A bukaresti külügyminisztérium közli, hogy 48 órán belül ki kell üríteni és át kell adni a Magyar Kultúra Házát (amelynek megnyitását tíz éve halogatja - illetve nem engedélyezi - a román fél). A követelést Budapesten visszautasítják.
1988. július 6.
Budapesten meghal Demeter János kisebbségjogász, nyugalmazott kolozsvári egyetemi tanár. A harmincas évek elején a kolozsvári Erdélyi Fiatalok alapító tagja, majd az illegális kommunista párt "fedőszervének" lesz az alapítója. 1944 október 11. után (1946-ig) Kolozsvár alpolgármestere, az MNSZ egyik vezetője. 1946-ban - bukaresti "biztatásra" - elkészítteti az MNSZ nemzetiségi statútum-tervezetét, melyet az 1946. november 19-i választások után benyújtanak a nemzetgyűlésbe, de ott nem veszik tárgyalás alá. 1950-ig a Bolyai egyetem tanára, majd a Jog- és Közgazdaságtudományi Főiskola oktatási igazgatója. 1952-ben letartóztatják, koholt vádakkal 1954-ben elítélik, egy év múlva elnöki kegyelemmel szabadul, rehabilitálják. A Bolyai, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen oktat, több társadalmi és politikai funkciót is betölt. A nyolcvanas évek közepén új nemzetiségi statútum-tervezetet dolgozott ki.
1988. július 15.
Hargita megyéből 1.100, 10. osztályt végzett diákot kell átirányítani a Regátba, míg onnan 940 végzett diákot kell fogadni. További törvény, hogy a szaklíceumokat pártoló vállalatoknál kötelező 5 évet "lehúzni".
1988. július 23.
Budapesten meghal Gálffy Mózes (Nagyszeben, 1915. júl. 13.) nyelvész, egyetemi tanár. 1940-44 közt az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, majd a Bolyai, 1959-től a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára. Fő kutatási területe a magyar nyelvjárástan. Márton Gyulával részt vesz a moldvai csángómagyar nyelvatlasz és a székely szóföldrajzi szótár elkészítésében.
1988. július 28.
Az Erdélyi Magyar Hírügynökség információi szerint a tanügy minisztérium Maros megyéből 1.451, Kolozs megyéből 1.730, Hargita megyéből pedig mintegy 1.400 magyar diákot kíván zömében Kárpátokon túli és 100 százalékban román középiskolákba kényszeríteni. A többi megyét illetően hasonló a helyzet. Azok a magyar diákok, akik nem jutottak be a szakiskolák XI. osztályába, csak román és zömében Kárpátokon túli iskolákban folytathatják tanulmányaikat. Amennyiben ezt valaki nem vállalja, nem tanulhat tovább (azaz nem tanulhat estin, és nem jelentkezhet újra a következő évben), tehát nem tudja megszerezni a középiskolai végzettséget. A középiskola elvégzése után helyben, azaz román nyelvterületen működő vállalatoknál öt éves szerződéskötésre kötelezik. Ez azt jelenti, hogy a diákok 16-23 éves koruk között szüleiktől távol kényszerülnek élni,
