Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 21 találat | 0 - 20 |>> 
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1952. január 26.

Az RMPKözponti Vezetősége és a Minisztertanács elfogadja az új pénzreformot, amelyet Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter vezetésével hajtanak végre.

1952. március 4.

Felmentik tisztségéből Luka László pénzügyminisztert. - 1952. május 26-27.

1952. március 16.

A Duna-Fekete-tenger Csatornánál lévő sălciai munkatelepen meghal P. Boros Fortunát, 1948 előtti ferences tartományfőnök.

1952. március 11.

Letartóztatják a Körösbányára internált dr. Scheffler János szatmár-nagyváradi római katolikus megyéspüspököt. Szeptember 12-én - több klerikus társával egyetemben - Jilavára hurcolják. - 1952. december 6.

1952. április 11.

A Scânteia közli Gh. Gheorghiu-Dejnek a tanítók kongresszusán elmondott beszédét, melyben az addigi hivatalos terminológiával (együttélő nemzetiségek - naţionalitatăţii conlocuitoare) szemben nemzeti kisebbségeket (minorităţii naţionale) emleget.

1952. május 3.

A 352/1951. sz. belügyminiszteri rendelet alapján megkezdődik az "osztályidegen elemek" kitelepítése a nagyobb ipari központokból. A kitelepítéseket elsőként Sztálinvárosban (Brassóban) kezdik el. - 1950. április 20.

1952. május 22.

A Máriaradnára internált erdélyi ferenceseket a Securitate Désre, Esztelnekre és Kőrösbányára hurcolja, ezeket a helyeket jelölve ki számukra további kényszer-tartózkodási helyül. A ferences nővérek a szászvárosi ferences kolostorba kerülnek. - 1951. augusztus 20.

1952. május 26. - 27.

Bukarestben plenáris ülést tart az RMP Központi Vezetősége. Ezen "megbélyegzik" Luka Lászlót/Vasile Lucát, mert visszavonta önbírálatát. Az ellene megfogalmazott vádak: hátráltatta a nehézipar fejlesztését; ellenezte a Duna-Fekete-tenger csatosna építését; gátolta a szövetkezetesítést és támogatta a kulákokat Teohari Georgescu elleni vád: "békülékeny magatartást tanúsított Vasile Luca jobboldali elhajlásával szemben", és "arisztokratikus életstílusával elszigetelődött a tömegektől". Másnap felmentik a központi vezetőségi tagságából és "esete" az ellenőrző bizottság elé kerül. Georgescut felmentik politbürói tagságából, és belügyminiszteri tisztségéből. (Az új belügyminiszter Alexandru Drăghici lesz.) A szintén bírált Ana Pauker még a Szervezeti Büro tagja marad. - 1952. június 29.

1952.

Kacsó Sándor lemond az MNSZ elnöki tisztéről, de csak ősszel fogadják el a lemondását. A vezetőséget tavasztól kezdve Bányai László, Takács Lajos és Juhász Lajos képviselik - egyéb megbízatásaik mellett. (Ottrok Ferenc lesz az elnök Kacsó után. Az MNSZ megszűnése után Svédországban lesz nagykövet.) - 1953. tavasza

1952. június 2.

Összeül a Nagy Nemzetgyűlés XII. ülésszaka. Ezen felmentését kéri Constantin I. Parhon, helyette Petru Groza lesz a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke. Groza helyett Gheorghe Gheorghiu-Dej lesz a minisztertanács elnöke. (1955. október 3-ig)

1952. július 18.

Megválasztják a Népi Demokrácia Frontja (melyet az RMP, az Ekésfront, és a nemzeti kisebbségek pártjai hoznak létre) központi tanácsát. A 43 tagból 6 magyar származású: Ottrok Ferenc, Juhász Lajos, Muzsik Mihály, Kopetin Géza, Horváth Imre és Mogyorós Sándor.A Romániai Magyar Szó közzéteszi az új alkotmánytervezet szövegét, melyben szó van a Székelyföld közigazgatási-területi autonómiájáról. - 1952. szeptember 27

1952. augusztus 5.

A marosvásárhelyi Előre új néven, Vörös Zászló-ként jelenik meg, mint a Magyar Autonóm Tartomány pártvezetőségének és a tartományi néptanácsnak a napilapja.

1952. augusztus 16.

Letartóztatják Luka Lászlót és a volt pénzügyminiszter-helyettest, Jakab Sándort, valamint más, Luka köréhez tartozó személyeket.

1952. augusztus 30.

Letartóztatják Jordáky Lajost, a Bolyai Tudományegyetem volt professzorát, a kolozsvári magyar színház művészeti titkárát, Demeter Jánost, a Jog- és Közgazdaságtudományi Főiskola oktatási igazgatóját, Veress Pált, Kolozsvár korábbi polgármeterét, Fodor-Pataky Ádámot, az MNSZ Kolozs megyei korábbi titkárát, valamint az egy évvel korábban szabad lábra helyezett Balogh Edgárt.

1952. augusztus

a Bákó megyei csángó-magyar iskolák száma eléri a negyvenet.

1952.

megszűnik a Bolyai Tudományegyetem filozófiai kara.

1952. szeptember 6.

Eltávolítják a Bolyai Tudományegyetemről Jakó Zsigmond történelem- és Szabó T. Attila nyelvészprofesszorokat. (1954-ben visszaveszik őket.) Öt nap múlva menesztik Benkő Samut, B. Nagy Margitot, Hajós Józsefet, Csehi Gyulát és Tordai Zádort. Leváltják Nagy István rektort, akinek Bányai László lesz az utóda.A marosvásárhelyi Vörös Zászló szerint: "A M.A.T. [Magyar Autonóm Tartomány] megteremtése fokozza és még élesebbé teszi a nacionalizmus elleni harcot. Az ellenség [...] az együttlakó nemzetiségek soraiban [...] elszigetelődési törekvéseket, kultúrális elkülönülésre irányuló hajlamokat táplál...

1952. szeptember 24.

A Nagy Nemzetgyűlés elfogadja az új alkotmányt (mely az 1936-os szovjet alkotmány román adaptációja).

1952. szeptember 27.

Megjelenik a 331/1952 sz. törvény az ország új gazdasági-adminisztratív beosztásáról. A tartományok száma 28-ról 18-ra csökken. Az új alkotmány 19-21. szakasza szerint a történelmi Székelyföld területén megalakítják a Magyar Autonóm Tartományt. (Csík, Erdőszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Marosvásárhely, Szászrégen, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely rajonokkal, Marosvásárhely székhellyel.) A tartományban él a magyar kisebbség egyharmada, 539.669 fő, összlakossága 740.381 fő. Az alkotmány 21. szakasza szerint a Magyar Autonóm Tartomány néptanácsa ki fogja dolgozni, és a nemzetgyűlés elé fogja terjeszteni a tartomány statútumát. (A statútumot ugyan az RMP KV titkársága mellett működő nemzetiségi bizottság elkészíti, ám azt ad acta teszik.) Az RMP tartományi titkára Csupor Lajos, a néptanács elnöke Bugyi Lajos.

1952. november 30.

Nemzetgyűlési választásokat tartanak az osrzágban. Az eddigi 39 magyar képviselő (30 a Magyar Népi Szövetség, 9 az RMP listáján került be) helyett most csak 25 magyar képviselő jut be a Nagy Nemzetgyűlésbe.) Többek közt: Juhász Lajos Arad, Vass Gizella Bârlad, Bányai László, Szenkovics Sándor Nagyvárad, Ady László, Csupor Lajos, Fazekas János, Goldberger Miklós, Kovács György, Ottrok Ferenc, Szövérfi Zoltán a Magyar Autonóm Tartományból.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék