A Hivatalos Közlönyben megjelenik a tanszemélyzet szabályozásáról szóló törvény, amely előírja, hogy azokban iskolákban, ahol a tanítás az "együttélő nemzetiségek" nyelvén történik, "az előadó személyzetnek és a kisegítő tanszemélyzetnek ismernie kell a tanítási nyelvet.
1969. március 13.
Megalakul Ion Gheorghe Maurer ötödik kormánya. A minisztertanács egyik alelnöke továbbra is Fazekas János, a kormányból kimarad Szenkovits Sándor és Levente Mihály. 1974. február 27-én Fazekast - Virgil Trofin helyébe - kinevezik belkereskedelmi miniszterré.
1969. március 16.
Brassóban meghal id. Halász Gyula (Csetény, 1871. szept. 17.) szerkesztő, publicista. A két világháború közt a Brassói Lapok munkatársa.
1969. május 7.
Ülést tart az Magyar Nemzetiségű Dolgozók Kovászna Megyei Tanácsa, melyen részt vesz Constantin Stanca, a megyei pártbizottság titkára, és Koppándi Sándor, az MNDOT titkára. Erről beszámol a helyi pártlap, a Megyei Tükör. Bár valószínű, hogy a többi megyei tanácsot is összehívták, a helyi pártlapokból ez nem derül ki.
1969. május 29.
Megalakul az Írók Kolozsvári Egyesülete, melyben a magyarok aránya 60%. A vezetőségbe hat magyar és öt román kerül, a titkár Dumitru Radu Popescu lesz.
1969. július 3.
A 371. sz. minisztertanácsi rendelet megerősíti a nemzeti kisebbségeknek azt a jogát, hogy mindazokból a tantárgyakból, melyeket nem román nyelven tanultak, az anyanyelvükön vizsgázzanak. A jogszabálynak van egy - a korábbi gyakorlatot tekintve meglepő - kitétele is, ugyanis szankciókat helyez kilátásba azok ellen, akik a rendeletet nem tartják tiszteletben.
1969. július 8.
Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát országos plénumát. A plenárison a küldöttek nem a kisebbségi problémákkal foglalkoznak, ez a téma még csak szóba sem kerül. Ehelyett megvitatják "az RKP KB X. pártkongresszusi Téziseit és Iránytervezetét az 1971-75-ös ötéves tervről és az 1976-80-as időszak nemzetgazdaságfejlesztési irányvonaláról." A felszólalók (többek közt Demeter János, Franyó Zoltán, Balogh Edgár, Domokos Géza, Sütő András, Bányai László, Dukász Anna, Bodor Pál) beszédeikben "kifejezést adtak a romániai magyar nemzetiségű munkások, szövetkezeti parasztok, és értelmiségiek őszinte gondolatainak és érzelmeinek, hangsúlyozva teljes egyetértésüket a párt bel- és külpolitikájával...".
1969. augusztus 6. - 12.
Bukarestben tartják az RKP X. kongresszusát. Ezen használja először Nicolae Ceauşescu a "társadalom homogenizálása" szintagmát, amikor a ,,kizsákmányoló osztályok" felszámolását követően a szocialista társadalomban végbemenő homogenizációs folyamatról beszél. (A későbbi események elemzése azt mutatja, hogy valójában a társadalmi homogenizáció mögött etnikai/nyelvi homogenizációt kell érteni.) Létay Lajos, a kolozsvári Utunk, és Szilágyi Dezső, az Előre főszerkesztői a Központi Bizottság póttagjából teljes jogú tagok lesznek, Sütő András és Domokos Géza pedig póttagok.
1969. október 11. - 28.
Márton Áron gyulafehérvári püspök - felszentelése óta első ízben - részt vesz a vatikáni püspöki szinóduson. (Még kétszer jut el Rómába: 1971. október 25-én magánaudencián fogadja VI. Pál pápa, valamint 1974. március 1-12. között tartózkodik kinnt.)
1969. november 21.
A bukaresti televízióban megindul a magyar adás. A magyar nyelvű TV-adás elindításáról - Fazekas János szerint - még 1968 augusztus végén döntött Ceauşescu, amikor a bevonulást követő napokban szükség volt a magyar kisebbség támogatására is. Az adás tényleges megkezdése azonban azért késett, mert a pártapparátus "fázott tőle", és minden eszközzel szabotálta azt. A magyar szerkesztőség vezetője kezdetben a bukaresti rádió magyar osztályának szerkesztőségi főtitkára, Molnár Vilhelm (aki románnak tartja magát, a fia sem tud magyarul). (Október elején Huszár Sándornak ajánlják fel a posztot, de ő nem fogadja el azt.) 1970 elején Bodor Pál veszi át a szerkesztőség vezetését.
1969. november 21.
Budapesten meghal Hegedűs Nándor (Nagyvárad, 1884. szept. 29.), lapszerkesztő, publicista, irodalomtörténész. A két világháború közt aktív kisebbségpolitikus, az Országos Magyar Párt Bihar megyei alelnöke, több alkalommal parlamenti képviselő, a Magyar Kisebbség állandó munkatársa, publicisztikai írásai több kötetben jelentek meg. A világháború után Budapesten marad és Ady Endre nagyváradi éveit kutatja, két monográfiát ír erről.
1969. november 26.
Budapesten magyar-román kulturális szerződést írnak alá, a magyar és román fővárosban román ill. magyar kultúrházak felállításáról. (Az egyezmény végrehajtására a román fél merev ellenállása miatt nem kerül sor. Az 1978-79-es tárgyalásokon arra hivatkoznak, hogy - bár az árusítást az eredeti kormányközi egyezmény rögzíti - az RKP Politikai Végrehajtó Bizottsága határozata nem teszi lehetővé a kultúrházakban kultúrcikkek árusítását. Amikor végül erről az igényéről lemond a magyar fél, arra hivatkoznak, hogy a kérdés felvetése nem aktuális...)
1969. december 9.
Megjelenik a 2215. sz. minisztertanácsi határozat a könyvkiadói tevékenység általános átalakításáról. Ennek keretében létrehozzák a nemzeti kisebbségek önálló könyvkiadóját, a Kriteriont, élére kinevezve Domokos Gézát, a két főszerkesztő Bodor Pál és Hedi Hauser, a magyar lektorátust Szász Béla vezeti. (Az intézmény létrehozásának terve egyébként már évek óta "érlelődik", legutóbb az 1968 júniusi értelmiségi találkozón vetették fel a kérdést. Eredetilek jóval kisebb létszámmal és kolozsvári fiók nélkül akarták létrehozni, de emiatt az írószövetség nemzetiségi bizottsága tiltakozott.) A hetvenes években kilenc nyelven jelentet meg a nemzeti kisebbségek számára könyveket. A Kriterion mellett (melynek Kolozsváron is van fiókja) a kolozsvári Dacia, (később a temesvári Făclia is), valamint a bukaresti Albatros-, a Ion Creangă-, az Eminescu-, a Meridiane-, a Tudományos-, a Pedógiai-, és a Politikai Könyvkiadó is ad ki magyar nyelvű könyveket, de a hetvenes években ezeknek egyre csökken a részarányuk.
