A temesvári református egyházmegye lelkészi közössége folyamodványában felszólítja a két romániai egyházkerület igazgatótanácsait és a zsinatot, hogy alakítsák ki álláspontjukat a falurombolással kapcsolatban. Ez az egyetlen szervezett tiltakozás a falurombolással szemben.
1988. szeptember 12.
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség információi szerint 150 csíkszeredai diák megtagadta a Zsil völgyi bányákba való kényszerkihelyezést. Döntésüket azzal indokolták, hogy a megyében is el tudnának helyezkedni, ha nem hoznának ezen munkahelyekre Kárpátokon túli román fiatalokat. (Romániában az egyetemet végzettek három évet, a középiskolát végzettek - az 1988-ban elkezdett gyakorlat szerint - öt évig kötelesek az állam által kijelölt munkahelyen dolgozni. Ha ezt nem vállalják, akkor nem kaphatnak állást.) A Csíkszeredában kirobbant tiltakozás kivizsgálására bizottság alakult, melyben részt vesz a megyei pártbizottság, a petrozsényi bánya képviselője, valamint a megyei tanfelügyelő. Annyi máris kiszivárgott a bizottság munkájából, hogy ha másképp nem megy, akkor behívják a fiúkat katonának, és szintén a Zsil völgyi bányákba irányítják őket.
1988. szeptember 14.
Tizenkét magyar nemzetiségű román állampolgár menekül a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövetségére. Hosszas diplomáciai huza-vona után 1989. február 17-én a menekültek az osztrák légitársaság gépén - Bécsen keresztül - Budapestre érkeznek. (Ebben az évben közel tízezer magyar nemzetiségű román állampolgár marad útlevéllel Magyarországon, vagy szökik át oda a "zöldhatáron".)
1988. szeptember 20. - 22.
Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik. Bukarestben megbeszéléseket folytat Ion Stoiannal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága póttagjával, a KB titkárával. Szűrös visszautasítja a megbeszéléseken a román vádaskodásokat, de kézzel fogható eredmények nem születnek. A második nap a KB-titkár Sepsiszentgyörgyre látogat, ahol fogadja őt az utolsó magyar származású megyei elsőtitkár, Rab István, majd a harmadik nap találkozik Nicolae Ceauşescu is.
1988. október 1.
Összehívatják a Hargita, Szatmár, és Kolozs megyei Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsát, melyek elítélik a kiutasított kolozsvári magyar főkonzulátust.
1988. október 1.
Ismét megkoszorúzza a magyar nagykövetség az aradi emlékművet (a helyi szervek külön koszorúznak), jelen vannak a Békés megyei vezetők is.
1988. november 19.
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség híradása szerint újabb erdélyi magyar szamizdat látott napvilágot: a Kiáltó Szó - Kisebbségi Szemle. (Összesen két száma jelent meg 1989 végéig. Erdélyben állították össze, de Magyarországon nyomták, onan csempészték vissza.)
1988. december 22.
Kolozsvárott meghal Demény Dezső pszichológus, az erdélyi magyar értelmiség egyik jeles alakja, a "szellemi ellenállás" egyik jelképe.
1988 folyamán
1988 folyamán a román statisztikák szerint összesen 10.529-en maradtak kint Magyarországon. Ezeknek egy kisebb része hivatalos úton áttelepedett, a döntő részük pedig vagy a "zöld határon" szökött át, vagy pedig érvényes útlevelével Magyarországon maradt.
