Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 18 találat | 0 - 18
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1981. január 19.

A kolozsvári magyar főkonzulátus jelentése - zilahi kapcsolataira hivatkozva - arról tájékoztatja a budapesti külügyminisztériumot, hogy Zilahon a rendőrkapitányság udvarán a közelmúltban nagy mennyiségű, a város és a régió múltját érintő dokumentumokat (köztük az 1300-as évekből okleveleket és más jelentős dokumentumokat) égettek el. Az informátornak sikerült néhány okiratot (köztük egy 1374-es, Nagy Lajos által kiadott oklevelet) kimenteni, melyeket a főkonzulátusra vitt.

1981. január 24.

Marosvásárhelyen meghal Nagy Géza ny. egyetemi tanár, műfordító, pedagógus, akinek Venczel Józseffel együtt jelentős szerepet játszott a Bolyai egyetem 1945-46-os megszervezésében, 1953-54-ben ítélet nélkül a Duna-Fekete-tenger csatornához deportálják. A gyászszertartáson több, mint 5000-en vesznek részt, köztük Király Károly is. Szepes István kolozsvári főkonzul szerint Kós Károly temetése óta ekkora tömeg nem gyűlt össze a Házsongárdban.

1981. március közepe

1981 március közepén Bukarestben az RKP KB Ideológiai Bizottsága egy ördögkúti emlékmű felállításáról tárgyal. (Ördögkúton 1940 szeptemberében a bevonuló honvéd egységekre rálőttek, mire megtorlásul ártatlan helyi civileket is kivégeztek.) Az emlékmű burkolt magyarellenes jelképe miatt a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, Gere Mihály és titkára, Fejes Gyula interveniál Dumitru Popescu KB-tagnál. Azt kérik, hogy ha Ördögkúton felállítják az emlékművet, "cserébe" Szárazajtán is állítsanak emlékművet a Maniu-gárda áldozatainak. Popescu a kérést visszautasítja.

1981. március 26.

Bartók Béla születésének centenáriumát Nagyszentmiklóson megkoszorúzza a világhírű zeneszerző szülőházát Rajnai Sándor nagykövet és Szepes István kolozsvári főkonzul. Az 1945 utáni magyar-román államközi kapcsolatok történetében egyedülálló módon a román vezetés megtiltja egy vezető magyar politikus beutazását a megemlékezésre. Vasile Sandru, a külügymnisztérium főosztályvezetője közli 25-én Rajnaival, hogy "a román vezetésnek változatlanul az az álláspontja, hogy a nagyszentmiklósi koszorúzásra ne jöjjön magyar delegáció. Ha mégis jönne Tóth Dezső vezetésével küldöttség, nem engedik be a határon Romániába." Emiatt Roska István külügyminiszter-helyettes április 6-ra bekéreti a külügyminisztériumba Victor Bolojan nagykövetet, aki kitérő válaszokat ad a feltett kérdésekre.

1981. május 21.

A bukaresti Flacăra című, erősen nacionalista hetilapban megjelenik Mihai Fatu "Az 1940 augusztusi bécsi fasiszta diktátum és következményei" című ciksorozatának első része. A cikke tendenciózus, erősen magyarellenes jellege miatt (többek közt azt a Ferenczy Györgyöt állítja be példaképül, aki Maniu híve a két világháború közt és tiltakozott a bécsi döntés ellen) Gere Mihály és Vincze János, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, illetve alelnöke tiltakozik a KB sajtóosztályán, mire az leállítattja a sorozatot és utasítják Fatut, hogy a második részt írja át.

1981. május 21.

Kolozsváron meghal Ritoók János (Brassó, 1935. jún. 22.) költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő, az erdélyi magyar-szász irodalmi kapcsolatok kutatója.

1981. május 22. - 24.

Bartha Tibor és Tóth Károly püspökök vezetésével Erdélyben jár a Magyar Református Egyház küldöttsége. Bartha a szülőfalujában, Mezőpaniton is prédikál.

1981. június 3.

Bukarestben meghal Bányai (Baumgarten) László (Kőrösbánya, 1907. nov. 17.) egyetemi tanár, kutató. Franciaországban szerez egyetemi diplomát, majd 1934-40 közt a MADOSZ központi titkára, 1945-46-ban az MNSZ egyik alelnöke, 1950-52 közt oktatási miniszterhelyettes, 1952-56 közt a Bolyai egyetem rektora, 1956-58 közt oktatásügyi államtitkár, 1959-től a bukaresti Történeti Intézet aligazgatója. Számos állami és párttisztség betöltése mellett történelmi tárgyú cikkei, publicisztikái jelentek meg.

