Bukarestben meghal Kohn Hillel (Kolozsvár, 1891. jún. 26.) jogász, közgazdasági író, szociológus, politikus. A harmincas vektől tagja az illegális KRP-nek, 1934-től a MADOSZ-nak, 1940-től a KMP észak-erdélyi tartományi titkárságának titkára, az ún. Szamosfalvi kommunista perben életfogytiglanra ítélik. Buchenwaldból szabadulva visszatér Kolozsvárra és az RKP egyik tömegszervezetének, a Demokratikus Zsidó Népközösségnek lesz a vezetője. 1946-tól a Bolyai egyetem tanára.
1972. február 24. - 25.
Bukarestbe látogat Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a minisztertanács elnöke. A két napos tárgyalás végén aláírják a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A közös emlékeztető többek közt előírja, hogy a külügyminisztériumok fejezzék be a két főkonzulátus megnyitására vonatkozó tárgyalásokat. (Az 1973. november 28-án Bukarestben aláírt konzuli egyezmény rendelkezései szerint mindkét félnek jogában áll a másik fél területén konzuli képviseletet létesíteni.) A kiadott közös nyilatkozatban - a román fél merev ellenállása miatt - a nemzetiségi kérdés semmiféle formában sem szerepelhet.
1972. február
már azt jelenti a nagykövetség a budapesti külügyminisztériumnak, hogy "szemmel láthatólag, az erőszakos asszimiláció a legérzékenyebb ponton, a nemzetiségi oktatás frontján lendül támadásba. [...] Egymás után szüntetik meg az ún. elméleti líceumokat (ált. gimn.) és helyettük szaklíceumokat hoznak létre. A rendelkezések szerint amennyi nemzetiségi osztályt megszüntetnek az előbbiből, annyi nemzetiségi osztályt be kell indítani az utóbbiból. A valóságban - a szakoktatók és segédeszközök hiányára való hivatkozással - ez csak igen kis részben valósul meg.
1972. március 31.
Bukarestben ülést tart a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürója. A jelentéséből kiderül, hogy VIII. osztály után a továbbtanuló magyar diákok 53%-a nem az anyanyelvén tanul. Debreczi Sándor, az oktatási minisztérium főigazgatója felszólalásában közli, hogy az előző évben még a magyar diákok 60%-a tanult románul. A felszólaló Takács Lajos tiltakozik a magyar helységnevek román írásmódja ellen. (A büróülésről - mint máskor is - a lapok nem számolnak be.)
1972. április 1.
Király Károly Kovászna megyei első titkár lemond a tisztségéről. Lemondását nagy nehezen elfogadják (az utóda Nagy Ferdinánd lesz), de (a XI. kongresszusig) tagja marad az RKP KB-nak és 1976-ig a Nagy Nemzetgyűlésnek is. Királyt párthatározattal a karánsebesi Fakitermelő és Fafeldolgozó Kombinát élére nevezik ki. Egy év múlva átveszi a marosvásárhelyi fakitermelő vállalat vezetését, de mivel ennek a központját áthelyezik Szászrégenbe, lemond. Végül a megyei kisipari szövetkezet élére kerül.
1972. május 22. - 24.
A "kis kulturális forradalom" meghirdetése óta először ül össze Bukarestben az írók országos konferenciája. Az írószövetség elnökévé Zaharia Stancut választják, az egyik alelnök Sütő András lesz.
1972. június 11.
Kolozsvárott beiktatják az új unitárius püspököt, Kovács Lajost.
1972. június 23.
Takács Lajos, az MNDT bürójának tagja levelet ír Nicolae Ceauşescunak,az RKP főtitkárának, melyben részletesen - a hivatalos statisztikai adatokra támaszkodva - ismerteti a nemzetiségi szakoktatás problémáját. Közli, hogy a magyar nyelven oktató technikumok, és szakmunkásképzők száma elenyésző (a 16 erdélyi megyében működő 269 technikum van, a magyar nyelvű tagozatok száma pedig csak 11; a 180 szakiskolából 4-ben lesznek magyar tagozatok), gyakorlatilag szinte a nullára csökkent ez az oktatási forma magyar nyelven. Az a véleménye, hogy a kialakult helyzetért részben a Nevelési és Oktatásügyi Minisztérium, részben a különböző szakminisztériumok és a KB illetékes osztálya a felelősek. Hiába biztosítja azonban Ceauşescut a "legőszintébb tiszteletéről", a felvetett problémákra nem kap választ, csupán Cornel Burtică, a KB propaganda titkára válaszol Takácsnak megjegyezvén, hogy "Ceauşescu elvtárs csodálkozik a beadvány tartalma miatt...
1972. július 13.
A Tanügyi Újság közli, hogy a minisztertanács határozata nyomán az őszi tanévben Székelyudvarhelyen (ipari), Sepsiszentgyörgyön (építőipari), Marosvásárhelyen (vegyipari és gépgyártóipari), Szászrégenben (ipari), Csombordon (mezőgazdasági), és Kolozsváron (építőipari, valamint könnyűipari) magyar tannyelvű szaklíceumi osztályokat indítanak.
1972. július 19. - 21.
Bukarestben zajlik az RKP országos konferenciája. A párthatározatban leszögezik, hogy a cél: "a szocialista nemzet kialakítása, amely összehasonlíthatatlanul erősebb, és homogénabb, mint a burzsoá nemzet".
1972. szeptember 20.
Egy miniszteri belső rendelkezés szerint a nemzetiségi tannyelvű iskolákban az ún. indifferens tárgyakat (ének, torna, rajz, számtan stb.) román tanerő is oktathatja, sőt, újabban a román történelem is tanítható románul. Természetes, a fenti tanerők az osztályfőnöki órákat is románul vezetik. A magyar nyelvű iskolákban fokozatosan általánossá válik, hogy a pionír-foglalkozások és az egész iskolán-kívüli aktivitás románul történik. A tanév kezdete előtt a szakminisztérium sehol sem engedélyezi, hogy az "értékesebb" szakmák (optikus, műszerész, finom-mechanikus stb.) esetében nemzetiség osztályokat is indítsanak.
1972. november 27.
Elmarad a magyar-román kulturális munkaterv keretében esedékes bukaresti magyar könyvkiállítás megnyitója. A megnyitó előtt három nappal (pénteken) a román fél közli, hogy a kiállításra küldött könyvek közül 30-at nem engednek kiállítani, illetve csak ezek hiányában történhet meg a megnyitás. A kifogásolt művek közt van Ady Endre: Versek és Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, valamint Kádár János (az MSZMP első titkára): Hazafiság és internacionalizmus, és Kállai Gyula (az MSZMP PB tagja): Szocializmus, népfront, demokrácia című könyvei. A magyar fél ezért lemondja a kiállítást. (Hasonló egyoldalú román eljárás már történt az 1970-es kiállításon is - ekkor kivették a kiállított anyagból többek közt: Hatvany Lajos: Így élt Petőfi, Ortutay Gyula: Kis magyar néprajz, Juhász Gyula összes versei, Magyar Mártír Írók Antológiája, Kis Világatlasz -, de akkor a magyar fél "lenyelte a békát".) A román lépés miatt levélváltásra kerül sor Aczél György és Radu Popescu KB-titkárok között. Az utóbbi arra hivatkozik, hogy minden esetben megakadályozzák az "olyan művek forgalmát, amelyek a román és a magyar nép közötti újtipusú, a szocialista kapcsolatokra ártalmas eszméket és téziseket tartalmaznak".
