Palkó Gábor tanító kezdeményezésére Koltón megnyílik a Petőfi Múzeum.
1960. március 5.
Kolozsváron meghal Asztalos István író, 1941-44 között a kolozsvári Termés egyik szerkesztője, az 1957-ben induló Napsugár c. gyermeklap főszerkesztője.
1960. március 17.
Brassóban meghal Mattis-Teutsch János (1884-1960) festő, szobrász, grafikus. A háromszéki származású szülőktől származó, brassói szász nevelőszülők által nevelt Mattis-Teutschnak müncheni, párizsi tanulmányai után 1907-ben van az első kiállítása. Ezt követően Európa-szerte és otthon is elismert művésznek számít.
1960. március 18. - 19.
Bukarestben tartják az Ifjúmunkás Szövetség III. kongresszusát. A KB titkárságába ismét beválasztják Koppándi Sándort, a KB Bürójának pedig megint tagja lesz Domokos Géza és Koppándi Sándor.
1960. március 20.
Kétoldalú egyezmény alapján megszűnik a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közt a vízumkényszer a szolgálati és hivatalos ügyekben utazók polgári útleveleire. (A következő év decemberében a magánutazások esetében is megszűnik a vízumkényszer, aminek köszönhetően évről-évre emelkedik a Magyarországra utazók száma: 1962-ben például 26 ezren, két évvel később pedig 71 ezren látogathatnak Magyarországra.)
1960. május 15. - június. - 15.
A müncheni Nemzetőrben három részben megjelenik - Erdélyből Nyugatra szökött magyarok beszámolói alapján összeállított - "A mai Erdély" c. cikksorozat. Ebben megemlékeznek azt 1956 utáni tömeges letartóztatásokról, az RMP Központi Vezetősége mellett létrehozott, "az együttélő nemzetiségek problémájával foglalkozó bizottság" megszüntetéséről. Hírek szerint "mindenki tudja, hogy néhány hónap múlva a kolozsvári Bolyai sorsára kerül" a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet is, a Magyar Autonóm Tartományt pedig Kolozsvár Tartományhoz akarják csatolni, az egyetemek elrománosításának, a magyarokkal szembeni numerus clausus-politikának az élharcosa Leonte Rautu, az RMP Központi Vezetőségének egyik legbefolyásosabb embere.
1960. június 20. - 25.
Megtartják Bukarestben az RMP III. kongresszusát. A meghívott külföldi vendégek közt jelen vannak a magyarországiak is (az MSzMP küldöttségét Kádár János vezeti). A Központi Vezetőség tagja lesz Csupor Lajos, Fazekas János, Kovács György, Mogyorós Sándor, Szenkovits Sándor, Vass Gizella, a KV póttagja pedig Levente Mihály. A Politbürónak ismét tagja lesz Mogyorós Sándor, a KV titkára Fazekas János.
1960. augusztus 8.
Szatmárnémetiben meghal Papp (Pop) Aurél (1879-1960) román származású, de magyar kultúrájú festőművész, művészetkritikus. Az Octavian Gogával és Emil Isac-kal is magyarul levelező Papp kezdi 1954-ben sürgetni, hogy a hatóságok építsék újjá az érmindszenti Ady-portán Ady Endre szülőházát.
1960 ősze
1960 őszén ismét visszaállítják visszaállítják a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben az 1951-ben megszüntetett fogorvosi képzést.
1960. szeptember 2.
Megjelenik a Magyar Autonóm Tartomány Néptanácsa Oktatási-Művelődésügyi Osztályának közleménye, miszerint magyar és román tagozattal beindul a Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola. (Két fakultással működik: román nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, valamint fizika, kémia és ipari ismeretek. (1961-től román-történelem és magyar-történelem szakokok is indulnak.) A főiskola 3 éves képzést nyújt, az általános iskola fölső tagozatán oktató pedagógusokat képeznek.
1960. december 11.
Meghal Kolozsvárott (a Román Népköztársaság Csillaga érdemrend III. fokozatával kitüntetett) Vásárhelyi János, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
1960. december 22.
Megkezdi munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés 9. ülésszaka. 23-án Nicolae Ceauşescu előterjeszti a pártvezetés által 19-én elfogadott, a Román Népköztársaság "területi és közigazgatási beosztásának megjavítására" vonatkozó törvénytervezetet. Ebben "...a különböző rajonok és községek lakosainak kérései alapján" bizonyos módosításokat javasolnak az addigi közigazgatási beosztásokon. Többek közt javasolják, hogy Sármás rajon - néhány község kivételével, amely Kolozsvár tartománynál marad - és Ludas rajon teljes egészében kerüljön a Magyar Autonóm Tartományhoz, ("e két rajon ugyanis Marosvásárhely közvetlen közelében van." - szól az indoklás), e két rajont pedig összevonják Marosludas székhellyel. Javasolják továbbá, hogy ugyancsak kerüljön át a MAT-ba Dicső [sic!] rajon, Balázsfalva város és még négy község kivételével. Indítványozzák továbbá, hogy Sepsi és Kézdi rajonok, ("amelyek közvetlenül Sztálinváros [Brassó] közelében terülnek el") kerüljenek át Sztálin tartományba. A tervezet megszünteti továbbá Kolozsvár tartományban Kolozsvár, Bethlen, Zsibó, Sztálin tartományban Feketehalom, a Magyar Autonóm Tartományban Keresztúr és Erdőszentgyörgy, Nagyvárad tartományban Székelyhíd és Vaskóh, Hunyad tartományban Vajdahunyad, Nagybánya tartományban pedig Tasnád rajonokat. Megváltozik egyes tartományok elnevezése is. Nagybánya tartomány új neve: Máramaros tartomány, Nagyvárad tartományból Krisána [sic!], Sztálin tartományból Brassó, Temesvár tartományból Bánát tartomány, végül pedig a Magyar Autonóm Tartományból Maros-Magyar Autonóm Tartomány lesz. (Ez utóbbinak a lakossága a közigazgatási beosztás változása után 802.000-re emelkedik.)
