Bukarestben meghal Kohn Hillel (Kolozsvár, 1891. jún. 26.) jogász, közgazdasági író, szociológus, politikus. A harmincas vektől tagja az illegális KRP-nek, 1934-től a MADOSZ-nak, 1940-től a KMP észak-erdélyi tartományi titkárságának titkára, az ún. Szamosfalvi kommunista perben életfogytiglanra ítélik. Buchenwaldból szabadulva visszatér Kolozsvárra és az RKP egyik tömegszervezetének, a Demokratikus Zsidó Népközösségnek lesz a vezetője. 1946-tól a Bolyai egyetem tanára.
1972. február 24. - 25.
Bukarestbe látogat Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a minisztertanács elnöke. A két napos tárgyalás végén aláírják a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A közös emlékeztető többek közt előírja, hogy a külügyminisztériumok fejezzék be a két főkonzulátus megnyitására vonatkozó tárgyalásokat. (Az 1973. november 28-án Bukarestben aláírt konzuli egyezmény rendelkezései szerint mindkét félnek jogában áll a másik fél területén konzuli képviseletet létesíteni.) A kiadott közös nyilatkozatban - a román fél merev ellenállása miatt - a nemzetiségi kérdés semmiféle formában sem szerepelhet.
1972. február
már azt jelenti a nagykövetség a budapesti külügyminisztériumnak, hogy "szemmel láthatólag, az erőszakos asszimiláció a legérzékenyebb ponton, a nemzetiségi oktatás frontján lendül támadásba. [...] Egymás után szüntetik meg az ún. elméleti líceumokat (ált. gimn.) és helyettük szaklíceumokat hoznak létre. A rendelkezések szerint amennyi nemzetiségi osztályt megszüntetnek az előbbiből, annyi nemzetiségi osztályt be kell indítani az utóbbiból. A valóságban - a szakoktatók és segédeszközök hiányára való hivatkozással - ez csak igen kis részben valósul meg.
