vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 35 találat << | 20 - 35
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1944. október 15.

A Gavril Olteanu-vezette Maniu-gárda Gyergyószentmiklóson a téglagyárban 3 székelyt agyonlő. A további gyilkosságokat a szovjet városparancsnok akadályozza meg. (Olteanu csapata ezután szétszóródik, maga Olteanu pedig felmenekül a Kelemen-havasokba, ahol egyik vezetője lesz a Haiducii lui Avram Iancu nevű titkos antikommunista fegyveres szervezetnek. Hangoztatott célja "a kommunizmus, a zsidók, és a magyarok elleni harc".)

1944. október 16. - 17.

Brassóban két napos országos értekezletet tart a Magyar Dolgozók Szövetsége, melyen csak a dél-erdélyi, bukaresti, háromszéki, udvarhelyi küldöttek vesznek részt. Itt döntenek arról, hogy megváltoztatják a nevüket, és létrehoznak egy "népi-nemzeti" szervezetet, melynek a neve: "Romániai Magyar Népi Szövetség" (Uniunea Populară Maghiară din România) - MNSZ. Az ideiglenes, központi végrehajtó bizottságnak Kurkó Gyárfás a vezetője.

1944. október 21.

Hartia (Herta?) csendőrőrmester Egeresről, majd másnap hajnalban a szomszédos Ferencbányáról elhurcoltat 15 magyar személyt. 12-én az itt is megjelent voluntárok, helybeli soviniszta románokkal együtt Egeres határában brutálisan megkínozzák, és kivégzik őket. - 1944. november 12.

1944. október 22.

Brassóban megjelenik a Népi Egység első száma, az MNSZ első hivatalos napilapja. Felelős szerkesztő: Kurkó Gyárfás, szerkesztő: Csákány Béla.-Kolozsváron hivatalosan is megalakul a Magyar Dolgozók Szövetsége. A MADOSZ szervező bizottságának többek közt Szepesi Sándor munkás, Fodor-Pataky Ádám kisiparos, Kós Károly író, építészmérnök, Balogh Edgár szerkesztő, Soó Tamás egyetemi hallgató és Sáry István ügyvéd a tagjai. (November végén a kolozsvári MADOSZ is fölveszi az MNSZ nevet.)

1944. október 25.

A 133. szovjet lövész hadosztály és a 4. román hadsereg csapatai harc nélkül bevonulnak Szatmárnémetibe és Nagykárolyba. Ezzel visszafoglalják egész Észak-Erdélyt.

1944. október 30.

Bánffyhunyadon 11 helyi magyar lakost gyilkolnak le a Maniu-gárdisták. - 1944. november 16.

1944. október 31.

Csernyikov tábornok - egy előző napi moszkvai távirati utasításra hivatkozva - utasítja a román adminisztrációt, hogy 48 órán belül vonuljanak ki Nagyváradról és környékéről.

1944. november 9.

A kolozsvári Világosság lapzártával ismerteti id. Teofil Vescan főispán falragaszokon közzétett 7-i közleményét, mely szerint Észak-Erdély) szovjet katonai közigazgatás alá tartozik. - 1944. november 12.

1944. november 10.

Megjelenik Kurocskin őrnagy, Marosvásárhely katonai parancsnoka Ioan Bozdoc prefektus előtt, és közli vele, hogy "a közigazgatás a szovjet hadsereg fennhatósága alá kerül", és a prefektus, "ha akarja, továbbra is dolgozhat, de anélkül, hogy [a román] főhatalmat képviselné." Ugyanakkor közli azt is vele, hogy a hadsereg, a csendőrség és a rendőrség el fogja hagyni a várost. Bozdoc hiába kéri a parancs végrehajtásának elhalasztását, mert azt Kurocskin visszautasítja. Ugyanezen a napon Aurel Ţeţu csíki prefektus is azt az utasítást kapja a csíkszeredai szovjet katonai parancsnoktól, hogy 48 óra alatt Csík megyéből távolítsa el az összes román hatóságot.

1944. november 11.

A marosvásárhelyi Magyar Demokrata Szövetség emlékiratot ad át a megye prefektusának, a "manista" Ioan Bozdocnak, melyben a román közigazgatás alatt elszenvedett magyar sérelmeket sorolják fel, többek közt megemlítve a tömeges elhurcolásokat. (Csak Maros-Torda vármegyéből közel 4.000 magyar lakost hurcoltak el, köztük mintegy 450 kiskorút a Maniu-gárdisták és a román csendőrök Földvárra, akiknek nagy része ott hal meg az internálótáborban. A megyéből elhurcolt kiskorúak egy részét - marosvásárhelyi közbenjárásra - december elején haza engedik.)

1944. november 12.

A romániai Szövetséges Ellenörző Bizottság nevében Vinogradov tábornok, és Vasziljev vezérkari főnök átairatában közli Sănătescu miniszterelnökkel, hogy hogy "a Vörös Hadsereg által felszabadított Erdélyben tilos a román közigazgatás bevezetése" és az államapparátust 14-ig vissza kell vonni az 1940. augusztus 30-i, "belvederei" határ mögé. - 1945. március 9-13.

1944. november 14.

A Monitorul Oficialban megjelenik az 575. sz. törvényrendelet, mellyel felállítják a Kisebbségügyi Minisztériumot (Ministrul Nationalităţiilor Minoritare), egyelőre még konkrét hatáskör nélkül. (Felépítését az 1945. január 5-i, 7. sz. törvény szabályozza.) A minisztériumot Gheorghe Vlădescu-Răcoasa szociológus vezeti miniszteri rangban. (A jogszabályt a király csak egy hónappal később hajlandó aláírni.) - 1945. március 24.

1944. december 1.

Kolozsváron "Észak-Erdély ügyeinek intézése" céljából megalakul az ODA Észak-Erdélyi Központi (Legfelsőbb) Tanácsadó Testülete, melyben 12 fő képviseli a Román Demokrata Szövetséget, 6-6 fő az RKP-t, a RSZDP-t, a szakszervezeteket és az MNSZ-et, 4 fő az Ekésfrontot, 2-2 fő a Hazafiak Szövetségét, a Zsidó Demokrata Népközösséget és a Népvédelmi Egyesületet. (A Román Demokrata Szövetség politikai obstrukciót folytat, nem vesz részt az ODA munkálataiban, mivel az a véleményük, hogy "a Nemzeti Demokrata Arcvonal egyes csoportjai vagy képviselői észak-erdélyi autonómiát követelnek".) A Tanácsadó Testület hét szakbizottságot állít fel, melynek munkaköre kiterjed Észak-Erdély minden lényeges problémájára. -Kolozsváron helyi népességösszeírást tartanak. (A népszámlálás megrendezését még november közepén rendelte el id. Teofil Vescan Kolozs megyei főispán. Elszórt adatok szerint november-december folyamán Csík, és Udvarhely vármegyékben is voltak népszámlálások, ezek eredményei azonban még nem ismeretesek.) Az összeírás szerint Kolozsvár összlakossága 73 ezer fő. 83,5%-a, (61 ezer) magyar, 11%-a román. (1941-ben: az összlakosság 110.956, amiből magyar 97.698, román 10.029).-Marosvásárhelyen is népességösszeírást tartanak. Az összlakosság 29.692 (1941-ben 44.932) fő. A város 94,5%-a magyar, 27.778 (1941-ben: 42.435), 6,07%-a román, 1.802 fő (1941-ben: 1.726), 0,16%-a német. Mintegy nyolc és félezer főre tehető azok száma, akik még a frontokon, vagy hadifogságban vannak, vagy a román adminisztráció után internálótáborba hurcolták. A deportált zsidók száma öt és félezer.).

1944. augusztus 30.

Amerikai (USA AF) gépek bombázzák Nagyváradot és Szászrégent.
- Megalakul a 2. magyar hadsereg Dálnoki Veress Lajos vezérezredes parancsnoksága alatt. Erői a Borsai hágótól Nagyvárad térségéig mintegy 300 kilométeres vonalon helyezkednek el (2., 7. és 9. póthadosztály, 2. páncéloshadosztály, 25. gyaloghadosztály, 1. és 2. hegyi pótdandár, 10. rohamtüzérosztály és a Székely Határvédelmi Erők 20 zászlóalja).

1944. szeptember 28.

A szovjet csapatok bevonulnak Marosvásárhelyre. (A német-magyar csapatok két nappal korábban vonultak vissza, azt követően a városban anarchia lesz úrrá.) › 1944. november 11.
- A szovjet erők eljutnak Nagyvárad széléig, ám az utolsó pillanatban Tordától ideszállított 23. német páncéloshadosztály ellentámadása visszadobja a szovjet csapatokat. › 1944. október 2.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék