A Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsa Végrehajtó Irodája ülésén a nemzetiségi könyvkiadás helyzetét vitatják meg. Mivel a beterjesztett jelentés durva hamisításokat tartalmaz, azokat Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója kénytelen cáfolni - a magyar nyelven megjelent könyvek példányszáma az össz-könyvkiadás példányszámához viszonyítva jóval alatta van a magyar kisebbség országos arányszámának.
1982. november 6.
November 6-án és a rá következő napokban megkezdődnek a nagyváradi Ellenpontok szamizdat folyóirattal kapcsolatos házkutatások, letartóztatások, őrizetbe vételek, elsősorban Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön. 6-án kihallgatják a kolozsvári Szőcs Gézát, aki - miután szabadon engedik - elszökik és csak december 9-én sikerül elkapni a Securitate embereinek. 7-én Nagyváradon is házkutatást tartanak, egyszerre több embernél, így Ara-Kovács Attilánál és Tóth Károlynál is, utóbbit a feleségével együtt beviszik a Securitate emberei és kihallgatás közben durván bántalmazzák, megkínozzák. (Előzetes megegyezés alapján a Memorandumot magukra vállalják.)
1982. november 23.
Csíkszerdában őrizetbe veszik Borbély Ernő történelem tanárt és feleségét, Bíró Katalint. (A házkutatások során magyarországi könyveket - elsősorban történelmi, néprajzi és művelődéstörténeti jellegűeket -, régebbi magyar kiadványokat - így a két világháború között Erdélyben kiadott könyveket, folyóiratokat -, magánlevelezéseket, írógépeket, Magyarországról származó élelmiszereket foglalnak le.) A kihallgatások után Borbély ellen az a vád, hogy magyarellenes röpcédulákat juttatott ki az országból. Hasonló váddal 1983 február 26-án ugyancsak őrizetbe veszik a csíkszeredai Búzás László műszaki rajzolót.
1982. november 24.
Petre Enache, az RKP KB titkára, aki a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa felügyeletét is ellátja, Hargita megyébe látogat, majd 27-én Kovászna megyében vesz részt egy pártértekezleten. Ekkor Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója (utalva Ion Lăncrănjan könyvére) figyelmezteti Enachét, hogy "a két világháború közti burzsoá nacionalizmus teljes rehabilitációja folyik", de erre a KB-titkár csak annyit válaszol, hogy "a felső szintű utasításokat az apparátus ok fegyelmezetlenül hajtják végre.
1982. november 25.
Rajnai Sándor nagykövet rejtjeltáviratban értesíti a budapesti külügyminisztériumot Szőcs Géza őrizetbevételéről. Információi szerint Domokos Géza, a Kriterion Kiadó vezetője fölkereste Dumitru Radu Popescut, a Román Írószövetség elnökét, arra kérve, hogy "tegyen sürgős lépéseket" az írószövetségi tag Szőcs hollétének és helyzetének tisztázására. (A lengyel nagykövetség egyébként úgy tudja, hogy az Ellenpontokat Párizsban szerkesztik Virgil Tănase román emigráns író irányításával. Az információ téves.)
1982. november 30.
Az RKP Központi Bizottságában - a szokásos főszerkesztői értekezleten tájékozatást adnak arról, hogy "az utóbbi időben külföldön ismét fölerősödtek a Romániát érő imperialista támadások. A főszerkesztőket felszólítják, hogy lapjaikban "határozottan verjék vissza a támadásokat" és cikkekben mutassák be, hogy miként oldották meg a nemzetiségi kérdést, valamint hogyan hangolták össze a különböző megyék, tájegységek fejlesztését.
1982. december 7.
Az RKP KB sajtóosztályának vezető-helyettese, Eugen Florescu magához hivatja a központi lapok főszerkesztőit, köztük Huszár Sándort, A Hét vezetőjét, akinek kijelenti, hogy "a hazánk ellen imperialista kampányhoz szomszédunk, Magyarország is csatlakozott és ez ellen a romániai magyar sajtó nem lép fel kellő határozottsággal..." Florescu burkoltan megfenyegeti Huszárt, hogy felmentik az állásából, ha nem képes a "központi elvárásoknak" eleget tenni. Amikor Méliusz József, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa alelnöke erről tudomást szerez, élénken tiltakozik Fejes Gyulánál, a tanács titkáránál, aki a pártapparátusban dolgozik.
1982. december 8.
Kolozsváron meghal Kelemen Béla (Csíkkozmás, 1913. okt. 28.) nyelvész, szótáríró. 1946-tól a Bolyai egyetem adjunktusa, majd előadótanára. 1950-től a Kolozsvári Nyeltudományi Intézet osztályvezetője, ezzel párhuzamosan a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai egyetemen a román nyelvtudományi tanszéken oktat. Szerkesztője az ötvenes-hatvanas években a román-magyar szótárnak és a kétkötetes nagyszótárnak.
1982. december 18.
Kolozsváron meghal Takács Lajos ny. egyetemi tanár, politikus. 1948-ban nemzetiségügyi államtitkár, 1956 és 1959 közt a Bolyai egyetem rektora, az egyesítés után Bukarestbe kerül, 1965-től az Államelnökség tagja, 1968-tól a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa egyik alelnöke. 20-án nagy tömeg kíséri utolsó útjára Kolozsváron. (A cenzúra (Koppándi Sándor) nem engedik, hogy A Hét leközölje Balogh Edgárnak búcsúbeszédét.)
1982 vége
1982 vége: A kolozsvári főkonzulátus éves beszámolója szerint az év folyamán 1500-an keresték fel a főkonzulátust a kivándorlás szándékával. Összesen 600 áttelepedési kérelmet terjesztettek fel, végül a belügyminisztérium engedélye alapján 236 családnak, ill. személynek adnak ki végleges beutazó vízumot. (Hírek szerint közel 50.000 kivándorlási kérelem fekszik a román illetékesek asztalán.)
1983. január 5.
Kolozsváron meghal Nagy István (Csíkszereda, 1907. júl. 5.) karmester, zenetanár, hegedűművész. Budapesten a Zeneakadémián tanul, majd 1934-től Marosvásárhelyen zenetanár. 1941 és 1946 közt a kolozsvári Tanítóképző Intézet zenetanára, 1946 és 1948 közt a Magyar Zene- és Színművészeti Intézet professzora, igazgatója, 1948-50 közt a Magyar Művészeti Intézet, 1950-74 közt a Gh. Dima Zeneművészeti Intézet tanára, 1947 és 1949 közt a Magyar Dalosszövetség elnöke.
1983. január 23.
New Yorkban az Amerikai Magyar Szövetség, az Erdélyi Világszövetség és a CHRR szervezésében tüntetést tartanak a Román Népköztársaság állandó ENSZ-képviselete épülete előtt. A többezres tömeg a rezsim magyarellenes politikája ellen tiltakozik.
1983. január vége
Január végén Sepsiszentgyörgyön a magyarság ellen uszító röpcédulák bukkannak fel, melyeken többek közt az olvasható, hogy "Gondjaink és bajaink forrása a magyarság". Feltételezések szerint az akciót a Securitate tudtával szervezték. A röpcézés után számos letartóztatásra kerül sor, az őrizetbe vételek és kihallgatások szinte csak a magyar lakosságot sújtják.
1983. február 24.
Sepsiszentgyörgyön elhurcolják hazulról Visky Árpád színművészt. Zárt tárgyaláson a bukaresti katonai törvényszék "Románia, a román nép és a szocialista rendszer rágalmazása vádjával" 1983. július 11-én 5 évre Viskyt. A nemzetközi tiltakozások hatására 1984. szeptember 7-én amnesztiával szabadlábra helyezik, de színészként nem dolgozhat tovább.
1983. február 28. - május. - 2.
Baráti látogatásra Budapestre utazik Ştefan Andrei külügyminiszter.
1983. március
Nagyváradon meghal Hosszú László apostoli protonótárius, a hivatalosan el nem ismert nagyváradi római katolikus egyházmegye vezetője. Az utóda Dászkál István kanonok, általános helynök lesz.
1983. március 30.
Megjelenik az államtanács 98. sz. törvényerejű rendelete, mely szerint belügyminiszteri engedély kell az írógépek birtoklásához, az engedély meghosszabbításához évente friss írásmintát kell bemutatni.
1983. március 30. - 31.
Összehívják Bukarestben a magyar és a német "nemzetiségi dolgozók tanácsai" országos plénumait. (Ezen első ízben részt vesz Nagy Ferdinánd volt Kovászna megyei első titkár, miniszter.) Az első napon külön-külön ülésezik a két tanács. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa plenárisán felszólalók mindnyájan az RKP konferenciájának határozatát, Ceauşescu útmutatásait méltatják, "a nemzeti [értsd: nemzetiségi] kérdés megoldását" hangoztatják és visszautasítják a "külföldi reakciós" szándékokat. (Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója, a KB póttagja és Gálfalvi Zsolt, az SZNMT korábbi tanácsosa, publicista nem vállalja, hogy felszólaljon.) A második napi közös ülés végén Ceauşescu rövid beszédet tart, melyben többek közt megvédelmezi a vegyes házasságok gyakorlatát.
1983. április 15.
Meghal Budapesten Illyés Gyula. A Központi Bizottság Titkársága utasításra csupán a hírt szabad közölni, egyebet nem. Végül hosszas huza-vona után néhány méltató sor megjelenhet.
1983. április közepe
Április közepén gyógykezelés indokával Budapestre megy Bodor Pál, az RTV magyar szerkesztőjének korábbi vezetője. Nem megy vissza a kezelés után sem, a Magyar Nemzet publicistája lesz. (A TV-nél utóda Molnár Vilhelm lesz.)
