A zárógyűlésen a "renitens" Nagy István, Balogh Edgár és Szabédi László "önkritikát gyakorolnak". Nagy megtagadja a csütörtöki beszédének "egyes homályos részeit", és kijelenti: "teljes egészében és fenntartás nélkül helyesnek tartom minden olyan válaszfalnak lerombolását, amely az iskolák nemzetiségek szerinti megszervezéséből ered." Balogh Edgár is helyesbíti a korábbi nézeteit és kijelenti: "A külön román és külön magyar kultúra hamis tétele nacionalista felfogásnak rak fészket." Szabédi is kénytelen helyesbíteni önmagát: "A különálló nemzetiségi egyetem múltjának pozitív értékelése alkalmas lehetett arra, hogy a gyanakvás csíráit ültesse el lelkekben..."
1959. március 2. - 3.
Kolozsvárott tovább folynak az "egyesítési gyűlések".Hétfőn az Egyetemiek Házában a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, valamint a Gh. Dima Zeneművészeti Intézet hallgatói, a Magyar Színházban pedig a Babeş és Bolyai egyetemek matematika-fizika és természettudományi karainak hallgatói gyűlnek össze, másnap pedig a Mezőgazdasági Főiskola diákjai gyűléseznek. Minden esetben "forrón üdvözlik" az egyesítést és "hűségtáviratokat" küldenek a bukaresti pártvezetésnek.
1959. március 13.
Az Igazság beszámol róla, hogy a kolozsvári Babeş és Bolyai egyetemek diákotthonai "egyesítési ünnepségeinek" esti "fénypontjaként" elfogyasztják a magyar és román diákok első közös vacsorájukat. (Az egyetemi diákegyesületek, IMSZ- és pártszervezetek egyesítése is megtörténik a hónap elején.)
1959. március 9. - 19.
között Kolozsváron, a katonai törvényszék Macskási Pál-vezette tanácsa tárgyalja az ún. "EMISZ-pert", amelyben 76 fő áll a bíróság előtt. 19-én Orbán László, Opra Benedek tanár, Sándor Balázs, Nyitrai Berta unitárius lelkész 25-25 év börtönbüntetést kapnak.
