Marosvásárhelyen a Hangya Szövetkezeti Központ dél-erdélyi és észak-erdélyi központjai közös gyűlést tartanak. Bejelentik, hogy egyesül a kolozsvári és a nagyenyedi központ. A tanácskozáson nagy viták után elfogadják az igazgatóság javaslatát és az egyesült központ nevét megváltoztatják: létrejön a Kaláka Népi Szövetkezetek Központja. (A Hangya, illetve a Kaláka fogja össze a magyar fogyasztási szövetkezeteket.) A Kaláka igazgatósági elnöke Korparich Ede, ügyvezető igazgatója Kisgyörgy Imre lesz. - 1946. április 9-11.
1945. szeptember 21.
A Monitorul Oficialban megjelenik a nemzetnevelésügyi miniszter 242.675. sz. rendelete a két magyar tankerület elismeréséről. A két tankerületi főigazgatóság alatt három-három megyei tanfelügyelőség működik, melyeknek Brassóban, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, valamint Kolozsvárt, Szatmárnémetiben és Temesváron van a székhelyük. A kolozsvári tankerület élére Hadházy Sándort, a kolozsvári unitárius kollégium tanárát, helyettesévé Pogány Albert nagyenyedi kollégiumi tanárt, a brassói élére Erdélyi Gyulát, nagyenyedi kollégiumi rektort, helyettesévé Fejér Pál brassói középiskolai tanárt nevezik ki. A nemzetnevelési minisztériumban Felszeghy Ödön lesz a magyar iskolák állandó előadója. (A magyar tankerületek helyzetének törvényi úton való megnyugtató rendezése csak az 1946. november 23-án a Monitorul Oficialban megjelent 936. sz. törvénnyel történik meg.) A két magyar tankerület önállósága 1948. szeptember 1-én szűnik meg.