|
 |
|
|||||||||||||||||||
 |
 |
|||||||||||||||||||
| találatszám: 784 találat | << 200 - 220>> |
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzőzöm |
1954. november 4.Temesváron a kórházban meghal Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspök, akit még 1951. szeptember 17-én ítéltek 18 évnyi börtönbüntetésre, de magas (74 éves) korára való tekintettel 1954 júniusában szabadon engedtek.1955. január 6.A Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége - Petru Grozának, az Elnöki Tanács elnökének közbenjárására - felfüggeszti Márton Áron börtönbüntetését. A gyulafehérvári római katolikus püspököt február 22-én kiengedik a jilavai börtönből.1955. március 24.Megérkezik Gyulafehérvárra Márton Áron római katolikus püspök. Másnap átveszi egyházmegyéje kormányzását és körlevélben hirdet megbocsátását "megtévedt"papjainak (tehát akik részt vettek a "papi békemozgalomban". Ez utóbbi gyakorlatilag megszűnik.1955. április 25.Bukarest egyoldalú döntésére bezárják a kolozsvári magyar útlevélhivatalt.1955. május 13. - 15.A Babeş és a Bolyai egyetemek közös tudományos ülésszakot tartanak a Bolyai fennállásának tíz éves évfordulója alkalmából.1955. május 27.Petru Groza, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke kegyelmi rendeletének köszönhetően szabadlábra helyezik az 1952-ben, illetve 1949-ben letartóztatott Jordáky Lajos és Demeter János egyetemi tanárokat, valamint Balogh Edgárt, a Bolyai Tudományegyetem és dr. Csőgör Lajost, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet korábbi rektorait. - 1954. május 17.1955. november 26.Nagyváradon a háború előtt "Müllerei" néven ismert cukrászda épületében több éves huza-vona után megnyílik az Ady Endre Emlékmúzeum, amely a zilahi Wesselényi Kollégium megmaradt gyűjteményéből és a nagyváradi Rozsnyai Kálmán-féle Ady ereklye-gyűjteményből állt össze. A múzeum megszervezője és - 1958-ban bekövetkezett haláláig - igazgatója: Tabéry Géza író.1955. szeptembernem hirdetnek felvételit a Mezőgazdaságtudományi Intézet magyar tagozatára.1955. november 9.Marosvásárhelyen tartják a Magyar Autonóm Tartomány vallásfelekezeteinek békegyűlését, több mint száz résztvevővel. (Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök szabadon engedése után hónapokon belül megszűnik a "békepapi mozgalom" az erdélyi katolikus egyházban.) - 1959 nyara1955. december 23. - 28.Többszöri halasztás után megtartják az RMP II. kongresszusát. Ismét Gheorghe Gheorghiu-Dej-t választják a párt első titkárává. A Politikai Bizottság korábbi tagjai mellé beválasztják Nicolae Ceauşescut, Petre Borilă-t és Alexandru Drăghici-et.1955. december 23. - 28.Többszöri halasztás után megtartják a Román Munkáspárt II. kongresszusát. Ismét Gheorghe Gheorghiu-Dej-t választják a párt első titkárává. A Politikai Bizottság korábbi tagjai mellé beválasztják Nicolae Ceauşescut, Petre Borilă-t és Alexandru Drăghici-et.1944. augusztus 30.Amerikai (USA AF) gépek bombázzák Nagyváradot és Szászrégent.- Megalakul a 2. magyar hadsereg Dálnoki Veress Lajos vezérezredes parancsnoksága alatt. Erői a Borsai hágótól Nagyvárad térségéig mintegy 300 kilométeres vonalon helyezkednek el (2., 7. és 9. póthadosztály, 2. páncéloshadosztály, 25. gyaloghadosztály, 1. és 2. hegyi pótdandár, 10. rohamtüzérosztály és a Székely Határvédelmi Erők 20 zászlóalja). 1944. szeptember 28.A szovjet csapatok bevonulnak Marosvásárhelyre. (A német-magyar csapatok két nappal korábban vonultak vissza, azt követően a városban anarchia lesz úrrá.) › 1944. november 11.- A szovjet erők eljutnak Nagyvárad széléig, ám az utolsó pillanatban Tordától ideszállított 23. német páncéloshadosztály ellentámadása visszadobja a szovjet csapatokat. › 1944. október 2. 1956. január 15.Megjelenik a Minisztertanács 12/1956. sz. tvr-e. A közigazgatási határok módosításáról. 18-ról 16-ra csökkentik a tartományok számát, Arad tartományt szétosztják Temesvár és Nagyvárad tartományok között. Erdélyben az alábbi új rajonokat hozzák létre: Tasnád (Nagybánya tartomány), Vaskóh (Nagyvárad tartomány), Székelykeresztúr (MAT), Bozovics, Gátalja, Zsombolya és Pécska rajonok Temesvár tartományban. Sztálin rajon székhelye Sztálinváros helyett Feketehalom lesz.1956. február 21.Marosvásárhelyen meghal Boga Lajos természettudományi szakíró, szerkesztő. 1941-45 között az Erdélyi Múzeum-egyesület állattárának múzeum-őre, 1945-48 között, nyugdíjbavonulásáig a Bolyai Tudományegyetem ny. r. tanára.1956. február 21.Népszámlálást tartanak Romániában. Az RNK Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igazgatóság november 24-i közleménye szerint az országban 1,651.953 személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek és 1,589.443 magyar nemzetiségűnek. A történelmi Erdély területén és a Partiumban összesen 1,519.630 magyar anyanyelvű és 1,471.462 magyar nemzetiségű, míg a Bánátban 98.616 magyar anyanyelvű és 92.104 magyar nemzetiségű lakos élt.1956. február 29.A rîmnicu sărat-i börtönben meghal Sándor Imre (1893-1956) gyulafehérvári titkos ordinárius, akit még 1952 januárjában ítéltek el egy koncepciós perben.1956. március 18. - 19.Kolozsváron folyik az ún. "jurisdikciós" per. A zárt tárgyaláson a katonai törvényszék Macskási Pál-vezette tanácsa "hazaárulással" és "tiltott iratok rejtegetése és terjesztésével" vádolja a Simonfi-csoport tagjait. Valójában az a "bűnük", hogy szembenálltak Adorján Károllyal és néhány társával (akik egy Rómával szembenálló, a part alá rendelt, kvázi "államosított" katolikus egyházat akartak létrehozni) és a még szabad lábon lévő titkos ordinárius, Fuchs Gábor, valamint a plébánosok egy része megpróbálták megakadályozni, hogy Adorjánék befolyásukat a papok nagyobb részére ki tudja terjeszteni. A per másnapján a törvényszék Simonfi Andor baróti káplánt, Pál József bonchidai plébánost, Ferencz Benjámin volt gyulafehérvári püspöki irodaigazgatót és dr. Gurzó Anaklét ferences teológiai tanárt 7-7; Fuchs Gábor petrozsényi plébánost, Erőss Lajos kolozsvári káplánt, Csutak László kolozsvár-szentpéteri káplánt, Ambrus György katonai plébánost, és Dénes Anna Szeréna kolozsvári szociális nővért 6-6; Márton József csíkszentsimoni káplánt és Hajdú Gyula kolozsvár-belvárosi káplánt "izgatás" vádjával 5-5 év börtönbüntetéssel sújtják. Hajdú és Márton József büntetése éppen amnesztia alá esik, ezért március 21-én kiszabadulnak. P. Gurzó Anaklét 1962-ben, Simonfi, Fuchs és Erőss 1964-ben szabadul. Pál Józsefnek 1961. november 29-én lejárt volna a büntetése, de őt is a Bărăgánba száműzik, akárcsak Ferencz Benjamint és Csutak Lászlót, ahonnan mindnyájan 1964-ben szabadulnak. Ambrus György 1958 körül meghal a Băile Mocrini mocsaraknál lévő munkatelepen.1956. március 23. - 25.Az RMP Központi Vezetősége plénumán Gheorghe Gheorghiu-Dej, Miron Constantinescu és Iosif Chişinevschi beszámolnak az SZKP XX. kongresszusáról. Dej minden korábbi hibát a Luka-Pauker-Georgescu-frakció nyakába varrja, kijelentve, hogy Romániában az előbbiek 1952-es eltávolításával gyakorlatilag felszámolták a személyi kultuszt. A lapok csak a plénum megtartásárol adnak hírt, az ott lefolyt eseményekről hallgatnak.1956. június 16.Bukarestben a hadbíróság újratárgyalja dr. Csőgör Lajos, Balogh Edgár, Demeter János és Jordáky Lajos perét, majd felmentik őket a korábbi vádak alól. Ezt követően az RMP Központi Vezetősége javaslatára a Nagy Nemzetgyűlés törli a büntetésüket és visszahelyezik őket minden jogaikba. (Ez az egyetlen eset 1968 előtt, hogy koncepciós perben elítélt személyeket hivatalosan rehabilitálnak.) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék |
 |
   |