1981. június

A marosvásárhelyi Új Élet c. havilapban Bartis Ferenc feltűnően kritikus riportban számol be a vidéki (Toldalag község) élelmiszer-ellátás problémáiról. A bukaresti nagykövetség információi szerint a falvakban állandósult a cukorhiány, Hargita megyében a fejadag havonta ? kilogramm, míg Sepsiszentgyörgyön 1 kiló.

1981. július 1. - 4.

Bukarestben országos író-konferenciát tartanak. Az írószövetség elnöke továbbra is Dumitru Radu Popescu marad. A 95 tagú Tanácsban a nemzeti kisebbségek a korábbi 16 hely helyett csak 14-et kapnak (ebből 10 magyar, többek közt Bodor Pál és Szász János), az alelnökök egyike Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója, míg titkárrá Gálfalvi Zsolt helyett Létay Lajost választják.

1981. július 4.

Bukarestben összeül a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürója, melyen csupán felolvasnak egy 20 oldalas jelentést: "a Magyar Dolgozók Tanácsainak feladatai az 1981-1985 közötti ötéves terv gazdasági-társadalmi előírásainak végrehajtása terén." Ehhez 13 tanácsos szól hozzá - románul.

1981. július 5.

A cenzúra (a Kultúrtanács nemzetiségi osztálya, Pezderka Sándor) kiveszi A Hétből Constantin Beloiunak a Flacăra 27. számában már megjelent cikkét: Dumitru Mărtinaş professzor és a moldvai csángók etno-történeti eredetének kérdése (Profesorul Dimitriu Mărtinaş şi problema originii etnoistorice a ceangăilor din Moldova.). Ebben a szerző egy, a közelmúltban elhunyt, csángó származású, dilettáns "tudósnak" azt az elméletét foglalja össze, miszerint a moldvai csángók "egy régi erdélyi román népesség leszármazottai, akiket valamikor elszékelyesítettek". (Mărtinaş - poszthumusz - könyve az Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică kiadásában 1985-ban jelenik meg.) A Flacăra négy hét múlva, augusztus 6-án leközli Ősz Erős Péter csángó-magyar származású tanár válasz-cikkét (Gînduri pe marginea unui articol. - Gondolatok egy cikkhez.), melyre V. Ungureanu válaszol, durván visszautasítva a csángók magyar származásának elméletét. Ősz Erős Péter erre adott válaszát már nem közlik.

1981. szeptember 23.

Bukarestben magyar-román labdarúgó világbajnoki-selejtező mérkőzést tartanak. A meccsre a román hatóságok jó előre "készülnek": a jegyelosztásnál a magyar nemzetiségűeket "mellőzik", a román nyelvű sajtó jó előre "hecceli" a szurkolókat. (23-án Adrian Păunescu a România Liberă-ban "Éljenek a trikolór viselői, éljen Románia!"-című cikkében követeli, hogy "végül vegyünk már revansot a magyar futballal szemben annyi igazságtalan vereségünkért".) A mérkőzés alatt magnetofonra fölvett "buzdítást" játszanak le az egyébként is feltüzelt közönségnek. A játék döntetlenre végződik - ezt az eredményt Păunescu "a vereséggel egyenlő"-nek tart. A bűnbaknak kikiáltott Kovács István edzőt menesztik.

1981. október 6.

Aradon a bukaresti magyar nagykövetség és a kolozsvári főkonzulátus munkatársai megkoszorúzzák a vértanúk vesztőhelyén álló emlékoszlopot. A koszorúzáson részt vesz mintegy 4-500 helyi magyar is, koszorút helyez el a város polgármestere is.

1981. október 10.

Megjelenik az Államtanács dekrétuma "a lakosság jó ellátását károsan érintő egyes cselekedetek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó intézkedésekről", vagyis az élelmiszerek tartalékolásának ("felhalmozásának"), az "üzérkedésnek" a tilalmáról. A rendelet megszegőit 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják. (Az egyre rosszabb élelmiszer-ellátást ezzel próbálják "rendezni".)

1981 októbere

Október második felére kitűzött második gyergyószárhegyi irodalmi találkozót - a Hargita megyei pártbizottság és a Securitate javaslatára - betiltják.

1981. november 16.

Bánffyhunyadon rendezett "béke-nagygyűlésen" tömegverekedés tör ki. A kivezényelt tömeg lehurrogja az RKP békepolitikájáról beszélő szónokot, majd azt elzavarja, ezt követően általános verekedés tör ki. Ennek hatására a másnapi kolozsvári "béke-nagygyűlést" a hatóságok lefújják.

1981. november 30.

Marosvásárhelyen meghal Molter Károly (Óverbász, 1890. dec. 2.), író, kritikus, irodalomtörténész. A két világháború közt az Erdélyi Szépmíves Céh lektora, a Zord Idő társszerkesztője, 1945-51 közt a Bolyai egyetem tanára, a hatvanas években újra fölfedezik munkásságát.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék