Az aradi vértanúk emlékoszlopánál koszorúz a magyar nagykövetség delegációja. A korábbi évek gyakorlatával szemben most azonban a megyei vagy a városi párt- és állami vezetés részéről senki sem jelenik meg.
1978. december 21.
A Nagy Nemzetgyűlés elfogadja az új oktatási törvényt, mely 10 évre emeli a kötelező oktatás idejét. (Ezzel az 1973-as - diszkriminatív intézkedéseket is tartalmazó - törvény hatályon kívül kerül, de a gyakorlatban továbbra is érvényes marad.) A 26-án megjelenő jogszabály a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatással foglalkozó részei a már megszokott "megengedő" stílusban fogalmaznak: "a didaktikai tevékenységek az együttélő nemzetiségek nyelvén is lebonyolíthatók"; a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató elemi és középfokú iskolákban "az oktatási tervben előírt egyes tantárgyak pedig előadhatók román nyelven"; a nemzeti kisebbségek által lakott "területi-közigazgatási egységekben" az azok nyelvén működő "oktatási egységeket, tagozatokat, osztályokat vagy csoportokat szerveznek.
1979. április 26. - 27.
Puja Frigyes külügyminiszter hivatalos, baráti látogatásra Bukarestbe látogat. A tárgyalások során felveti a "szállástörvénnyel", a kishatárforgalommal (Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti ebből való kizárása), a kultúrális munkatervvel, a sajtótermékek kölcsönös forgalmazásával, a nemzetiségi kérdéssel, közös hagyományaink ápolásával, a vízügyekkel, főkonzulátusokkal, kishatárforgalmi átkelőhelyekkel, kultúrális intézetek kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos problémákat. Puja a Minisztertanácsnak készített jelentésébenn közli: "Kifejeztem értetlenségünket az egyes megállapodások végrehajtásában tapasztalható halogató román magatartás felett", amire Ştefan Andrei azzal válaszol, hogy: "A magyar megítélésnél pozitívabban értékelik kapcsolatainkat". Kijelenti, hogy a "szállástörvényt" "nem tudják megváltoztatni, és a magyarok esetében sem tudna kivételt tenni." és arra sem lát lehetőségét, hogy a három várost is bevonják a kishatárforgalomba. A többi kérdésben is semmitmondó válaszokat kap a magyar külügyminiszter.
1979 május folyamán
Május folyamán - a bukaresti nagykövetség több forrásból származó információi szerint - a Központi Bizottság apparátusában Ilie Rădulescu KB-titkár (aki mögött Elena Ceauşescu áll) irányításával a kisebbségi nyelvek használatának visszaszorítása irányába ható intézkedéseket dolgoznak ki. Eszerint az oktatási intézményekben, a tömegtájékoztatásban és a hivatalos érintkezésben a romániai földrajzi neveket, a helységneveket, sőt, a magyar (német stb.) történelmi személyiségek neveit kötelezően román megfelelővel, vagy helyesírással kell írni. A magyar földrajz és történelemkönyveket ennek megfelelően már a következő tanév kezdetére át kell írni. Emiatt a hónap végén Gere Mihály és Fazekas János interveniál Nicolae Ceauşescunál, felhívva a figyelmét a kedvezőtlen hazai és külföldi visszhangra. Hírek szerint a főtitkárt sikerül meggyőzniük és az intézkedés bevezetését - egyelőre - ejtik.
1979. június 18.
Erdőszentgyörgyön közúti balesetben meghal Varga Katalin, A Hét munkatársa és Nagy Pál (Szatmárnémeti, 1929. jan. 12.) festőművész. 1952-ben a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben szerez diplomát, ezt követően 1976-ig a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceum tanára.
1979. július 1.
Munícipium rangjára emelnek több várost. Erdélyből Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Beszterce, Zilah és Fogaras kapja meg ezt a státust.
1979. július 16. - 17.
Ilie Verdeţi miniszterelnök hivatalos, baráti látogatásra Budapestre látogat.
1979. július 16.
Lőrincz László oktatásügyi államtitkár az RTV magyar adásában bejelenti, hogy változatlanul lehet felvételizni a nagyenyedi tanítóképzőbe, a híresztelések ellenére még sem szüntetik azt meg. Másnap az intézmény értesíti az érdeklődőket, hogy a tanítóképzőt Székelyudvarhelyre költöztetik. (Ezt követően csak Nagyváradon és Székelyudvarhelyen folyik magyar tanítóképzés.)
1979. július 19.
Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plenárisát, melyen részt vesz Miu Dobrescu, a Szocialista Nevelés és Művelődés Tanácsa elnöke és Virgil Cazacu KB-titkár is, akit korábban a nemzetiségi tanácsok felügyeletével bíztak meg. (Közvetlenül a plenáris előtt egy kis időre összeül a büró is.) A tanácskozás mindvégigi román nyelven folyik, csupán Gere Mihály - akit most választanak meg az elhunyt Péterfi István utódaként a tanács elnökévé - olvassa fel magyarul is az üdvözlő beszédét. (A pártvezetés eredeti jelöltje a még Gerénél is szervilisebb Kovács József, a Babes-Bolyai egyetem prorektora volt.) Az ülés napirendjén a Megéneklünk Románia országos kulturális fesztivál és a kongresszusi irányelvek szerepelnek. Az előzőleg egyeztetett hozzászólókon kívül Domokos Géza, Bodor Pál és Gálfalvi Zsolt szólalnak fel. Utóbbi azt kifogásolja, hogy az MNDT gyakorlatilag nem működik, a magyar nyelvű oktatás szűkítését célzó intézkedések láttak napvilágot és korlátozták a nemzetiségi nyelvű könyvek kiadását. (Miu Dobrescu ezt hevesen cáfolja - vagyis a valóban tervezett szűkítést ezennel visszavonja.)
1979. július 26.
Az Államtanács rendelete korlátozza a külföldiek üzemanyag-vásárlását (csak valutáért vásárolhatnak a benzinkutaknál). Az intézkedés váratlanul érinti a több ezer, az országban tartózkodó magyar autós turistát is. A nagy felháborodás, a kaotikus helyzet és a diplomáciai intervenció miatt az intézkedést a hatóságok visszavonják, ezt követően benzin jegyekre tankolhatnak a külföldiek a kutaknál.
1979. július 27.
Szepes István kolozsvári főkonzul bemutatkozó látogatásra Bukarestbe érkezik. A főkonzulátus székhelye még mindig nincs eldöntve (a magyar fél által visszakért Erzsébet királyné/Racoviţa úti ingatlanról a román fél hallani sem akar). Végül - hosszas egyeztetés és tárgyalások után - a Mureşanu u. 16. sz. alatti ingatlanba költözik a diplomáciai képviselet.
1979. október 6.
Rajnai Sándor nagykövet munkatársaival (és a "testvérmegye" Békés delegációjának részvételével) Aradon megkoszorúzza a kivégzett tábornokok emlékoszlopát. A koszorúzáson a helyi pártbizottság és a tanács képviselői is részt vesznek, valamint el megy mintegy 500 helybéli magyar is.
1979. október 22.
Brassóban meghal Jakabos Ödön (Nyújtód, 1940. jan. 25.), aki azzal vált ismertté, hogy 1972-73-ban egyedül - gyalog, stoppal - Kőrösi Csoma Sándor nyomában bejárta a Közel-Keletet és Indiát. Hazatérve számos helyen megfordult, beszámolván úti élményeiről. Útinaplója - halála után - könyvalakban is megjelent (Indiai útinapló. Kőrösi Csoma Sándor nyomában.)
1980. március 9.
Nemzetgyűlési és néptanácsi választásokat rendeznek az országban. A képviselők 60%-át "kicserélik".
1980. március 29.
Megalakul Ilie Verdeţi kormánya. Ebben az egyik alelnök továbbra is Fazekas János, a néptanácsok problémájával foglalkozó bizottság elnöke pedig Fazekas Lajos. Az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi osztályát Lőrincz László helyett Fúró Gyula vezeti tovább.
1980. április 11.
Ünnepélyesen megnyílik Kolozsvárott a Magyar Népköztársaság Főkonzulátusa. A főkonzul dr. Szepes István.
1980. június 4. - 7.
Magyar-román írótalálkozót szervez Gyergyószárhegyre Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója és Zöld Lajos csíkszeredai újságíró, az ottani képzőművészeti alkotótábor szervezője. A húsz magyar és nyolc román író a kölcsönös műfordítások, illetve a magyar irodalom belső problémáinek kérdéséről tanácskozik, de ennek kapcsán néhányan aktuális kisebbségi problémákat (pl. az anyanyelvi iskolázás, a magyar nyelvű könyvek számának csökkenését) is fölvetnek. (Beke György az Utunkban a táborról utólag úgy ír, hogy "Szárhegy a korszerű mai Vécs" - utalva a két világháború közt minden évben megtartott marosvécsi Helikon-napokra.) A tanácskozás jegyzőkönyvének egy részét - a harmadik napi vita anyagát - a Korunk szeptemberi száma leközli, mire azzal vádolják meg a szervezőket, hogy "politikai fórummá" változtatták az összejövetelt, végül a november eleji kivizsgálást - közbenjárásra - Dumitru Popescu KB-titkár leállítja. (A következő évi szárhegyi tanácskozást az illetékesek végül még sem engedélyezik.)
1980. július 1.
A Csengersima-Pete (Petea) határátkelőhelyet megnyitják a nemzetközi személyforgalom számára is. (A román fél szorgalmazza, hogy a teherautók számára is nyissák meg, de ezt azzal utasítják el, hogy a magyar oldalon nem bírná el az úthálózat a megnövekedett forgalmat.)
1980. július 22.
Bukarestben ülést tart a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa 27 tagú bürója, Gere Mihály vezetésével. Ezen Bodor Pál felveti a magyar nemzetiségű egyetemisták, főiskolások számának csökkenését (1959-ben még 1800 hallgatója volt a Bolyai egyetemnek, míg 1980-ban a Babeş-Bolyain csak 1064 magyar diák tanul, ezen belül a jogi karon csupán 48-an.) A jelenlévő Stan Soare, a KB agitprop osztályának helyettes vezetője kijelenti, hogy "a nemzetiségi arányszámokat nem kell dramatizálni". Az ülésen bejelentik, hogy hamarosan megnyílik Bukarestben a Kriterion Könyvesbolt.
1980. július
"igen szigorúan konspirált előkészítés után" - a magyar nagykövetség több bizalmas forrásból származó értesülése szerint - mintegy kétszáz vezető magyar értelmiségi szándékozott összegyűlne egy menedékházban, hogy megvitassák a magyar kisebbség helyzetét. (Egyfajta második marosvásárhelyi találkozóról lenne szó.) A találkozó nem jön létre, feltehetően a Securitate-tól való félelem miatt.
