrök mintegy hetven-nyolcvan férfit elhurcolnak a földvári haláltáborba, akiknek nagy többsége ott hal meg. Gyergyószentmiklós felé vonulva a gárdisták mindenütt terrorizálják a helybeli lakosságot, útközben még nyolc székelyt gyilkolnak meg. - 1944. október 6.

1944 Szeptember 28

A szovjet csapatok bevonulnak Marosvásárhelyre. (A német-magyar csapatok két nappal korábban vonultak vissza, azt követően a városban anarchia lesz úrrá.) › 1944. november 11.
- A szovjet erők eljutnak Nagyvárad széléig, ám az utolsó pillanatban Tordától ideszállított 23. német páncéloshadosztály ellentámadása visszadobja a szovjet csapatokat. › 1944. október 2.

1944 Szeptember 30

Marosvásárhelyen Antalffy Endre tanár és Horváth Dénes, a helyi EMGE vezetője kezdeményezésére megalakul a Magyar Demokrata Szövetség. (A kommunista párthoz közel álló szervezet decemberben csatlakozik a kolozsváriakhoz és fölveszi a Romániai Magyar Népi Szövetség nevet.) - 1944. október 15.

1944 Október 04

Vincze Jánosnak, az RKP Brassó tartományi titkárának kezdeményezésére aktivizálódik a Magyar Dolgozók Szövetsége (1934 és 1938 közt az illegális kommunista párt magyar fedőszerve) Kurkó Gyárfás-vezette brassói csoportja.

1944 Október 08

Az előző napon Csíkszentdomokosra érkező, Gavril Olteanu-vezette Maniu-gárda - miután végigrabolta a falut - 11 helybeli civilt (köztük egy 81 éves asszonyt) agyonlő.

1944 Október 10

A Monitorul Oficialban megjelenik az 487. sz. törvény, amellyel létrehozzák a Felszabadított Erdélyi Területek Közigazgatását Irányító Kormánybiztosságot (Comisariatul pentru Administrarea Regiunilor Eliberate din Transilvania). A kormánybiztosságot ideiglenesen Bukarestben állítják fel (állandó székhelye Kolozsváron lenne). A kormánybiztosság - a kormány utólagos jóváhagyásával - jogosult határozatokat és rendeleteket is hozni. Vezetőjévé Ionel Pop-ot, Iuliu Maniu unokaöccsét nevezik ki. - 1944. október 20.

1944 Október 11

Kolozsvárra bevonulnak a szovjet 27. hadsereg, és a 18. lövész hadosztály csapatai.-Egeresen a magyar és a román munkások megakadályozzák, hogy a visszavonuló németek felrobbantsák az áramfejlesztő telepet. - 1944. október 22.

1944 Október 12-15

közti napokban román feljelentések alapján a szovjetek "partizántevékenység" vádjával mintegy 3.000-5.000 magyar férfit hurcolnak el a szovjet katonák Kolozsvárról, akiknek nagy többsége sohasem tér haza a szovjet fogságból.