vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 2 találat | 0 - 2
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Iliescu, Ion, diákszövetség elnöke

1959. február 19. - 22.

Bukarestben tartják a Román Népköztársaság Diákszövetségeinek II. országos konferenciáját. Az elnökségben jelen van a pártvezetés több tagja is, többek között Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Petre Borilă, Nicolae Ceauşescu, Constantin Pîrvulescu és Leonte Răutu. Az első napon Ion Iliescu, a Diákszövetség országos elnöke megnyitóbeszédében kijelenti: "Az RMP bölcs politikája folytán megoldódott a nemzeti [sic!] kérdés s ezáltal megerősödött és megszilárdult a nemzetiségek testvéri barátsága. [...] A román és az együttélő nemzetiségekhez tartozó diákoknak együttes munkával és tanulással közös szakmai, tudományos és kulturális akciók szervezésével, közösen töltve szabad idejüket, még szorosabbra kell fűzniük testvériségüket a szocializmus győzelméért vívott harcban." A következő napon felszólaló Koszti István (a Bolyai hallgatója) arról biztosítja a kongresszus résztvevőit, hogy: "Teljes erőnkből azon leszünk, hogy gyökerestől kiírtsuk mindazon megnyilvánulásokat, amelyek ártanak a román nép és a nemzetiségek megbonthatatlan barátságának.", Nemes István, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet hallgatója pedig kijelenti, hogy az intézet növendékei "kérik, hogy küldjék őket más tartományokba dolgozni." (A hatvanas évek elejétől elkezdődik a marosvásárhelyi magyar végzősöknek román lakosságú vidékekre történő kihelyezése.) A felszólaló Kacsó Magda, szintén bolyais diák (akit a záróülésen beválasztanak az országos vezetőségbe is) már egyenesen azt kéri: tegyék lehetővé, hogy a különböző szakos magyar és román diákok "együtt tanulhassanak".

1959. február 26.

Az Egyetemiek Házában tartják a kolozsvári felsőoktatási intézetek párttag és tagjelölt tanerői, valamint a párt-, IMSZ- és diákegyesületek aktívájának nagygyűlését. Az elnökségben többek között jelen vannak: Nicolae Ceauşescu, Athanasie Joja, Vaida Vasile, Ion Iliescu, Constantin Daicoviciu, Takács Lajos, Koszti István és Kacsó magda. A gyűlésen felszólaló Demeter János az egyetemek egyesítését támogatva arra hivatkozik, hogy a jogtudományi karok már 1950-ben megkísérelték az egyesítést - "amely kísérlet nagyon sikeres volt". Demeter végül kijelenti: "Nekünk, magyar tanároknak és diákoknak az a kötelességünk, hogy erőteljesen harcot folytassunk mindenekelőtt az ellen a nacionalizmus ellen, amelyet egyes korrupt, ellenséges elemek igyekeznek terjeszteni a magyar tanügyi káderek és diákok között." A gyűlésen a későbbiekben felszólal Nagy István író (1950-52 közt a Bolyai rektora) is, aki azon aggodalmaskodik, hogy mit fog vajon szólni a Nyugat az egyesítéshez, nem fogják-e azt kisebbségellenes lépésnek tartani. Erre a hozzászóló oktatásügyi miniszterhelyettes, Athanasie Joja kijelenti: "A kutya ugat, a karaván halad." (Ezt a lapok nem közlik.) Amikor pedig a felszólaló Balogh Edgár a magyar és a román kulturák kölcsönhatását fejtegeti, Ceauşescu durván közbevág és kijelenti, hogy "nem is lehet beszélni külön magyar és külön román kulturáról, hanem csak a szocialista, a szocializmust építő nép kulturájáról." (A lapok erről az afférról is hallgatnak.)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék