Vincze Gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 12 találat | 0 - 12
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1970. január 11.

Kolozsváron meghal Kiss Géza (Nagyszeben, 1882. ápr. 26.) jogtörténész, jogi szakíró. 1907-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára, 1912-től a debreceni egyetem ny. r. tanára, az 1918/19-as tanévben rektor. 1919 májusában - egyeteme nevében - üdvözli a Nagykárolyban tartózkodó Ferdinánd királyt, és titokban tárgyalásokat folytat a megszállók képviselőivel. Mielőtt Debrecenben nyilvánosságra kerül tette, áttmenekül Kolozsvárra, ahol (eredménytelen) agitációt folytat az esküt megtagadó magyar egyetemi tanárok közt. A kolozsvári magyar társadalom kitagadja - a két világháború közt (és a 2. világháború alatt) jórészt Bukarestben él. 1944 őszén az új nemzetiségi statútum egyik kidolgozója, 1945-51 között a Bolyai egyetemen római jogot oktat.

1970. február 13.

Brassóban, a helyi pártszékház előtt Moyses Márton (akit még diákként 1960-ban két év börtönbüntetésre ítéltek, mert a magyar forradalom leverése után Magyarországra akart szökni, hogy a forradalmárokat segítse) benzinnel leönti és meggyújtja magát. Három hónapnyi szenvedés után belehal a sérüléseibe.

1970. február 25.

Kolozsváron meghal Nagy Albert (Torda, 1902. okt. 5.) festőművész. Tanulmányait Budapesten és Olaszországban végzi, 1941-ben kerül vissza Kolozsvárra.

1970. március 29. - 31.

Puja Frigyes külügyminiszterhelyettes baráti látogatáson Romániában tartózkodik.

1970. március 30.

A kishatárforgalom számára megnyitják a Csengersima-Pete (Petea) határátkelőhelyet, melyet csak magyar és román állampolgárok vehetnek igénybe 7 és 15 óra között.

1970. április 11.

Budapesten meghal Gyallay Domokos (Bencéd, 1880. aug. 4.) író, szerkesztő. A két világháború közt a Magyar Nép főszerkesztője, 1927-ig a kolozsvári Unitárius Kollégium történelemtanára, ezt követően a Minerva Rt. alkalmazottja, számos novellát, történelmi regényt publikál.

1970. április 17.

Plenáris ülésre hívják össze Bukarestbe a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsát. A jelentés megelégedéssel szól a párt nemzetiségi politikájáról. A lapok feltűnően hallgatnak az eseményről.

1970. május

súlyos árvíz sújtja az országot, a kiáradt folyók 81 helyiséget teljesen elpusztítanak, a halottak száma 166. Erdélyben a legtöbb folyó (az Olt, a Maros, a Küküllők, a Szamosok és a Kőrösök) kiönt. Aradot csak nagy erőfeszítéssel sikerül megmenteni, de Szatmárnémeti, Déva, Marosvásárhely, Dés nagy részét már elönti a víz.

1970. szeptember 30.

A politikai vezetés gesztust akar tenni a magyar kisebbség felé, ezért Dózsa György-emlékünnepségeket tartanak Bukarestben, valamint Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Temesváron, Dálnokon és Makfalván. (Hivatalosan Dózsa "születésének" 500. évfordulóját ünneplik, miközben a kutatás máig nem derítette megnyugtatóan, hogy mikor született. Magyarországon ezért nem is emlékeznek meg Dózsáról.) A bukaresti magyar nagykövetségnek az a véleménye, hogy ez ügyben "nem történészek mondták ki a döntő szót, s a románok az ünnepséget politikai okok miatt rendezték meg."

1970. október 1.

Megnyílik Gyulavári és a romániai Gyulavarsány (Varşand) közti nemzetközi közúti határátkelőhely.

1970. október 23.

Bukarestben megjelenik A Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács társadalmi-politikai-művelődési hetilapja, A Hét első száma. Főszerkesztője Huszár Sándor, helyettese Gálfalvi Zsolt. (Egy bukaresti magyar folyóirat létrehozása már két éve a "levegőbe lógott", Huszárral még április elején közölték, hogy főszerkesztő lesz Bukarestben.)

1970. október 30.

Szegeden meghal Herepei János (Kolozsvár, 1891. okt. 11.), művelődéstörténész, muzeológus, régész. 1914-től az EME Érem- és Régiségtárának munkatársa, a húszas évektől a Minerva Rt. alkalmazottja, eközben rendszeresen publikál az Erdélyi Múzeumba, Pásztortűzbe, Irodalomtörténeti Közleményekbe. 1938-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lesz. Nagyszabású terveit (egy székelyföldi regionális tudományos központ kiépítése) a világháborús körülmények miatt nem tudja valóra váltani. 1944. szeptember elején a kiürítési parancs miatt a múzeum gyűjteményének nagy részét elszállíttatja a Dunántúlra. A gyűjteményt ő is követi, amely 1945. március 29-én a zalaegerszegi pályaudvaron megsemmisül. Attól félvén, hogy a gyűjtemény pusztulása miatt esetleg feleősségre vonják, nem tér vissza Sepsiszentgyörgyre, először a Tolna megyébe telepített bukovinai székelyek központjában, Bonyhádon székely múzeumot szervez, majd annak felszámolása után, a hatvanas évektől a szegedi egyetem munkatársa.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék