vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 17 találat | 0 - 17
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Gheorghiu- Dej, Gheorghe, Román Kommunista Párt Főtitkára

1946. december 1.

Összeül a választások utáni új parlament, melyen bemutatkozik az új kormány. Miniszterelnök: Petru Groza (ideiglenesen a nemzetiségügyi államtitkárságot is átveszi); belügyminiszter: Teohari Georgescu; külügyminiszter (és miniszterelnök helyettes): Gheorghe Tătărescu; igazságügyminiszter: Lucreţiu Pătrăşcanu; hadügyminiszter: Mihail Lascăr tábornok; nemzetgazdasági miniszter: Gheorghe Gheorghiu-Dej. Czikó Lőrincet megválasztják a parlament jegyzőjévé. Az MNSZ frakciója titkárságát Csákány Béla, Czikó Nándor és Nagy Tibor vezeti. Kilépnek a kormányból a polgári politikusok: Emil Haţieganu és Mihail Romnâceanu.

1948. március 28.

Parlamenti választásokat tartanak Romániában. A marosvásárhelyi Szabad Szó 40 magyar képviselőt sorol fel, a Világosság 39-et, melyből 30 az MNSZ listáján, 9 az RMP listáján jut be; más források 42 jelöltről tudnak.A választások után megalakult kormány tagjai: Petru Groza miniszterelnök; Teohari Georgescu belügyminiszter; Ana Pauker külügyminiszter; Emil Bodnăraş hadügyminiszter; Luka László/Vasile Luca pénzügyminiszter; Gheorghe Gheorghiu-Dej miniszterelnökhelyettes; Vincze János erdészeti miniszter; Takács Lajos nemzetiségügyi "alminiszter", (hivatalosan csak az április 21-i minisztertanácsi ülésen nevezik ki az "együttélő nemzetiségek alminiszterévé")

1952. április 11.

A Scânteia közli Gh. Gheorghiu-Dejnek a tanítók kongresszusán elmondott beszédét, melyben az addigi hivatalos terminológiával (együttélő nemzetiségek - naţionalitatăţii conlocuitoare) szemben nemzeti kisebbségeket (minorităţii naţionale) emleget.

1952. június 2.

Összeül a Nagy Nemzetgyűlés XII. ülésszaka. Ezen felmentését kéri Constantin I. Parhon, helyette Petru Groza lesz a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke. Groza helyett Gheorghe Gheorghiu-Dej lesz a minisztertanács elnöke. (1955. október 3-ig)

1953. január 29.

Az Igazságban megjelenik Gheorghe Gheorghiu-Dej írása: "A népi demokratikus rendszer további erősödése a RNK-ban". A cikkben kijelenti, hogy Romániában megoldották a nemzetiségi kérdést.

1955. december 23. - 28.

Többszöri halasztás után megtartják az RMP II. kongresszusát. Ismét Gheorghe Gheorghiu-Dej-t választják a párt első titkárává. A Politikai Bizottság korábbi tagjai mellé beválasztják Nicolae Ceauşescut, Petre Borilă-t és Alexandru Drăghici-et.

1955. december 23. - 28.

Többszöri halasztás után megtartják a Román Munkáspárt II. kongresszusát. Ismét Gheorghe Gheorghiu-Dej-t választják a párt első titkárává. A Politikai Bizottság korábbi tagjai mellé beválasztják Nicolae Ceauşescut, Petre Borilă-t és Alexandru Drăghici-et.

1961. március 21.

Gheorghe Gheorghiu-Dejt választják az Államtanács elnökének - Petru Groza halála óta megüresedett - posztjára.

1961. szeptember 1. - 7.

Gheorghe Gheorghiu-Dej vezetésével román párt- és kormánydelegáció tárgyal Budapesten, amelynek eredményeképpen többek között aláírják az új kulturális egyezményt, valamint egy vízum-megállapodást a két ország magánjellegű utazásainak rendezése tárgyában. Az egyezmény értelmében december 1-i hatállyal megszűnik a két ország között a vízumkényszer; magánjellegű utazást évente egyszer engedélyeznek; a meghívóleveleket nem kell állami szerveknek láttamoztatni, de a meghívó lakóhelyén kívül más helységbe történő utazáshoz a helyi rendőrségen előzetesen engedélyt kell kérni. Ennek elmulasztása az illető kiutasításához is vezethet.

1962. április 27.

Gheorghiu-Dej az RMP KV plenárisán bejelenti, hogy az országban befejeződött a kollektivizálás.

1965. március 19.

Meghal Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP első titkára, az Államtanács elnöke.

1965. március 19.

Horváth József, a Népszabadság bukaresti tudósítója feljegyzésében többek közt arról tájékoztatja a külügyminisztériumot, hogy "a román nacionalisták egyszerűen nem tudják meggyőződéssel elhinni, hogy Magyarország lemondott volna az erdélyi területi igényekről." Állítólag magyar turisták azt híresztelték, hogy "Hruscsov visszaadja Erdélyt Kádárnak".

1956. március 23. - 25.

Az RMP Központi Vezetősége plénumán Gheorghe Gheorghiu-Dej, Miron Constantinescu és Iosif Chişinevschi beszámolnak az SZKP XX. kongresszusáról. Dej minden korábbi hibát a Luka-Pauker-Georgescu-frakció nyakába varrja, kijelentve, hogy Romániában az előbbiek 1952-es eltávolításával gyakorlatilag felszámolták a személyi kultuszt. A lapok csak a plénum megtartásárol adnak hírt, az ott lefolyt eseményekről hallgatnak.

1956. november 21.

Este Budapestre utazik a Gheorghe Gheorghiu-Dej-vezette román párt- és kormánydelegáció. A 22-én és 23-án folytatott tárgyalásokon többek között megállapodnak a Nagy Imre és társai Romániába történő szállításáról. A tárgyalások végén nyilvánosságra hozzák, hogy Románia az addig nyújtott segítségen kívül 60 millió rubeles támogatást nyújt a Kádár-vezette Magyarországnak. Stoica és Steriopol még 23-án, a többiek 24-én térnek haza.

1957. június 28. - július. - 3.

Bukarestben tartják az RMP Központi Vezetőségének plenáris ülését. A lapok az ülés munkálatairól hallgatnak, nem közölnek az ilyen esetekben szokásos terjedelmes pártdokumentumokat. Ráadásul egyedülálló módon a tanácskozást egy napra (30-ára) felfüggesztik, ami a moszkvai hatalmi harccal van összefüggésben. Miután 29-én Hruscsov legyőzi a sztálinista ellenfeleit, Gheorghiu-Dej is megváltoztatja (enyhíti) saját ellenzékével szembeni politikáját. Az eredmény: a július 4-i Scînteia közli, hogy "pártellenes tevékenységükért" kizárták a Politikai Bizottságból (az ortodox sztalinista) Iosif Chişinevschit és (a reformista, a hruscsovi liberalizáció hívének tartott) Miron Constantinescut (aki egyébként a magyar kisebbséggel szemben is békülékenyebb politikát mutatott korábban).

1959. február 19. - 22.

Bukarestben tartják a Román Népköztársaság Diákszövetségeinek II. országos konferenciáját. Az elnökségben jelen van a pártvezetés több tagja is, többek között Gheorghe Gheorghiu-Dej, Chivu Stoica, Petre Borilă, Nicolae Ceauşescu, Constantin Pîrvulescu és Leonte Răutu. Az első napon Ion Iliescu, a Diákszövetség országos elnöke megnyitóbeszédében kijelenti: "Az RMP bölcs politikája folytán megoldódott a nemzeti [sic!] kérdés s ezáltal megerősödött és megszilárdult a nemzetiségek testvéri barátsága. [...] A román és az együttélő nemzetiségekhez tartozó diákoknak együttes munkával és tanulással közös szakmai, tudományos és kulturális akciók szervezésével, közösen töltve szabad idejüket, még szorosabbra kell fűzniük testvériségüket a szocializmus győzelméért vívott harcban." A következő napon felszólaló Koszti István (a Bolyai hallgatója) arról biztosítja a kongresszus résztvevőit, hogy: "Teljes erőnkből azon leszünk, hogy gyökerestől kiírtsuk mindazon megnyilvánulásokat, amelyek ártanak a román nép és a nemzetiségek megbonthatatlan barátságának.", Nemes István, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet hallgatója pedig kijelenti, hogy az intézet növendékei "kérik, hogy küldjék őket más tartományokba dolgozni." (A hatvanas évek elejétől elkezdődik a marosvásárhelyi magyar végzősöknek román lakosságú vidékekre történő kihelyezése.) A felszólaló Kacsó Magda, szintén bolyais diák (akit a záróülésen beválasztanak az országos vezetőségbe is) már egyenesen azt kéri: tegyék lehetővé, hogy a különböző szakos magyar és román diákok "együtt tanulhassanak".

1959. április 2.

Bukarestben a Gheorghe Gheorghiu-Dej elnöklete alatti értekezlet véglegesíti a Bolyai és Babeş egyetemek összevonásával létrehozandó egyetem új struktúráját. Az ekkor készített "referat"-ban, feljegyzésben rögzítik, hogy mely tantárgyakat fognak magyar nyelven is leadni. Dej javaslatára elfogadják a Babeş-Bolyai Tudományegyetem nevet.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék