A Monitorul Oficialban megjelenik a 175. sz. "tanügyi reform"-törvény, mely államosítja az egyházi iskolákat. Összesen 468 római katolikus, 531 református, 266 evangélikus ,s 35 unitárius iskolát vesznek el. Az eddigi 134 magyar elméleti líceumból csak 19 maradt meg. (Szeptemberben hármat visszaadnak.) Sok helyről eltűnik az elméleti középfokú oktatás. Például: Máramarosszigetről, Gyulafehérvárról, Nagykárolyból, Nagyszalontáról. A volt humán-gimnáziumok egy részéből szakközépiskolák lesznek. Például: a nagyszalontai Arany János Gimnázium helyén mezőgazdasági szaklíceum nyílik - magyar tagozattal, Nagybányán vegyipari líceum nyílik. A törvény szerint már első osztálytól kötelező a román nyelv tanulása. A kötelező elemi iskola hétosztályos, a gimnázium csak V-VII. osztály, a középiskola (szovjet mintára) VIII-XI. osztály. - 1949. október 26.
1948. augusztus 4.
Megjelenik a 177. sz. "vallási kultusz"-törvény. Bár a jogszabály 1. cikkelye kijelenti, hogy "a vallásszabadság biztosítva van" az országban, ezt valójában durván korlátozzák. Például a 22. cikkely kimondja: egy egyházmegyének legalább 750.000 híve kell legyen, ha ezt a létszámot nem éri el, csak főesperesség lehet. Ezentúl a kultuszminiszter minden vallási, kulturális, nevelési és humanitárius döntést, rendeletet és parancsot semmissé tehet, ha azok "az állam rendjét veszélyeztetik". Hivatalosan egyik felekezet sem tarthat fenn a továbbiakban kapcsolatokat külföldi felekezetekkel, intézményekkel, személyekkel, pásztorlevelet és körlevelet pedig csak a vallásügyi miniszter engedélyével lehet közölni. - 1948. augusztus 26.
1948. augusztus 10.
Összevonják a marosvásárhelyi Szabad Szót a brassói Népújsággal. (Ezzel Brassó magyar lap nélkül marad.) Az MNSZ hivatalos székelyföldi napilapja a marosvásárhelyi Népújság lesz.
1948. augusztus 11.
Márton Áron ideiglenesen felfüggeszti a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség Egyházmegyei Tanácsát (a Katolikus Státust), összehívásának jogát fenntartja magának. Ezzel a rendelkezésével a püspök meg akarja akadályozni, hogy a Tanácson keresztül a kommunista hatóságok esetlegesen rá tudják tenni a kezüket az egyházmegyei vezetésére, ugyanis a korábbi Státus alapszabályzata szerint a kormánynak felügyeleti joga volt az egyházi önkormányzat összes intézményei felett. - 1950. augusztus 15.
1948. augusztus 13.
A Monitorul Oficialban megjelenik a Nagy Nemzetgyűlés 197. sz. rendelete, miszerint minden bankot feloszlatnak, a Nemzeti Bank, a Takarékpénztár (Casa de Economii şi Cecuri Poştale), a Letéti Pénztár, és az Országos Ipari Hitelintézet kivételével. Megszűnik többek között az Erdélyi Kereskedelmi Bank (Kolozsvár), a Fogarasi Hangya Bank, a Székelyföldi Kereskedelmi Bank (Marosvásárhely). A megszüntetett 24 erdélyi bank közül 16 román. (Az Erdélyi Kereskedelmi Bank és a Székelyföldi Kereskedelmi Bank eddig a Pesti Magyar Bank 100%-os tulajdonában volt.) - 1947. október 18.
1948. augusztus 30.
Megjelenik a 221. számú rendelet, a Népbiztonsági Főigazgatóság (Direcţia Generală a Securităţii Poporului) létrehozásáról. (Gheorghe Pintilie/Bodnarenco lesz a vezetője, helyettese Alexandru Nikolschi/Boris Grünberg.) A törvény 7. §-a kimondja, hogy a költségvetési törvény rendelkezéseitől eltérően a Securitate költségvetését "a felsőbb államérdeket érintő pénzügyi törvény" alapján intézik. - 1949. január 23.