vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 9 találat | 0 - 9
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Bodor Pál, kommunista politikus

1969. július 8.

Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsát országos plénumát. A plenárison a küldöttek nem a kisebbségi problémákkal foglalkoznak, ez a téma még csak szóba sem kerül. Ehelyett megvitatják "az RKP KB X. pártkongresszusi Téziseit és Iránytervezetét az 1971-75-ös ötéves tervről és az 1976-80-as időszak nemzetgazdaságfejlesztési irányvonaláról." A felszólalók (többek közt Demeter János, Franyó Zoltán, Balogh Edgár, Domokos Géza, Sütő András, Bányai László, Dukász Anna, Bodor Pál) beszédeikben "kifejezést adtak a romániai magyar nemzetiségű munkások, szövetkezeti parasztok, és értelmiségiek őszinte gondolatainak és érzelmeinek, hangsúlyozva teljes egyetértésüket a párt bel- és külpolitikájával...".

1969. november 21.

Budapesten meghal Hegedűs Nándor (Nagyvárad, 1884. szept. 29.), lapszerkesztő, publicista, irodalomtörténész. A két világháború közt aktív kisebbségpolitikus, az Országos Magyar Párt Bihar megyei alelnöke, több alkalommal parlamenti képviselő, a Magyar Kisebbség állandó munkatársa, publicisztikai írásai több kötetben jelentek meg. A világháború után Budapesten marad és Ady Endre nagyváradi éveit kutatja, két monográfiát ír erről.

1969. november 21.

A bukaresti televízióban megindul a magyar adás. A magyar nyelvű TV-adás elindításáról - Fazekas János szerint - még 1968 augusztus végén döntött Ceauşescu, amikor a bevonulást követő napokban szükség volt a magyar kisebbség támogatására is. Az adás tényleges megkezdése azonban azért késett, mert a pártapparátus "fázott tőle", és minden eszközzel szabotálta azt. A magyar szerkesztőség vezetője kezdetben a bukaresti rádió magyar osztályának szerkesztőségi főtitkára, Molnár Vilhelm (aki románnak tartja magát, a fia sem tud magyarul). (Október elején Huszár Sándornak ajánlják fel a posztot, de ő nem fogadja el azt.) 1970 elején Bodor Pál veszi át a szerkesztőség vezetését.

1969. december 9.

Megjelenik a 2215. sz. minisztertanácsi határozat a könyvkiadói tevékenység általános átalakításáról. Ennek keretében létrehozzák a nemzeti kisebbségek önálló könyvkiadóját, a Kriteriont, élére kinevezve Domokos Gézát, a két főszerkesztő Bodor Pál és Hedi Hauser, a magyar lektorátust Szász Béla vezeti. (Az intézmény létrehozásának terve egyébként már évek óta "érlelődik", legutóbb az 1968 júniusi értelmiségi találkozón vetették fel a kérdést. Eredetilek jóval kisebb létszámmal és kolozsvári fiók nélkül akarták létrehozni, de emiatt az írószövetség nemzetiségi bizottsága tiltakozott.) A hetvenes években kilenc nyelven jelentet meg a nemzeti kisebbségek számára könyveket. A Kriterion mellett (melynek Kolozsváron is van fiókja) a kolozsvári Dacia, (később a temesvári Făclia is), valamint a bukaresti Albatros-, a Ion Creangă-, az Eminescu-, a Meridiane-, a Tudományos-, a Pedógiai-, és a Politikai Könyvkiadó is ad ki magyar nyelvű könyveket, de a hetvenes években ezeknek egyre csökken a részarányuk.

1979. július 19.

Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plenárisát, melyen részt vesz Miu Dobrescu, a Szocialista Nevelés és Művelődés Tanácsa elnöke és Virgil Cazacu KB-titkár is, akit korábban a nemzetiségi tanácsok felügyeletével bíztak meg. (Közvetlenül a plenáris előtt egy kis időre összeül a büró is.) A tanácskozás mindvégigi román nyelven folyik, csupán Gere Mihály - akit most választanak meg az elhunyt Péterfi István utódaként a tanács elnökévé - olvassa fel magyarul is az üdvözlő beszédét. (A pártvezetés eredeti jelöltje a még Gerénél is szervilisebb Kovács József, a Babes-Bolyai egyetem prorektora volt.) Az ülés napirendjén a Megéneklünk Románia országos kulturális fesztivál és a kongresszusi irányelvek szerepelnek. Az előzőleg egyeztetett hozzászólókon kívül Domokos Géza, Bodor Pál és Gálfalvi Zsolt szólalnak fel. Utóbbi azt kifogásolja, hogy az MNDT gyakorlatilag nem működik, a magyar nyelvű oktatás szűkítését célzó intézkedések láttak napvilágot és korlátozták a nemzetiségi nyelvű könyvek kiadását. (Miu Dobrescu ezt hevesen cáfolja - vagyis a valóban tervezett szűkítést ezennel visszavonja.)

1980. július 22.

Bukarestben ülést tart a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa 27 tagú bürója, Gere Mihály vezetésével. Ezen Bodor Pál felveti a magyar nemzetiségű egyetemisták, főiskolások számának csökkenését (1959-ben még 1800 hallgatója volt a Bolyai egyetemnek, míg 1980-ban a Babeş-Bolyain csak 1064 magyar diák tanul, ezen belül a jogi karon csupán 48-an.) A jelenlévő Stan Soare, a KB agitprop osztályának helyettes vezetője kijelenti, hogy "a nemzetiségi arányszámokat nem kell dramatizálni". Az ülésen bejelentik, hogy hamarosan megnyílik Bukarestben a Kriterion Könyvesbolt.

1981. július 1. - 4.

Bukarestben országos író-konferenciát tartanak. Az írószövetség elnöke továbbra is Dumitru Radu Popescu marad. A 95 tagú Tanácsban a nemzeti kisebbségek a korábbi 16 hely helyett csak 14-et kapnak (ebből 10 magyar, többek közt Bodor Pál és Szász János), az alelnökök egyike Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója, míg titkárrá Gálfalvi Zsolt helyett Létay Lajost választják.

1982. július 14.

Összeül a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa Bürója. A 14 tagú iroda ülésén részt vesz a Tanács elnöke, Gere Mihály, Petre Enache KB-titkár, Eugen Florescu KB osztályvezető-helyettes, Suzana Gâdea, a Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsa elnöke, valamint néhány pártaktivista. A felszólalók közül Bodor Pál kritikus hangot üt meg (a nemzetiségi sajtó problémáit részletezi), de Florescu kijelenti, hogy "nincs külön, nemzetiségi jellegű probléma", valamint azt is közli, hogy a Lăncrănjan-könyv "nem a párt álláspontját tükrözi".

1983. április közepe

Április közepén gyógykezelés indokával Budapestre megy Bodor Pál, az RTV magyar szerkesztőjének korábbi vezetője. Nem megy vissza a kezelés után sem, a Magyar Nemzet publicistája lesz. (A TV-nél utóda Molnár Vilhelm lesz.)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék