Vince József nagykövet azt jelenti Budapestre, hogy a magyar párt- és állami funkcionáriusok közül sokan "általában tüntetően felzárkóznak a román vezetés mögé, sokan hűségnyilatkozataikban még a románokon is túltettek." Ezzel szemben a magyar lakosság egy része "katonai beavatkozást remélt Romániába és feltételezve, hogy ez a román politika különútjának végét jelenti és még a határok módosítását is eredményezheti." A nagykövet úgy véli, hogy az augusztus 26-i székelyföldi látogatás épp azt a célt szolgálta, hogy csillapítsa a kedélyeket, és szerinte "a vezetés további engedményekre és intézkedésekre is kész a nemzetiségi kérdésben".
1968. október 24. - 25.
Az RKP KB plenáris ülésén (melyen Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár ismételten kijelenti, hogy a kisebbségi kérdést "a marxizmus-leninizmus szellemében" véglegesen megoldották, és ez egy lezárt kérdés) határozatot hoznak a Szocialista Egységfront megalakításáról, valamint a "nemzetiségi dolgozók" tanácsairól. Az október 26-i pártlapok az első oldalon közlik: "A szocialista demokratizmus fejlődésének időszerű követelményei [...], arról tanúskodnak: meg kell alakítani az együttélő nemzetiségek reprezentatív jellegű szervezeteit, amelyek aktívan hozzájárulnak majd a párt politikájának megvalósításához, a szocialista társadalom fejlesztési programjának kidolgozásához és valóra váltásához. A Végrehajtó Bizottság e célból javasolja Románia Szocialista Köztársaság Magyar Nemzetiségű Dolgozói Tanácsának, valamint Románia Szocialista Köztársaság Német Nemzetiségű Dolgozói Tanácsának megalakítását." (Az MNDT novemberben csatlakozott a Szocialista Egységfronthoz (későbbi nevén: A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja), amely a társadalmi és tömegszervezetek ernyőszervezete.)
