vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 17 találat | 0 - 17
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Groza, Petru, miniszterelnök

1946. december 1.

Összeül a választások utáni új parlament, melyen bemutatkozik az új kormány. Miniszterelnök: Petru Groza (ideiglenesen a nemzetiségügyi államtitkárságot is átveszi); belügyminiszter: Teohari Georgescu; külügyminiszter (és miniszterelnök helyettes): Gheorghe Tătărescu; igazságügyminiszter: Lucreţiu Pătrăşcanu; hadügyminiszter: Mihail Lascăr tábornok; nemzetgazdasági miniszter: Gheorghe Gheorghiu-Dej. Czikó Lőrincet megválasztják a parlament jegyzőjévé. Az MNSZ frakciója titkárságát Csákány Béla, Czikó Nándor és Nagy Tibor vezeti. Kilépnek a kormányból a polgári politikusok: Emil Haţieganu és Mihail Romnâceanu.

1947. november 21. - 23.

Temesváron tartják az MNSZ III. országos kongresszusát, melyen a harmadik napon megjelenik a Romániába érkező, Dinnyés Lajos-vezette magyarországi kormányküldöttség is. A kongresszuson Petru Groza bejelenti, hogy Takács Lajost kinevezi nemzetiségügyi "alminiszter"-ré - valójában a minisztertanács alá rendelt nemzetiségi államtitkárság vezetőjévé. (A döntés a december 3-i Monitorul Oficiálban jelenik meg.) Megválasztják az MNSZ új vezetőségét: Kurkó Gyárfás helyett Kacsó Sándor lesz az új elnök. Kacsó mellett Vass Márton, Juhász Lajos és Bányai László lesznek az alelnökök. A politikai titkárság tagjai: Kurkó Gyárfás, Csákány Béla, Takács Lajos, Czikó Nándor, Révy Ilona. Az 1945-ben megválasztott száz intézőbizottsági tagból ekkor már csak tizennégyet választanak újjá. - 1948. december 10-12.

1948.

Nyugdíjazzák Bíró Vencel és Balanyi György történészprofesszorokat. A Bolyai Tudományegyetemről visszatér Magyarországra Zolnai Béla, a francia irodalom professzora, Kispál Magdolna nyelvész, Buza László jogászprofesszor, Sövényházy Ferenc jogászprofesszor, Kislégi Nagy Dénes közgazdászprofesszor, Rajty Tivadar közgazdászprofesszor, Borbély Sámuel matematikaprofesszor, Fényes Imre fizikaprofesszor, Dezső Lóránd fizikaprofesszor, Vargha László kémiaprofesszor, Csík Lajos biológiaprofesszor.

1948. január 1.

Megalakul a 3. Groza-kormány. Tagjai közt van: Ana Pauker külügyminiszter; Emil Bodnăraş hadügyminiszter; Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter; Teohari Georgescu belügyminiszter.

1948. január 21.

Petru Groza vezetésével kormányküldöttség érkezik Budapestre. Tagjai: Ana Pauker, Teohari Georgescu, Lothar Rădăceanu, Lucreţiu Pătrăşcanu. 24-én aláírják a magyar-román kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási szerződést.

1948. április 13.

A Nagy Nemzetgyűlés 414 képviselőjéből 401 megszavazza a Román Népköztársaság Alkotmányát. Az alaptörvény szerint (szovjet mintára létrehozott) elnöki tanács élén I. C. Parhon (orvosprofesszor) áll, a minisztertanács elnöke Petru Groza. - 1952. szeptember 24.

1948. december 10. - 12.

Kolozsváron tartják az MNSZ IV. (egyben utolsó) kongresszusát. (A kolozsvári Diákházban vendégként ott van Luka László/Vasile Luca, Petru Groza, és Széll Jenő magyar követ. Kacsó Sándor, az MNSZ elnöke javaslatára megint díszelnökké választják Sztálint, Molotovot, Visinszkijt, és Ana Paukert.) Az MNSZ Politikai Bizottságának tagja lesz Juhász Lajos, Bányai László, Révy Ilona, Czikó Nándor, Takács Lajos, és Rácz György. A "százas" intézőbizottságból kimarad Kós Károly is, Kurkó Gyárfás még marad. - 1949. november 3.

1952. június 2.

Összeül a Nagy Nemzetgyűlés XII. ülésszaka. Ezen felmentését kéri Constantin I. Parhon, helyette Petru Groza lesz a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke. Groza helyett Gheorghe Gheorghiu-Dej lesz a minisztertanács elnöke. (1955. október 3-ig)

1955. január 6.

A Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége - Petru Grozának, az Elnöki Tanács elnökének közbenjárására - felfüggeszti Márton Áron börtönbüntetését. A gyulafehérvári római katolikus püspököt február 22-én kiengedik a jilavai börtönből.

1955. május 27.

Petru Groza, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke kegyelmi rendeletének köszönhetően szabadlábra helyezik az 1952-ben, illetve 1949-ben letartóztatott Jordáky Lajos és Demeter János egyetemi tanárokat, valamint Balogh Edgárt, a Bolyai Tudományegyetem és dr. Csőgör Lajost, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet korábbi rektorait. - 1954. május 17.

1945. március 6.

Mihály király Visinszkij követelésére kinevezi Petru Grozát miniszterelnöknek. (Mihály először visszautasítja a kormánylistát, mert azon nem szerepel Iuliu Maniu és Constantin (Dinu) Brătianu.) A 32 miniszter és államtitkár közül 17 ODA-tag. A kormány tagjai többek között: Gheorghe Tătărescu (miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter); Constantin Vasiliu-Răşcanu tábornok (hadügyminiszter); Teohari Georgescu (belügyminiszter); Gheorghe Vlădescu-Răcoasa (kisebbségügyi miniszter).

1945. március 7.

Petru Groza táviratban kéri Sztálint, hogy ismét kiterjeszthessék a román közigazgatást Észak-Erdélyre. (Az engedély másnap megjön.) - 1945. március 13.

1945. március 13.

Kolozsváron tartja meg a kormány kihelyezett minisztertanácsi ülését. Az ezt követő hatvanezres nagygyűlésen jelen van Mihály király és Andrej J. Visinszkij is.-Az erdélyi szociáldemokraták egy csoportja (Wolf Sándor, Gheorghe Urzica, Solomon Sabin, Pásztai Géza, Bruder Ferenc) felkeresik a Kolozsváron tartózkodó Gheorghe Vlădescu-Răcoasa kisebbségügyi minisztert és átadnak egy elaborátumot, melyben többek közt kérik, hogy a Nemzetiségi Minisztériumba vegyenek be magyarokat is, készítsék el mihamarább a nemzetiségi statútum végrehajtási utasítását, valamint a közintézetekben tartsák be szigorúan az arányszámokat. Vlădescu-Răcoasa megígéri a kérések teljesítését. -Az ODA Észak-Erdélyi Tanácsa nevében ifj. Teofil Vescan memorandumot ad át Petru Grozának, melyben többek között azt kérik, hogy az ODA VB konzultációja nélkül a kormány és az ODA-tanács ne hozzon semmi lényegi döntést Erdély kérdésében. Kolozsvár székhellyel állítsanak fel egy, a miniszterelnökség mellé rendelt államtitkárságot, amelynek a személyzetét az észak-erdélyi ODA VB biztosítaná. Ismerjék el a jelenleg működő közigazgatást, és csak "demokratikus elemekkel" egészítsék ki azt, a korábbi határozatait pedig hagyják jóvá. A székely megyéket lehetőleg magyar vezetéssel kell ellátni. Érvényesítsék a proporcionalitás elvét.-Az MNSZ Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága nevében Demeter János átadja Petru Grozának a "magyar dolgozók még megoldatlan problémáit" tartalmazó MNSZ-emlékiratot, amiben többek között azt kérik, hogy Erdély területén legyen a magyar is hivatalos nyelv (a vasútnál, postánál és a hadseregnél is); azokban a községekben, városokban, ahol több mint 50% magyar kisebbség él, a közigazgatás élére magyart nevezzenek ki; szabadon használhassák nemzeti színeiket, himnuszukat; a magyarság az elmenekült észak-erdélyi szászok földjeiből számarányának megfelelően részesedhessen, a nincstelen székelyek néprajzi határuk szomszédságában, Nagy- és Kis-Küküllő megyékben kapjanak földet, és állítsanak fel magyar-román vegyesbizottságot a telepítési kérdés rendezésére. A legsürgősebben elrendezendő kérdésnek az internálótáborok felszámolását nevezik meg.

1945. május 6. - 13.

Kolozsváron tartják az MNSZ első kongresszusát. A szövetségnek ekkor 387.753 tagja van. 10-én megjelenik a kongresszuson Luka László/Vasile Luca, az ODA országos főtitkára is, és beszédet tart. 11-én a kongresszuson elfogadják a Szervezeti Szabályzatot. Kurkó Gyárfást elnökké, Csákány Bélát főtitkárrá választják. Az MNSZ-kongresszus zárónapján, 13-án nagygyűlést tartanak a kolozsvári sportpályán, melyen meghívott vendégként jelen van Petru Groza (aki magyar nyelvű beszédében köszönti a kongresszus részt vevőit), Luka László/Vasile Luca, Gheorghe Vlădescu-Răcoasa, ifj. Teofil Vescan és mások.

1959. február 27.

Megjelenik a bukaresti Új Sport ("a RNK Testnevelési és Sportuniójának lapja") utolsó száma. Ezzel 1990-ig több magyar nyelvű sportújság nem jelenik meg.

1959. február 27. - május. - 1.

Kolozsváron "egyesítési nagygyűléseket" tartanak az Egyetemiek Házában a kolozsvári főiskolák tantestületeinek részvételével. A felszólalók között található Gáll Ernő, a Korunk főszerkesztője, az egyetem volt prorektora, Kerekes Jenő, Jancsó Elemér, az egyetem tanárai, Lászlóffy Csaba hallgató és mások. Szombaton, február 28-án fölszólal Szabédi László egyetemi tanár is. Beszédében azt fejtegeti, hogy "A Bolyai egyetemet Petru Groza demokratikus kormánya hozta létre s ez megfelelt az akkori fejlődési követelményeknek", de Ceauşescu egy idő múlva durván közbevág: "A Groza-kormány tévedett! Hiba volt a Bolyai egyetem létesítése! Amit pedig Szabédi végez, az nem egyéb zavarkeltésnél!" (Ezt a kirohanását természetesen nem közlik a lapok.) A gyűlés végén Athanasie Joja megkérdőjelezi, hogy "az olyan gondolkodású embereknek, mint Szabédi, lehet-e helyük az új egyetemen.

1984. december 6.

Mialatt a budapesti televízióban születésének centenáriuma alkalmából Petru Groza emlékének szentelt műsort vetítenek, a biharpüspöki határátkelőhelyen a román határőrök mintegy 70 magyar állampolgárt szállítanak le a vonatról és fordítanak vissza minden indoklás nélkül. (A két esemény között összefüggés van, ugyanis a bukaresti vezetést kifejezetten irritálja, hogy Budapesten arról a Grozáról emlékeznek meg, melyet Ceauşescu a nyilvánosság előtt már 1959-ben, a két kolozsvári egyetem "egyesítése" idején "kiátkozott".)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék