Kolozsváron nyilvános tárgyaláson két év börtönbüntetésre ítéli Ferencz Béla Ervin ferences szerzetes-plébánost, azzal a váddal, hogy engedély nélkül rózsafüzéreket készítettek a szerzetesekkel és azt önköltségi áron árusították. (A valódi ok az, hogy az óvárosi ferences templom renoválását felügyelvén nagyarányú sikkasztást fedezett fel - erre a sikkasztást elkövető feljelentette.) Szeptember 26-án elutasítják a fellebbezését. Mivel a plébános májusban elmúlt hatvan éves, erre hivatkozva Jakab Antal gyulafehérvári püspök kegyelmi kérvénnyel fordul az államelnökhöz, amit elutasítanak. Mivel nem vonul be a börtönbe, novemberben Gyergyószárhegyen letartóztatják
1980. szeptember 7. - 8.
Éjszaka "ismeretlen tettesek" Kolozsvárott lerombolják az Ady-Şincai Líceum (volt református kollégium) épületén elhelyezett, az első világháborúban elesett diákok emléktábláját. Az eset nagy felháborodást kelt a helyi magyarság között. Balogh Edgár az Igazságban teszi szóvá, Takács Lajos, az Államtanács nyugalmazott alelnöke, a Bolyai egyetem utolsó rektora táviratot küld emiatt Nicolae Ceauşescu államelnöknek. Helyi vélemények szerint az akció a hivatalos szervek tudtával, sőt, szervezésével történt.
1980. szeptember 29.
Gyulafehérváron hosszas betegség után meghal Márton Áron római katolikus püspök (Csíkszentdomokos, 1896.) A harmincas években kolozsvári lelkészként az Erdélyi Iskola című katolikus pedagógiai folyóiratot szerkeszti György Lajossal. 1938-ban szentelik gyulafehérvári római katolikus püspökké. 1940-44 közt a dél-erdélyi magyarság szellemi vezetője. 1946-ban memorandumban tiltakozok (többekkel együtt) az erdélyi magyarság ismételt román uralom alá helyezése miatt. 1948-49-ben egyházi ellenállás fő alakja. 1949-ben lefogják majd 1951-ben hazaárulásért életfogytiglanra ítélik. 1955-ben kegyelemmel kiszabadul, de 1957 és 1967 között háziőrizetben tartják Gyulafehérvárott. Utóda a még májusban kinevezett Jakab Antal, a korábbi segédpüspök lesz. Márton Áron október 4-i búcsúztatásán (melyen a gyászmisét Lékai János esztergomi érsek celebrálja) mintegy három-négyezer ember van jelen, a romániai magyar szellemi élet nagy része (a politikusok közül Takács Lajos, Király Károly) és számos külföldi vendég (a szabadkai és eszéki püspökök), Fazekas János miniszterelnök-helyettes táviratot küld - amiért ....
1980. október 6.
Aradon koszorúz a magyar nagykövetség delegációja. Az eseményen a helyi pártbizottság és a néptanács, valamint a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanács részéről is jelen van egy küldöttség, valamint a Békés megyei tanács-, a KISZ- és a Hazafias Népfront delegációja, és mintegy 3-400 helybeli.
1980. december 18.
Kovács Zoltán festőművész, Kacsó Sándor ny. szerkesztő, az MNSZ 1947-49 közti elnöke, Takács Lajos és Nagy Géza ny. egyetemi tanárok, valamint Jenei Dezső elektromérnök táviratot küld Nicolae Ceauşescu államelnöknek címezve. Ebben kérik, hogy a megyei tanfelügyelőség által novemberben megszüntetésre javasolt magyar tannyelvű 3. sz. Matematika-Fizika Líceum fennmaradhasson. Arra hivatkoznak, hogy 1948-ban még 9 kolozsvári magyar középiskola volt, melyből már csak kettő maradt (a 3. sz. Matematika-Fizika és a Brassai Líceum). Az érdekelt szülők ezreinek kívánságát tolmácsolják - írják a távirat aláírói. Azt is kérik, hogy szervezzenek országos tanácskozást "az RSZK magyar nemzetiségi fiataljainak iskolai perspektívájával kapcsolatban".
1980. december 26.
Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plénumát, melyen részt vesz Dumitru Popescu, a KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagja, aki pár héttel korábban vette át Virgil Cazacutól a nemzetiségi tanácsok felügyeletét. A felszólaló Huszár Sándor elítéli azokat, akik elhagyják az országot. A plenáris előtt ülésezik a végrehajtó bizottság (büró), melyen bírálják a kolozsvári 3. sz. matematika-fizika líceum megszüntetésének tervét. Az elnöklő Gere Mihály kis időre eltávozik, majd visszatérve bejelenti, hogy Ceauşescu közölte, csak most szerzett tudomást a tervről, s azzal nem ért egyet és "kérte Gere elvtársat, hogy tájékoztassa az MNDT büróját a terv elejtéséről".
1981. január 19.
A kolozsvári magyar főkonzulátus jelentése - zilahi kapcsolataira hivatkozva - arról tájékoztatja a budapesti külügyminisztériumot, hogy Zilahon a rendőrkapitányság udvarán a közelmúltban nagy mennyiségű, a város és a régió múltját érintő dokumentumokat (köztük az 1300-as évekből okleveleket és más jelentős dokumentumokat) égettek el. Az informátornak sikerült néhány okiratot (köztük egy 1374-es, Nagy Lajos által kiadott oklevelet) kimenteni, melyeket a főkonzulátusra vitt.
1981. január 24.
Marosvásárhelyen meghal Nagy Géza ny. egyetemi tanár, műfordító, pedagógus, akinek Venczel Józseffel együtt jelentős szerepet játszott a Bolyai egyetem 1945-46-os megszervezésében, 1953-54-ben ítélet nélkül a Duna-Fekete-tenger csatornához deportálják. A gyászszertartáson több, mint 5000-en vesznek részt, köztük Király Károly is. Szepes István kolozsvári főkonzul szerint Kós Károly temetése óta ekkora tömeg nem gyűlt össze a Házsongárdban.
1981. március közepe
1981 március közepén Bukarestben az RKP KB Ideológiai Bizottsága egy ördögkúti emlékmű felállításáról tárgyal. (Ördögkúton 1940 szeptemberében a bevonuló honvéd egységekre rálőttek, mire megtorlásul ártatlan helyi civileket is kivégeztek.) Az emlékmű burkolt magyarellenes jelképe miatt a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, Gere Mihály és titkára, Fejes Gyula interveniál Dumitru Popescu KB-tagnál. Azt kérik, hogy ha Ördögkúton felállítják az emlékművet, "cserébe" Szárazajtán is állítsanak emlékművet a Maniu-gárda áldozatainak. Popescu a kérést visszautasítja.
1981. március 26.
Bartók Béla születésének centenáriumát Nagyszentmiklóson megkoszorúzza a világhírű zeneszerző szülőházát Rajnai Sándor nagykövet és Szepes István kolozsvári főkonzul. Az 1945 utáni magyar-román államközi kapcsolatok történetében egyedülálló módon a román vezetés megtiltja egy vezető magyar politikus beutazását a megemlékezésre. Vasile Sandru, a külügymnisztérium főosztályvezetője közli 25-én Rajnaival, hogy "a román vezetésnek változatlanul az az álláspontja, hogy a nagyszentmiklósi koszorúzásra ne jöjjön magyar delegáció. Ha mégis jönne Tóth Dezső vezetésével küldöttség, nem engedik be a határon Romániába." Emiatt Roska István külügyminiszter-helyettes április 6-ra bekéreti a külügyminisztériumba Victor Bolojan nagykövetet, aki kitérő válaszokat ad a feltett kérdésekre.
1981. május 21.
A bukaresti Flacăra című, erősen nacionalista hetilapban megjelenik Mihai Fatu "Az 1940 augusztusi bécsi fasiszta diktátum és következményei" című ciksorozatának első része. A cikke tendenciózus, erősen magyarellenes jellege miatt (többek közt azt a Ferenczy Györgyöt állítja be példaképül, aki Maniu híve a két világháború közt és tiltakozott a bécsi döntés ellen) Gere Mihály és Vincze János, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa elnöke, illetve alelnöke tiltakozik a KB sajtóosztályán, mire az leállítattja a sorozatot és utasítják Fatut, hogy a második részt írja át.
1981. május 21.
Kolozsváron meghal Ritoók János (Brassó, 1935. jún. 22.) költő, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő, az erdélyi magyar-szász irodalmi kapcsolatok kutatója.
1981. május 22. - 24.
Bartha Tibor és Tóth Károly püspökök vezetésével Erdélyben jár a Magyar Református Egyház küldöttsége. Bartha a szülőfalujában, Mezőpaniton is prédikál.
1981. június 3.
Bukarestben meghal Bányai (Baumgarten) László (Kőrösbánya, 1907. nov. 17.) egyetemi tanár, kutató. Franciaországban szerez egyetemi diplomát, majd 1934-40 közt a MADOSZ központi titkára, 1945-46-ban az MNSZ egyik alelnöke, 1950-52 közt oktatási miniszterhelyettes, 1952-56 közt a Bolyai egyetem rektora, 1956-58 közt oktatásügyi államtitkár, 1959-től a bukaresti Történeti Intézet aligazgatója. Számos állami és párttisztség betöltése mellett történelmi tárgyú cikkei, publicisztikái jelentek meg.
1981. június
A marosvásárhelyi Új Élet c. havilapban Bartis Ferenc feltűnően kritikus riportban számol be a vidéki (Toldalag község) élelmiszer-ellátás problémáiról. A bukaresti nagykövetség információi szerint a falvakban állandósult a cukorhiány, Hargita megyében a fejadag havonta ? kilogramm, míg Sepsiszentgyörgyön 1 kiló.
1981. július 1. - 4.
Bukarestben országos író-konferenciát tartanak. Az írószövetség elnöke továbbra is Dumitru Radu Popescu marad. A 95 tagú Tanácsban a nemzeti kisebbségek a korábbi 16 hely helyett csak 14-et kapnak (ebből 10 magyar, többek közt Bodor Pál és Szász János), az alelnökök egyike Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója, míg titkárrá Gálfalvi Zsolt helyett Létay Lajost választják.
1981. július 4.
Bukarestben összeül a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürója, melyen csupán felolvasnak egy 20 oldalas jelentést: "a Magyar Dolgozók Tanácsainak feladatai az 1981-1985 közötti ötéves terv gazdasági-társadalmi előírásainak végrehajtása terén." Ehhez 13 tanácsos szól hozzá - románul.
1981. július 5.
A cenzúra (a Kultúrtanács nemzetiségi osztálya, Pezderka Sándor) kiveszi A Hétből Constantin Beloiunak a Flacăra 27. számában már megjelent cikkét: Dumitru Mărtinaş professzor és a moldvai csángók etno-történeti eredetének kérdése (Profesorul Dimitriu Mărtinaş şi problema originii etnoistorice a ceangăilor din Moldova.). Ebben a szerző egy, a közelmúltban elhunyt, csángó származású, dilettáns "tudósnak" azt az elméletét foglalja össze, miszerint a moldvai csángók "egy régi erdélyi román népesség leszármazottai, akiket valamikor elszékelyesítettek". (Mărtinaş - poszthumusz - könyve az Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică kiadásában 1985-ban jelenik meg.) A Flacăra négy hét múlva, augusztus 6-án leközli Ősz Erős Péter csángó-magyar származású tanár válasz-cikkét (Gînduri pe marginea unui articol. - Gondolatok egy cikkhez.), melyre V. Ungureanu válaszol, durván visszautasítva a csángók magyar származásának elméletét. Ősz Erős Péter erre adott válaszát már nem közlik.
1981. szeptember 23.
Bukarestben magyar-román labdarúgó világbajnoki-selejtező mérkőzést tartanak. A meccsre a román hatóságok jó előre "készülnek": a jegyelosztásnál a magyar nemzetiségűeket "mellőzik", a román nyelvű sajtó jó előre "hecceli" a szurkolókat. (23-án Adrian Păunescu a România Liberă-ban "Éljenek a trikolór viselői, éljen Románia!"-című cikkében követeli, hogy "végül vegyünk már revansot a magyar futballal szemben annyi igazságtalan vereségünkért".) A mérkőzés alatt magnetofonra fölvett "buzdítást" játszanak le az egyébként is feltüzelt közönségnek. A játék döntetlenre végződik - ezt az eredményt Păunescu "a vereséggel egyenlő"-nek tart. A bűnbaknak kikiáltott Kovács István edzőt menesztik.
1981. október 6.
Aradon a bukaresti magyar nagykövetség és a kolozsvári főkonzulátus munkatársai megkoszorúzzák a vértanúk vesztőhelyén álló emlékoszlopot. A koszorúzáson részt vesz mintegy 4-500 helyi magyar is, koszorút helyez el a város polgármestere is.
