A Monitorul Oficial közli a 645. sz. ún. "visszaperlési" törvényt. (Az 1944 augusztus 30. és 1944. október 25. között kötött jogügyletek megtámadhatóságáról.) - 1946. január 29.
1945. augusztus 19. - 31.
Kurkó Gyárfás vezetésével 30 tagú delegáció tárgyal Bukarestben. Kulturális téren 14 javaslatot terjesztenek elő. Szeptember 6-án a tárgyalásokról Kolozsváron beszámoló az MNSZ elnöke, Kurkó azt állítja, hogy javaslataik 80%-át a kormány jóvá hagyta. Elismerik a felekezeti és állami magyar tannyelvű iskolák ún. nyilvánossági jogát. Brassó is magyar tankerületi főigazgatóságot kap; azok a katonaszökevények, akik 1940. augusztus 30 és 1944. augusztus 23. közt Dél-Erdélyből északra szöktek, közkegyelmet kapnak. A tárgyalások eredményeképpen kibővül a magyar tanügyi hálózat. Ígéret szerint hamarosan rendezik az állampolgárságokat is; visszaadják a Csíki Magánjavakat. Ugyancsak megígérik, hogy felállítják az önálló (Erdélyi) Magyar Művészeti Vezérfelügyelőséget (Inspectoratul General al Artelor din Ardeal, pentru problemele maghiare), melynek élére Szentimrei Jenőt fogják kinevezni. (A vezérfelügyelőt jogilag csak l946. októberében erősítik meg tisztségében.) Azt is megígérik, hogy orvosolni fogják a földreform során felmerült nemzetiségi panaszokat, mentesülnek a CASBI-leltározás alól azok, akiket erőszakkal hurcoltak el a csapatok, vagy munkaszolgálatra vittek el, vagy kötelezően soroztak be, de visszajöttek, visszaveszik az elbocsájtott orvosokat és azokat a volt MÁV-alkalmazottakat, akik nem önként mentek el a hadsereggel, a Székelyföldön az állomásokon a helységneveket magyarul is kiírják és hogy a magyar szövetkezetek egyenlő elbánásban részesülnek a románokkal. A gyakorlatban az ígéreteknek csak egy része teljesül. - 1945. december 3-19.
1945. szeptember 18.
Marosvásárhelyen a Hangya Szövetkezeti Központ dél-erdélyi és észak-erdélyi központjai közös gyűlést tartanak. Bejelentik, hogy egyesül a kolozsvári és a nagyenyedi központ. A tanácskozáson nagy viták után elfogadják az igazgatóság javaslatát és az egyesült központ nevét megváltoztatják: létrejön a Kaláka Népi Szövetkezetek Központja. (A Hangya, illetve a Kaláka fogja össze a magyar fogyasztási szövetkezeteket.) A Kaláka igazgatósági elnöke Korparich Ede, ügyvezető igazgatója Kisgyörgy Imre lesz. - 1946. április 9-11.
1945. szeptember 21.
A Monitorul Oficialban megjelenik a nemzetnevelésügyi miniszter 242.675. sz. rendelete a két magyar tankerület elismeréséről. A két tankerületi főigazgatóság alatt három-három megyei tanfelügyelőség működik, melyeknek Brassóban, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, valamint Kolozsvárt, Szatmárnémetiben és Temesváron van a székhelyük. A kolozsvári tankerület élére Hadházy Sándort, a kolozsvári unitárius kollégium tanárát, helyettesévé Pogány Albert nagyenyedi kollégiumi tanárt, a brassói élére Erdélyi Gyulát, nagyenyedi kollégiumi rektort, helyettesévé Fejér Pál brassói középiskolai tanárt nevezik ki. A nemzetnevelési minisztériumban Felszeghy Ödön lesz a magyar iskolák állandó előadója. (A magyar tankerületek helyzetének törvényi úton való megnyugtató rendezése csak az 1946. november 23-án a Monitorul Oficialban megjelent 936. sz. törvénnyel történik meg.) A két magyar tankerület önállósága 1948. szeptember 1-én szűnik meg.
1945. október 10.
Megjelenik Lucreţiu Pătrăşcanu igazságügyi miniszter 105.005 sz. rendelete, mely szerint a magyar hadsereggel elmenekült román állampolgárok visszatérésükkor ellenséges alattvalóknak számítanak, ezért nem kaphatják vissza ingó és ingatlan javaikat, és az április 4-i törvény értelmében elvesztették állampolgárságukat.
1945. október 20.
Megjelenik a Monitorul Oficialban a kolozsvári magyar egyetemi tanács kinevezése. Rektor: dr. Csőgör Lajos, prorektor György Lajos, a bölcsészet-, nyelv-, és történettudományi kar dékánja Molter Károly, prodékánja Bró Vencel; a matematika- és természettudományi kar dékánja Péterffy István, prodékánja Balogh Ernő; a jog- és közgazdaságtudományi kar dékánja Jordáky Lajos, prodékánja Venczel József; az orvostudományi kar dékánja dr. Feszt György, prodékánja dr. Veress Ferenc. Az egyetem tanácsának kinevezésével a Hármas Bizottság megszűnik.
1945. október 29.
Hazabocsájtják a földvári internálótábor még életben maradt 90 foglyát. - 1944. november 11.
1945. november 15. - 18.
Marosvásárhelyen ülésezik az MNSZ "százas" intézőbizottsága, melyet eredetileg október 27-re hívtak össze. A tanácskozáson részletesen megvitatják a még mindig orvosolatlan kisebbségi sérelmeket. 17-én, az intézőbizottsági ülés utolsó napján - napirendi ponton kívül - Bányai László előterjeszt egy kiáltvány-tervezetet, amely szerint az intézőbizottság egyértelműen kiáll a trianoni magyar-román határ visszaállítása mellett. Mivel ez a szövegváltozat túl nagy ellenkezést vált ki, Jancsó Elemér és dr. Csőgör Lajos javaslatára átfogalmazzák a kiáltvány szövegét. Ezt végül hosszas vita után (amelyen nem-IB-tagok is részt vehettek) a száz fős intézőbizottságnak - a fennmaradt jegyzőkönyv tanúsága szerint - csupán mintegy a kétharmada szavazza meg, az IB-tagok hozzávetőlegesen harmada vagy jelen sincs, vagy kivonul a folyosóra, és csak egy ellenszavazat születik. A pár nappal később közzétett kiáltványban az MNSZ vezetősége az erdélyi magyarság nevében kijelenti, hogy: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés. [...] Nem helyeselhetünk semmiféle >áttelepítést< amely anyaföldünktől szakítana el. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést [...] amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel [...] Erdélyből újból háborús tűzfészket teremtene."
1945. december 15.
Kolozsváron megalakul a Romániai Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottsága. A titkárságot Bruder Ferenc és Nagy Géza vezeti.
1945. december 18.
A Monitorul Oficialban megjelenik a nemzetnevelési miniszter 347.101. sz. rendelete, mely szerint a kolozsvári magyar egyetem új hivatalos elnevezése: Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem - Universitatea Bolyai din Cluj.
1945. december 24.
A kolozsvári szociáldemokratat napilap, az Erdély hasábjain közzéteszi kiáltványát az RSZDP Országos Magyar Bizottsága. Ebben többek közt élesen kritizálják az MNSZ novemberi 15-i állásfoglalását, és a kommunista vezetőség addig folytatott politikáját. Követelik a magyar politikai élet "demokratikus szabadságának helyreállítását", és szükségesnek tartják a magyar egyházak demokratikus vezetőivel történő kapcsolatok fenntartását. - 1946. január 28.
