vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 13 találat | 0 - 13
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Huszár Sándor, író

1976. május 28. - június. - 10.

Romániába látogat Száz Zoltán, az Amerikai Magyar Szövetség vezetője (és az Institute of American Foreign Policy igazgatója), akit félhivatalos minőségben fogad Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, valamint a közoktatásügyi miniszter, és a Kultuszdepartament (Vallásügyi Hivatal) vezetője is. Találkozhat a Romániai Magyar Dolgozók Tanácsa elnökével, Péterfi Istvánnal, Koppándi Sándorral, a tanács titkárával, Huszár Sándorral, A Hét főszerkesztőjével, Papp László nagyváradi református püspökkel és másokkal. A látogatás igazából a rezsim "nyitottságát" bizonyítja, a valós problémák nem kerülnek a felszínre.

1968. május 18.

A budapesti Élet és Irodalomban ismertetik a Magyar Írók Szövetsége Kritikai Szakosztályában megrendezett kerekasztal-vitát a szomszédos országokban élő magyarság irodalmáról. A határozatban többek közt leszögezik: "vitathatatlan tény, hogy magyar nyelvű irodalmak alakultak ki a szomszédos országokban, s ezek szerves részei a magyar irodalomnak." Kijelentetik, hogy "a felelősség ezekért az irodalmakért közös: a szomszédainké, és a miénk." Az egységes Kárpát-medencei magyar irodalom tézisét Romániában hevesen visszautasítják, ám nem csupán a pártvezetés - mely a belügyekbe történő beavatkozásként értékeli a budapesti nyilatkozatot -, hanem a magyar írók egy része is. Domokos Géza, Huszár Sándor és Szász János - részben meggyőződésből, részben fölsőbb utasításra - írásaikban határozottan kritizálják az Írószövetség álláspontját, mondván, hogy a romániai magyar írók csak a saját pártvezetésük, országuk iránt érzik felelősnek magukat. A bukaresti nagykövetség megtudja, hogy a Román Írószövetség magyar nemzetiségű tagjai levélben kívántak válaszolni a Magyar Írószövetségnek a "közös felelősség" ügyében, kifejtve, hogy ez a román belügyekbe történt beavatkozás. A levelet végül még sem küldik el, valószínűleg azért, mert a pártvezetés leállította az akciót.

1968. szeptember 6.

A kolozsvári Utunk-ban megjelenik a kolozsvári írók nyilatkozata (melyet Gáll Ernő és Huszár Sándor által fogalmazott). Ebben egyetértésüket fejezik ki a Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár által követett "függetlenségi" politikája mellett.

1968. szeptember 6.

Nagyváradon meghal Bélteki Ferenc vikárius, az 1948-as kultusztörvény után a hatóságok által el nem ismert nagyáradi római katolikus egyházmegyei vezetője. Utódát az egyházjogilag fölé rendelt (de ugyancsak el nem ismert) szatmári egyházmegye vezetője, Sipos Ferenc ordinárius nevezi ki, Hosszú László személyében.

1969. november 21.

Budapesten meghal Hegedűs Nándor (Nagyvárad, 1884. szept. 29.), lapszerkesztő, publicista, irodalomtörténész. A két világháború közt aktív kisebbségpolitikus, az Országos Magyar Párt Bihar megyei alelnöke, több alkalommal parlamenti képviselő, a Magyar Kisebbség állandó munkatársa, publicisztikai írásai több kötetben jelentek meg. A világháború után Budapesten marad és Ady Endre nagyváradi éveit kutatja, két monográfiát ír erről.

1969. november 21.

A bukaresti televízióban megindul a magyar adás. A magyar nyelvű TV-adás elindításáról - Fazekas János szerint - még 1968 augusztus végén döntött Ceauşescu, amikor a bevonulást követő napokban szükség volt a magyar kisebbség támogatására is. Az adás tényleges megkezdése azonban azért késett, mert a pártapparátus "fázott tőle", és minden eszközzel szabotálta azt. A magyar szerkesztőség vezetője kezdetben a bukaresti rádió magyar osztályának szerkesztőségi főtitkára, Molnár Vilhelm (aki románnak tartja magát, a fia sem tud magyarul). (Október elején Huszár Sándornak ajánlják fel a posztot, de ő nem fogadja el azt.) 1970 elején Bodor Pál veszi át a szerkesztőség vezetését.

