vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 39 találat | 0 - 20 |>> 
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Budapest

1948. december 8.

Bukarestben is ratifikálják a még október 16-án Budapesten aláírt magyar-román vízumegyezmény. Az egyezmény szerint a diplomáciai és szolgálati természetű utazások esetén is szükséges román beutazási vízum. A kettősbirtokos gazdák a következő év tavaszán és őszén még használhatják a kijelölt határátkelőhelyeket. - 1949. november 1.

1947. november 22. - 25.

Magyar-román kormánytárgyalások folynak Bukarestben. (A tárgyalásoknak magyar részről Dinnyés Lajos, Ortutay Gyula, Révai József, Marosán György, Szentiványi István, és Erdei Ferenc a tagjai.) A tárgyalások eredményeképp (25-én) aláírják a román-magyar kulturális egyezményt. Ennek értelmében a felek Debrecenben és Budapesten román, illetve Kolozsváron és Bukarestben magyar kérdésekkel foglalkozó tudományos intézetet hoznak létre. Szabaddá teszik a tudósok, művészek, könyvek, folyóiratok cseréjét és forgalmát. (Az egyezményből gyakorlatilag szinte semmi sem valósul meg.) - 1948. október 12.

1975. december 8. - 11.

Hivatalos látogatáson Budapesten tárgyal Puja Frigyessel George Macovescu külügyminiszter. (Találkozik meg Losonczi Pállal, Lázár Györggyel és Biszku Bélával is.) A "többször feszült, de korrekt légkörű" tárgyalásokon a közös közlemény megfogalmazásakor a román fél mereven elzárkózik attól, hogy a nemzetiségek egyáltalán említve legyenek. Puja Frigyes felveti a "szállástörvény" kérdését, de Macovescu elzárkózik a megvitatása elől és azt is visszautasítja, hogy a kishatárforgalomba vonják be Szatmárnémetit, Nagyváradot és Aradot. A magyar főkonzulátus megnyitását a debreceni hasonló diplomáciai kirendeltség megnyitásához köti. A könyvkiállításokkal kapcsolatos sorozatos anomáliákat megvédi és azt kéri, hogy a magyar fél "ne sértse a román érzékenységet".

1975. április 23. - 26.

Budapesten tartják a Magyar-Román Kulturális Együttműködési Vegyesbizottság harmadik ülését, melyen a magyar tagozat vezetője előterjeszti az aradi Zala-szoborcsoport kérdését. A román tagozat vezetője ezzel kapcsolatosan ígéretet tesz arra, hogy megvizsgálja a "jelenleg az aradi vár alagsorában részekre bontott állapotban található Zala-emlékmű helyreállításának lehetőségét" és erről levélben tájékoztatja a magyar tagozat elnökét. Egyben felveti azt a gondolatot, hogy amennyiben az emlékmű helyre- illetve visszaállítása fizikai károsodás miatt nem lehetséges, akkor közösen új emlékművet állítsanak az aradi vértanúknak. Marjai József a javaslattal egyetért, de megjegyzi: "ugyanakkor pedig a román féltől kérjük el a Zala-féle eredeti emlékművet s mivel művészettörténetileg is értékes alkotásról van szó, restauráljuk és méltó környezetben - esetleg a Kerepesi-temetőben a nemzeti sírkert területén - állítsuk fel." (A Zala-szoborcsoport kérdése az elkövetkező évtized szinte minden kétoldalú tárgyalásán előjön.)

1974. február 27. - május. - 2.

Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök baráti látogatásra Budapestre látogat.

1970. április 11.

Budapesten meghal Gyallay Domokos (Bencéd, 1880. aug. 4.) író, szerkesztő. A két világháború közt a Magyar Nép főszerkesztője, 1927-ig a kolozsvári Unitárius Kollégium történelemtanára, ezt követően a Minerva Rt. alkalmazottja, számos novellát, történelmi regényt publikál.

1969. november 26.

Budapesten magyar-román kulturális szerződést írnak alá, a magyar és román fővárosban román ill. magyar kultúrházak felállításáról. (Az egyezmény végrehajtására a román fél merev ellenállása miatt nem kerül sor. Az 1978-79-es tárgyalásokon arra hivatkoznak, hogy - bár az árusítást az eredeti kormányközi egyezmény rögzíti - az RKP Politikai Végrehajtó Bizottsága határozata nem teszi lehetővé a kultúrházakban kultúrcikkek árusítását. Amikor végül erről az igényéről lemond a magyar fél, arra hivatkoznak, hogy a kérdés felvetése nem aktuális...)

1967. november 1.

Budapesten aláírják a vízummentességről szóló magyar-román kormányközi egyezményt. A kétoldalú személyforgalom ettől kezdve rohamosan nő: 1965-ben még 69.500 beutazó turistát regisztrálnak Romániából, 1970-ben 117.100-at, 1975-ben pedig 121.900-at. Magyarországról Romániába 1965-ben 67.400, 1970-ben 98.000, 1975-ben pedig 234.000 turista utazik ki. Ugyanekkor egyeznek meg abban is, hogy Nagylaknál új ideiglenes közúti határátkelőt nyitnak, és megegyeznek a gyulai átkelőhely megnyitásában is.

1967. május 24. - 26.

Az MSZMP meghívására - az előző évi látogatást viszonzandó - baráti látogatást tesz Budapesten az RKP KB küldöttsége, Nicolae Ceauşescu vezetésével.

1966. június 10.

Budapesten meghal Nyárády Erazmus Gyula (Nyárádtő, 1881. ápr. 7.) botanikus. 1922-től a kolozsvári botanikus kert múzeumőre, 1948-től a Román Akadémia rendes tagja. A Házsongárdi temetőben nyugszik.

1966. május 5.

Budapesten meghal Móricz Miklós (Prügy, 1886. dec. 7.) statisztikus, szerkesztő, Móricz Zsigmond öccse. 1920-ban politikai emigránsként kerül Erdélybe, ahol a Brassói Lapok szerkesztője. 1928-ban kénytelen elhagyni Erdélyt, már Budapesten jelenteti meg Az erdélyi föld sorsa. Az 1921. évi román földreform című könyvét, amely a téma egyik legalaposabb feldolgozása. A harmincas években Budapesten szerkeszti a STUD (Statisztikai Tudósítások) című kőnyomatost, mely a kisebbségekkel kapcsolatos mindenféle statisztikai adatot közöl.

1964. december 4.

Budapesten meghal Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964) művészettörténész. Középiskoláit Nagybányán és Kolozsvárott végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten. A két világháború között Európa-szerte a keleti művészetek egyik legismertebb szakértőjeként tartják számon. 1940-től a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ny. r. tanára. 1945-ben - idős korára hivatkozva - Bukarest nem járul hozzá, hogy a Bolyai Tudományegyetemen is oktasson, ezért 1947-ben Magyarországra távozik. (RMIL-I., 568.)

1961. szeptember 1. - 7.

Gheorghe Gheorghiu-Dej vezetésével román párt- és kormánydelegáció tárgyal Budapesten, amelynek eredményeképpen többek között aláírják az új kulturális egyezményt, valamint egy vízum-megállapodást a két ország magánjellegű utazásainak rendezése tárgyában. Az egyezmény értelmében december 1-i hatállyal megszűnik a két ország között a vízumkényszer; magánjellegű utazást évente egyszer engedélyeznek; a meghívóleveleket nem kell állami szerveknek láttamoztatni, de a meghívó lakóhelyén kívül más helységbe történő utazáshoz a helyi rendőrségen előzetesen engedélyt kell kérni. Ennek elmulasztása az illető kiutasításához is vezethet.

1958 nyara

1958 nyarán a bukaresti külügyminisztérium - Budapest folyamatos intervenciója hatására - hozzájárul, hogy az egyenesági rokonokon túlmenően kölcsönösen engedélyezzék évente 2000 (kettő ezer!) olyan személy kiutazását, akik nem rokonok, de "érdemes magyar, ill. román állampolgárok". Ősszel Bukarest ahhoz is hozzájárul, hogy a diplomataútlevelek esetében eltöröljék a vízumkényszert.

1958. február 28.

A hazafelé tartó magyar delegáció megáll Kolozsvárott, ahol az állomás előtti téren rövid gyűlést tartanak a vendégek tiszteletére. Az itt szónokló Kádár János kijelenti: "Mi természetesen elsősorban forradalmárok vagyunk. A határok problémája csak alárendelt kérdés..." (Ebből és Kállai beszédéből a román pártvezertés azt a következtetést vonja le az elkövetkező hónapokban, hogy Budapest "levette a kezét" az erdélyi magyarságról, és Bukarest szabadkezet kapott az asszimilációs politikájához...)

1957 nyara

Elítélik Fodor Pált és társait: Fodort 25 évre, Mezei Mózes, P. Hajdú Leander, P. Szőcs Izidor ferenceseket 15-15 évre, P. Szentmártoni Odorikot és Csiha Kálmán református lekészt 10-10 évre ítélik.

1957 nyara

1957 nyarán Budapesten és Bukarestben kölcsönösen engedélyezik a Magyarországon, illetve Romániában élő családtagok látogatását. Az 1956 október végén visszaállított teljes körű vízumkényszer továbbra is érvényben marad.

1957 eleje

1957 elején Márton Áron gyulafehérvári püspököt házifogságra kényszerítik, csak a székesegyházába mehet át a püspöki palotából. - Megjelenik a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (a RNK Akadémiája Kolozsvári Nyelvtudományi Intézetének folyóirata) első száma. Szerkeszti: Jancsó Elemér.

1956. november 21.

Este Budapestre utazik a Gheorghe Gheorghiu-Dej-vezette román párt- és kormánydelegáció. A 22-én és 23-án folytatott tárgyalásokon többek között megállapodnak a Nagy Imre és társai Romániába történő szállításáról. A tárgyalások végén nyilvánosságra hozzák, hogy Románia az addig nyújtott segítségen kívül 60 millió rubeles támogatást nyújt a Kádár-vezette Magyarországnak. Stoica és Steriopol még 23-án, a többiek 24-én térnek haza.

1956. október 25.

Reggel letartóztatják Balázs Imrét, Tirnován Vid Arisztidet valamint Walter Frigyest a képzőművészeti főiskola hallgatóit, az előző napi diákgyűlés szervezőit. (Waltert nem állítják bíróság elé.) -> 1956. debrecen 12. - Az Agerpress először számol be arról, hogy Magyarországon "ellenforradalmi felkelési kísérlet" történt. A hírügynökség szerint "október 24-én az esti órákban az ellenséges kalandot felszámolták és Budapesten helyreállt a rend.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék