Megalakul a 3. Groza-kormány. Tagjai közt van: Ana Pauker külügyminiszter; Emil Bodnăraş hadügyminiszter; Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter; Teohari Georgescu belügyminiszter.
1948. január 19.
A Monitorul Oficialban megjelent 4. sz. törvény szerint szigorítják az engedély nélküli határátlépések büntetését: 3-10 évi fogház, és akik külföldön maradnak, elveszítik az állampolgárságukat. - 1947. nyara
1948. január 21.
Petru Groza vezetésével kormányküldöttség érkezik Budapestre. Tagjai: Ana Pauker, Teohari Georgescu, Lothar Rădăceanu, Lucreţiu Pătrăşcanu. 24-én aláírják a magyar-román kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási szerződést.
1948. január 25.
Népszámlálás (és mezőgazdasági összeírás) kezdődik az országban (február 3-án fejeződik be). A népszámlálási utasításokat és nyomtatványokat magyar nyelven is megjelentetik. Erdély lakossága 3.420.859 fő (Románia lakosságának 21,6%-a.) A népszámlálás szerint az erdélyi lakosság 25,7%-a, 1.481.903 fő magyar anyanyelvű.) A Regátban a népszámlálás mindössze 17948 magyar anyanyelvű lakost "talált"
1948. február 3.
Megjelenik a bankok fuzionáltatásáról, vagy felszámolásáról szóló törvény, mely kimondja az összes bankszerű üzleti tevékenységet folytató társaságok cégének hivatalból való törlését. A törölt társaságnak 20 napon belül kérnie kell az újbóli bejegyzését. Azoknak, a pénzintézeteknek, melyeknek az újbóli bejegyzését elutasítják, május 1-ével kezdetét veszi a kényszerfelszámolás. A jogszabály eme intézkedése alól kivették azokat a pénzintézeteket (köztük a még részben magyar tulajdonban lévő Erdélyi Bankot és a Transylvania Bankot), amelyek a Román Állami Banktól visszaleszámítolási hitelre voltak jogosultak. - 1948. április 14.
1948. február 21. - 23.
Bukarestben "egyesülési kongresszust" tart az RKP és az RSZDP, tizennégy ország küldötteinek részvételével. Magyarországot Marosán György és Schiffer Pál képviseli. (Az 1947. július 31-i adatok szerint a RSZDP-nek 570.201 tagja van, az ifjúsági és a nőszövetségnek még kb. 225 ezer, de ebből - egyes források szerint - csak 150 ezren lépnek át az új pártba. A RKP-nak ekkor 800 ezer tagja van.) Az egyesülési kongresszus elnökségébe 4 kommunista és 3 szociáldemokrata kerül. (Az ellenőrző bizottság tagja Rangetz József és Mogyorós Sándor is.) A megalakított Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român) Központi Vezetősége Titkárságának tagjai: Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Teohari Georgescu, Luka László/Vasile Luca és Lothar Rădăceanu (az RSZDP részéről). - 1945. nyara
1948. március 5.
A Nagyváradi Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén Arday Aladárt választják püspökké, főgondnok Olasz Jenő kisjenői ügyvéd, költő. Május 23-án Ardayt beiktatják tisztségébe.
1948. március 28.
Parlamenti választásokat tartanak Romániában. A marosvásárhelyi Szabad Szó 40 magyar képviselőt sorol fel, a Világosság 39-et, melyből 30 az MNSZ listáján, 9 az RMP listáján jut be; más források 42 jelöltről tudnak.A választások után megalakult kormány tagjai: Petru Groza miniszterelnök; Teohari Georgescu belügyminiszter; Ana Pauker külügyminiszter; Emil Bodnăraş hadügyminiszter; Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter; Gheorghe Gheorghiu-Dej miniszterelnökhelyettes; Vincze János erdészeti miniszter; Takács Lajos nemzetiségügyi "alminiszter", (hivatalosan csak az április 21-i minisztertanácsi ülésen nevezik ki az "együttélő nemzetiségek alminiszterévé")
1948. április 13.
A Nagy Nemzetgyűlés 414 képviselőjéből 401 megszavazza a Román Népköztársaság Alkotmányát. Az alaptörvény szerint (szovjet mintára létrehozott) elnöki tanács élén I. C. Parhon (orvosprofesszor) áll, a minisztertanács elnöke Petru Groza. - 1952. szeptember 24.
1948. június 11.
A Nagy Nemzetgyűlés elfogadja a bankok, ipari-, szállítási- és bányavállalatok államosítását. (Az államosított vállalatok listáját a törvény mellékletében sorolták fel. Az RMP plenáris ülésén Chivu Stoica 1.609 államosított vállalatot említ.) A törvény lehetővé teszi, hogy a külföldi károsultak kártérítést kérhessenek, de a kártérítési összegből le kell vonnai az esetleges adóeltitkolás által keletkezett kár összegét. Ezek után a román pénzügyi hatóságok visszamenőleg akkora "adóeltitkolást" "fedeztek fel" egy-egy vállalatnál, vagy pénzintézetnél, amely meghaladta annak a teljes értékét. Az államosított vállalatok élére munkásigazgatókat neveznek ki.
1948. június 29.
"A pápa "Nominatio substitutorum" kezdetű szentszéki rendelkezésével arra utasítja a megszállt kommunista országokban lévő, joghatóságuk gyakorlásában akadályozott püspökeit, hogy minél hamarább nevezzenek ki két helyettest (ordinarius substitus) maguk helyett. A megyéspüspök felfüggesztése, letartóztatása, száműzetése stb. esetén ezeknek a helyetteseknek kell átvenniük az egyházmegye kormányzását, mégpedig úgy, hogy a főpásztor akadályoztatása esetén az első helyettes lép a helyébe, de ő is rögtön megnevezi az utódát. Ha az első ordináriust is letartóztatják, következik a második helyettes, majd az elődje első helyettese és így tovább. (A helyettesek kinevezéséről minden esetben értesíteni kell a Vatikánt.) Gerald Patrik O'Hara, a bukaresti nunciatúra régense október végén értesíti erről a katolikus egyházfőket. Azok közös egyetértéssel az utasításnál több utódot jelölnek meg. - 1949. június 21."
1948. július 7.
A Monitorul Oficialban megjelenik a 125. számú rendelet: leszármazással, vagy az országban való születéssel is megszerezhető a román állampolgárság. Külföldi állampolgárok 5 év helybenlakás után kaphatják meg az állampolgárságot. - 1949. június 19.
1948. július 17.
A román kormány egyoldalúan felmondja a Vatikánnal 1927. május 10-én kötött Konkordátumot. - 1948. július 29.
1948. augusztus 3.
A Monitorul Oficialban megjelenik a 175. sz. "tanügyi reform"-törvény, mely államosítja az egyházi iskolákat. Összesen 468 római katolikus, 531 református, 266 evangélikus ,s 35 unitárius iskolát vesznek el. Az eddigi 134 magyar elméleti líceumból csak 19 maradt meg. (Szeptemberben hármat visszaadnak.) Sok helyről eltűnik az elméleti középfokú oktatás. Például: Máramarosszigetről, Gyulafehérvárról, Nagykárolyból, Nagyszalontáról. A volt humán-gimnáziumok egy részéből szakközépiskolák lesznek. Például: a nagyszalontai Arany János Gimnázium helyén mezőgazdasági szaklíceum nyílik - magyar tagozattal, Nagybányán vegyipari líceum nyílik. A törvény szerint már első osztálytól kötelező a román nyelv tanulása. A kötelező elemi iskola hétosztályos, a gimnázium csak V-VII. osztály, a középiskola (szovjet mintára) VIII-XI. osztály. - 1949. október 26.
1948. augusztus 4.
Megjelenik a 177. sz. "vallási kultusz"-törvény. Bár a jogszabály 1. cikkelye kijelenti, hogy "a vallásszabadság biztosítva van" az országban, ezt valójában durván korlátozzák. Például a 22. cikkely kimondja: egy egyházmegyének legalább 750.000 híve kell legyen, ha ezt a létszámot nem éri el, csak főesperesség lehet. Ezentúl a kultuszminiszter minden vallási, kulturális, nevelési és humanitárius döntést, rendeletet és parancsot semmissé tehet, ha azok "az állam rendjét veszélyeztetik". Hivatalosan egyik felekezet sem tarthat fenn a továbbiakban kapcsolatokat külföldi felekezetekkel, intézményekkel, személyekkel, pásztorlevelet és körlevelet pedig csak a vallásügyi miniszter engedélyével lehet közölni. - 1948. augusztus 26.
1948. augusztus 10.
Összevonják a marosvásárhelyi Szabad Szót a brassói Népújsággal. (Ezzel Brassó magyar lap nélkül marad.) Az MNSZ hivatalos székelyföldi napilapja a marosvásárhelyi Népújság lesz.
1948. augusztus 11.
Márton Áron ideiglenesen felfüggeszti a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség Egyházmegyei Tanácsát (a Katolikus Státust), összehívásának jogát fenntartja magának. Ezzel a rendelkezésével a püspök meg akarja akadályozni, hogy a Tanácson keresztül a kommunista hatóságok esetlegesen rá tudják tenni a kezüket az egyházmegyei vezetésére, ugyanis a korábbi Státus alapszabályzata szerint a kormánynak felügyeleti joga volt az egyházi önkormányzat összes intézményei felett. - 1950. augusztus 15.
1948. augusztus 13.
A Monitorul Oficialban megjelenik a Nagy Nemzetgyűlés 197. sz. rendelete, miszerint minden bankot feloszlatnak, a Nemzeti Bank, a Takarékpénztár (Casa de Economii şi Cecuri Poştale), a Letéti Pénztár, és az Országos Ipari Hitelintézet kivételével. Megszűnik többek között az Erdélyi Kereskedelmi Bank (Kolozsvár), a Fogarasi Hangya Bank, a Székelyföldi Kereskedelmi Bank (Marosvásárhely). A megszüntetett 24 erdélyi bank közül 16 román. (Az Erdélyi Kereskedelmi Bank és a Székelyföldi Kereskedelmi Bank eddig a Pesti Magyar Bank 100%-os tulajdonában volt.) - 1947. október 18.
1948. augusztus 30.
Megjelenik a 221. számú rendelet, a Népbiztonsági Főigazgatóság (Direcţia Generală a Securităţii Poporului) létrehozásáról. (Gheorghe Pintilie/Bodnarenco lesz a vezetője, helyettese Alexandru Nikolschi/Boris Grünberg.) A törvény 7. §-a kimondja, hogy a költségvetési törvény rendelkezéseitől eltérően a Securitate költségvetését "a felsőbb államérdeket érintő pénzügyi törvény" alapján intézik. - 1949. január 23.
1948.
Nyugdíjazzák Bíró Vencel és Balanyi György történészprofesszorokat. A Bolyai Tudományegyetemről visszatér Magyarországra Zolnai Béla, a francia irodalom professzora, Kispál Magdolna nyelvész, Buza László jogászprofesszor, Sövényházy Ferenc jogászprofesszor, Kislégi Nagy Dénes közgazdászprofesszor, Rajty Tivadar közgazdászprofesszor, Borbély Sámuel matematikaprofesszor, Fényes Imre fizikaprofesszor, Dezső Lóránd fizikaprofesszor, Vargha László kémiaprofesszor, Csík Lajos biológiaprofesszor.
