(más adatok szerint április 30-án) Elhurcolják hazulról Páll Béla gyergyóditrói betegnyugdíjas matematika tanárt. Elítélésének hivatalos indoka nem ismert. Egyik talán az lehetett, hogy találkozott a gyergyótölgyesi szanatóriumban az ott bujkáló Szőcs Gézával, vagy az, hogy több tiltakozó levelet írt a bukaresti pártvezetésnek a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív politika miatt. Ráadásul jelen volt Illyés Gyula budapesti temetésén. A nagyenyedi börtönben tartják fogva, rendszeresen verik. A nyugaton élő testvérei által megmozgatott közvélemény nyomásának hatására 1986. december 20-án szabadlábra engedik.
1983. május 20.
Létrejött Erdélyben az erdélyi magyarság nemhivatalos hírirodája, az Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania - HPT). Miként a beköszöntőben fogalmaznak: "A híriroda nem tart fenn együttműködést, kapcsolatot semmilyen bel-, vagy külföldi ellenzéki csoporttal, sem földalatti sajtótermékkel, illetve kiadóval. Külföldi kapcsolatai is csak arra szorítkoznak, hogy értesüléseit - a nemzetközi szokásoknak megfelelően - más informális csatornáknak továbbítsa. Célja egyedül az, hogy a ma Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal tudósítson mindenkit, aki illetékes, s akit az erdélyi magyarság sorsával való rokonszenv illetékessé tesz.
1983. május 25.
Elhagyja Romániát a nagyváradi Ara-Kovács Attila, az Ellenpontok egyik szerkesztője.
1983. május 21.
Brassóban meghal Kurkó Gyárfás (Csíkszentdomokos, 1909. dec. 2.) 1934-ben a MADOSZ egyik alapítója, majd országos elnöke, 1944 októberében az újjászervezi a MADOSZ-t, majd 1945-47 közt az MNSZ elnöke. 1949-ben letartóztatják és 1951-ben a Márton Áron és társai perben koholt vádakkal életfogytiglani börtönre ítélik. 1964-ben az általános amnesztiával szabadul, de megrokkant egészségi állapota miatt a közéletben már nem vesz részt.
1983. június 14.
Kolozsváron meghal Könczei Ádám folklorista, lapszerkesztő. (Küküllővár, 1928. jan. 1.) 1958-tól a kolozsvári Folklór Intézet tudományos kutatója, innen 1959-ben mint "magyar nacionalistát" eltávolítják, 1968-tól a Korunk munkatársa, számos népköltési, népzenei tárgyú cikk szerzője. A halála előtti időszaban az állambiztonság rendszeresen zaklatta.
1983. június
A Babeş-Bolyai egyetem 22 magyar főszakos diákjából 8 kap a magyar szakjával magyar vidéken kihelyezést, 14-et a (német, francia vagy orosz) mellékszakjukkal tiszta román vidékre helyezik. Amikor Domokos Géza emiatt felhívja Fúró Gyulát, az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi osztályának vezetőjét, az megtagadja a segítségnyújtást.
1983. július 13.
Megszűnik a Tankönyvkiadó kolozsvári szerkesztősége. A szerkesztőség munkatársait elbocsátják.
1983. július 25.
Elítélik a csíkszeredai Borbély Ernőt és Búzás Lászlót az államrend elleni összeesküvés vádjával. Feltehetően a nemzetközi tiltakozás hatására mindkettőjüknek harmadolják a büntetését. Búzás 1987. február 25-én, Borbély július 22-én szabadul.
1983. augusztus 2. - 3.
A román tengerparton, Mangálián kétnapos, széles körű ideológiai tanácskozást tart a pártvezetés N. Ceauşescu vezetésével. (Jelen van az egyik fia, Nicu és a felesége, Elena is.) A tanácskozás többek közt a sztálinista szellemiségű, soviniszta, kisebbségellenes kultúrpolitikai irányzat megerősödését hozza magával, mely főként a rádió, a televízió,a film- és színházművészet területén jelentkezik.
1983. augusztus 4.
Az USA Kongresszusa ülésén Tom Lantos demokrata párti képviselő felolvassa az Ellenpontok szerkesztőinek Memorandumát és Programjavaslatát. Ez aztán hivatkozási alap lesz a Romániának nyújtott legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását ellenző erők esetében a kongresszusi viták idején.
1983. szeptember 1.
Kolozsváron a helyi illetékesek a beiratkozások alkalmával közlik az érdekelt szülőkkel, hogy megszűnik a zeneiskola magyar nyelvű tagozata. A felháborodás igen nagy, a szülők egyenesen N. Ceauşescunak írnak ez ügyben kérelmet, amire a központi szervek - bevonva a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnökét, Gere Mihályt is, vizsgálatot kezdeményeznek. Végül a 15-i tanévnyitó előtt egy nappal közlik a szülőkkel, hogy mégis indul magyar nyelvű tagozat.
1983. szeptember 1.
Megjelenik a szegedi Tiszatáj szeptemberi számában Köteles Pál kritikája Ion Lăncrănjan Gondolatok Erdélyről (Cuvânt despre Transilvania) című könyvéről. A számot a megjelenése után két nappal összeszedik az újságárus standokon.
1983. szeptember 24.
A marosvásárhelyi színház műsortervéből kiveszik Az ember tragédiáját, "a darab misztikus jellegére" hivatkozva.
1983. október 11.
Demény Lajos bukaresti történész átnyújtja Balogh Edgár és Demeter János tíz nappal korábban keltezett beadványát az oktatási miniszternek. Ebben a két nyugalmazott kolozsvári professzor arra kéri Ion Teoreanut, hogy az egyetemeken rögzített éves beiskolázási keretet állapítsanak meg a magyarok számára, és engedélyezze a 7 fő alatti, ún. "kiscsoportoknak" is azt, hogy magyar nyelven hallgathassanak előadásokat a Babeş-Bolyai egyetem filológiai karán. Két hónappal később Teoreanu szóban azt közli Deménnyel, hogy ebben az évben minden marad a régiben, de jövőre majd több lesz a magyar felvettek száma. (Az ígéretét nem teljesíti.)
1983. október 22.
Leváltják a bukaresti A Hét főszerkesztőjét, Huszár Sándort. Az ürügyet az szolgáltatja, hogy a lap 43. számában fejjel lefelé jelent meg egy gyulafehérvári oklevél pecsétjét ábrázoló faliszőnyeg reprodukciója. Huszár körül már hónapok "sűrűsödött a levegő", leváltása mégis megdöbbenést vált ki a magyar értelmiségi körökben. Ugyancsak leváltják helyettesét, Horváth Andort. Az új főszerkesztő Lázár Edit, helyettese Barabás István lesz. (Mindkettőjüket egy évvel korábban "lekáderezik" az Előrénél - ami azt jelenti, hogy legalább egy éve készen áll Huszár leváltásának a terve, csak megfelelő ürügyet kellett keresni.) Huszár ezt követően évekig az Előre munkatársa, majd 1989 márciusában - nyugdíjasként - Magyarországra telepedik.
1983. november 2.
Kolozsváron leváltják a helyi pártlap, az Igazság éléről Keszthelyi Gyulát. Az egyik indok az, hogy a főszerkesztő fia, Keszthelyi András is belekeveredett az "Ellenpontok-ügybe" (részben egyik szerzője volt az illegális folyóiratnak), a másik oka pedig az, hogy rendszeres kapcsolatot tart fenn külföldi kapcsolataival. Keszthelyi szerint az igazi ok az, hogy nem volt eléggé lojális. Utóda Gocella István lesz.
1983. december 3.
A BBC román nyelvű adása közli, hogy leváltották Huszár Sándort A Hét, Hajdú Győzőt az Igaz Szó és Gáll Ernőt, a Korunk főszerkesztőjét. Utóbbi kettő csak rémhír.
1984. január 6.
Pár napos előkészítés után Bukarestben összehívják a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plenárisát. (Ugyanekkor ül össze a német tanács is.) A pártvezetésből Petru Enache, a nemzetiségi tanácsokat felügyelő-, és Emil Bobu, a szervezési kérdésekkel foglalkozó KB-titkárok vesz részt a tanácskozáson. 120-an vannak jelen, a felszólalások csak román nyelven hangzanak el. Bobu záróbeszédében a nemzetiségi kérdés megoldottságát hangoztatja.
1984. február 7.
Bukarestben meghal Kovács József (Temeskeresztes, 1919. ápr. 28.) történész, egyetemi tanár, 1976 és 1984 közt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem prorektora, az Államtanács tagja.
1984. február 21.
Kolozsváron meghal Kacsó Sándor (Mikháza, 1901. febr. 21.), író, szerkesztő, publicista. Kezdettől tagja az ún. helikoni munkaközösségnek, 1927-től munkatársa, 1938-tól főszerkesztője a Brassói Lapoknak. Eközben regénye, novellái jelennek meg, szövetkezetet szervez (ÁGISZ). 1942-től Nagyenyeden az Erdélyi Gazda szerkesztője, 1944 szeptemberében - a helybeli magyar értelmiség zömével együtt - Târgu Jiu-ba hurcolják, ahonnan csak egy évvel később szabadul. 1945-46-ban a Falvak Népe szerkesztője, 1947-52 közt az MNSZ elnöke, majd az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, ill. az Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári fiókjának szerkesztője.