1970. október 23.

Bukarestben megjelenik A Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács társadalmi-politikai-művelődési hetilapja, A Hét első száma. Főszerkesztője Huszár Sándor, helyettese Gálfalvi Zsolt. (Egy bukaresti magyar folyóirat létrehozása már két éve a "levegőbe lógott", Huszárral még április elején közölték, hogy főszerkesztő lesz Bukarestben.)

1980. december 26.

Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plénumát, melyen részt vesz Dumitru Popescu, a KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagja, aki pár héttel korábban vette át Virgil Cazacutól a nemzetiségi tanácsok felügyeletét. A felszólaló Huszár Sándor elítéli azokat, akik elhagyják az országot. A plenáris előtt ülésezik a végrehajtó bizottság (büró), melyen bírálják a kolozsvári 3. sz. matematika-fizika líceum megszüntetésének tervét. Az elnöklő Gere Mihály kis időre eltávozik, majd visszatérve bejelenti, hogy Ceauşescu közölte, csak most szerzett tudomást a tervről, s azzal nem ért egyet és "kérte Gere elvtársat, hogy tájékoztassa az MNDT büróját a terv elejtéséről".

1982. április

megjelenik Ion Lăncrănjan Cuvînt despre Transilvania (Gondolatok Erdélyről) című könyve. A magyarellenes kirohanásoktól hemzsegő mű nagy felháborodást vált ki az erdélyi magyar és a magyarországi értelmiségből, többen (Szabó Gyula, Méliusz Józseft Beke György) válaszolnak rá, de a cenzúra egyet sem engedi leközölni. Méliusz (akit a szerző irredentizmussal vádol Nicolae Ceauşescunak ír emiatt levelet, aki azt üzeni, hogy "a pártvezetés nem ért egyet Lăncrănjannal".) Végül magyar értelmiségiek egy csoportja (Huszár Sándor, ......) június elején közös levélben tiltakozik a könyv megjelenése miatt.

1982. december 7.

Az RKP KB sajtóosztályának vezető-helyettese, Eugen Florescu magához hivatja a központi lapok főszerkesztőit, köztük Huszár Sándort, A Hét vezetőjét, akinek kijelenti, hogy "a hazánk ellen imperialista kampányhoz szomszédunk, Magyarország is csatlakozott és ez ellen a romániai magyar sajtó nem lép fel kellő határozottsággal..." Florescu burkoltan megfenyegeti Huszárt, hogy felmentik az állásából, ha nem képes a "központi elvárásoknak" eleget tenni. Amikor Méliusz József, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa alelnöke erről tudomást szerez, élénken tiltakozik Fejes Gyulánál, a tanács titkáránál, aki a pártapparátusban dolgozik.

1983. október 22.

Leváltják a bukaresti A Hét főszerkesztőjét, Huszár Sándort. Az ürügyet az szolgáltatja, hogy a lap 43. számában fejjel lefelé jelent meg egy gyulafehérvári oklevél pecsétjét ábrázoló faliszőnyeg reprodukciója. Huszár körül már hónapok "sűrűsödött a levegő", leváltása mégis megdöbbenést vált ki a magyar értelmiségi körökben. Ugyancsak leváltják helyettesét, Horváth Andort. Az új főszerkesztő Lázár Edit, helyettese Barabás István lesz. (Mindkettőjüket egy évvel korábban "lekáderezik" az Előrénél - ami azt jelenti, hogy legalább egy éve készen áll Huszár leváltásának a terve, csak megfelelő ürügyet kellett keresni.) Huszár ezt követően évekig az Előre munkatársa, majd 1989 márciusában - nyugdíjasként - Magyarországra telepedik.

1983. december 3.

A BBC román nyelvű adása közli, hogy leváltották Huszár Sándort A Hét, Hajdú Győzőt az Igaz Szó és Gáll Ernőt, a Korunk főszerkesztőjét. Utóbbi kettő csak rémhír.

1987. december 20.

Huszár Sándor, a bukaresti A Hét 1983-ban leváltott főszerkesztője bejelenti, hogy kilép a Román Írószövetségből.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék