vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 9 találat | 0 - 9
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Gálfalvi Zsolt, irodalomkritikus

1974. április 4. - 5.

Összehívják Bukarestbe, a KB székházába a magyar és némer "nemzetiségi dolgozók" országos plénumait (országos gyűléseit). (A plenáris összehívását a büróban először októberre, majd decemberre tervezték, de a pártvezetés minden alkalommal elhalasztatta az eseményt.) A magyar és német küldöttek szinte a teljes politikai vezetés színe előtt szólalhatnak fel: több-kevesebb ideig jelen van Nicolae Ceauşescun kívül többek közt Emil Bodnăraş, Manea Mănescu, Fazekas János, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Pană, Miron Constantinescu, Gere Mihály KB-tagok és Fazekas Lajos Hargita megyei elsőtitkár is. Az első nap külön-külön folyik a tanácskozás, majd a második nap együttes ülést tartanak. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa ülésén negyvenhárman kérnek szót, de csak huszonketten szólalhatnak föl, többek közt Takács Lajos, Sütő András, Szász János, Gáll Ernő, Gálfalvi Zsolt, Toró Tibor, Domokos Géza. A felszólalók általában a köztársasági elnöki funkció méltatása és bizonyos eredmények megemlítése után konkrét hiányosságokra, torzulásokra hívják fel a figyelmet. Hivatkoznak Ceauşescu 1971. évi állásfoglalásaira s arra, hogy egyes területeken az ő útmutatásait nem hajtják végre. Gálfalvi Zsolt például vitába szállt azzal a felfogással, hogy nemzetiségi kérdés már nincs, csupán néhány értelmiségi "élesztgeti". Sütő András többek között kéri a nemzetiségi tanácsok helyi szerveinek létrehozását, és a megyei szervek megerősítését. A tanácskozás legjelentősebb felszólalása Takács Lajosé, aki hosszasan, adatokkal alátámasztva sorolja az oktatás terén meglévő sérelmeket. Azt is felemlegeti, hogy az államigazgatási apparátus esetében a végrehajtó szervek (ügyészség, bíróság, rendőrség stb.) között a magyar kisebbség aránya szinte elenyésző, a magyar feliratok pedig eltűntek. Takács azt sem hallgatja el, hogy az alantas hatóságok sok helyen tiltják a helységnevek anyanyelven történő használatát. A második nap felszólaló Nicolae Ceauşescu többek közt kijelenti, hogy a nemzetiségi tanácsoknak nem a kisebbségi lakosság sajtátos problémáin kellene lovagolniuk, hanem "az általános országépítő feladatokkal" kellene törődniük. Ezután kifejti, hogy az anyanyelven való oktatás nem annyira fontos, hiszen mindenkinek egy nyelvet kell majd beszélnie, a "szocializmus nyelvét" - tehát az államnyelv elsajátítására kell a hangsúlyt helyezni. (Martin Ferenc nagykövet rejtjeltáviratában arról értesíti a külügyminisztériumot, hogy a küldöttek szerint a tanácskozás "teljes kudarccal végződött".) Két nappal később, az RKP KB ülésén megbírálják Miron Constantinescut, hogy "túl liberálisan vezette" a plenárist, ezért felmentik a nemzetiségi tanácsok felügyeletére kapott megbizítása alól. Utóda Ilie Verdeţi lesz, aki kevésbé ismeri a kisebbségi kérdést mint elődje, (aki magyarul is tudott).

1975. augusztus 1.

Mondvacsinált indokkal felmentik a Szocialista Művelődés és Nevelés Tanácsa "Az együttélő nemzetiségek körében folyó kulturális tevékenységével foglalkozó Irodája" vezetőjét, Gálfalvi Zsoltot. (Másfél évvel korábban egy átszervezés során az 1970 őszén létrehozott Együttélő Nemzetiségek Művelődési és Nevelési Főigazgatóságát már lefokozták Irodává.) Gálfalvi vissztér A Hét-hez, ahonnan három ével korábban "kiemelték" az SZMNT-hez. Leváltásának valódi oka az lehet, hogy túlságosan is exponálta magát, egyfajta "lobbistája" volt a magyar kulturális ügyeknek, az értelmiségi elitnek.

1970. október 23.

Bukarestben megjelenik A Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács társadalmi-politikai-művelődési hetilapja, A Hét első száma. Főszerkesztője Huszár Sándor, helyettese Gálfalvi Zsolt. (Egy bukaresti magyar folyóirat létrehozása már két éve a "levegőbe lógott", Huszárral még április elején közölték, hogy főszerkesztő lesz Bukarestben.)

1956. november 2.

A Magyar Autonóm Tartomány vezető magyar értelmiségei levelet küldenek a bukaresti pártvezetőséghez: "Lelkiismeretünk parancsszava. A Magyar Autonóm Tartományban élő írók és a marosvásárhelyi irodalmi intézmények dolgozóinak levele az RMP Központi Vezetőségéhez" címmel, amelyben elítélik a magyarországi "ellenforradalmat" és "hűséget fogadnak" a pártnak, illetve a vezetőségnek. (A marosvásárhelyi Vörös Zászló 4-én közli a szöveget.) A magyar dolgozókat felhívják, hogy védjék meg a "legszebb vívmányaikat". "A hűségnyilatkozatot" Hajdú Győző és Kovács György fogalmazták, aláírják többek között: Gálfalvi Zsolt, Hajdú Győző, Hajdú Zoltán, Kovács György, Molter Károly és Sütő András írók. (A nyilatkozat előtt néhány nappal korábban is készült egy távirat, azonban ezt az Előre nem közölte le, mivel utólag Sütő András és Gálfalvi György kérték a főszerkesztőt, Robotos Imrét, hogy törölje nevüket az aláírók közül.)

1957. október 26.

A bukaresti Előre beszámol a marosvásárhelyi "értelmiségi nagygyűlésről". A felszólalók (többek közt: Csupor Lajos, az Román Munkáspárt tartományi pártbizottságának első titkára, Gálfalvi Zsolt, Izsák József irodalomkritikusok, Andrásofszky Tibor, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet rektora, Sütő András író) mindnyájan bírálják Jordáky Lajos, a Bolyai Tudományegyetem volt tanárát a nacionalista megnyilvánulásáért.

1979. július 19.

Összehívják Bukarestben a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa országos plenárisát, melyen részt vesz Miu Dobrescu, a Szocialista Nevelés és Művelődés Tanácsa elnöke és Virgil Cazacu KB-titkár is, akit korábban a nemzetiségi tanácsok felügyeletével bíztak meg. (Közvetlenül a plenáris előtt egy kis időre összeül a büró is.) A tanácskozás mindvégigi román nyelven folyik, csupán Gere Mihály - akit most választanak meg az elhunyt Péterfi István utódaként a tanács elnökévé - olvassa fel magyarul is az üdvözlő beszédét. (A pártvezetés eredeti jelöltje a még Gerénél is szervilisebb Kovács József, a Babes-Bolyai egyetem prorektora volt.) Az ülés napirendjén a Megéneklünk Románia országos kulturális fesztivál és a kongresszusi irányelvek szerepelnek. Az előzőleg egyeztetett hozzászólókon kívül Domokos Géza, Bodor Pál és Gálfalvi Zsolt szólalnak fel. Utóbbi azt kifogásolja, hogy az MNDT gyakorlatilag nem működik, a magyar nyelvű oktatás szűkítését célzó intézkedések láttak napvilágot és korlátozták a nemzetiségi nyelvű könyvek kiadását. (Miu Dobrescu ezt hevesen cáfolja - vagyis a valóban tervezett szűkítést ezennel visszavonja.)

1981. július 1. - 4.

Bukarestben országos író-konferenciát tartanak. Az írószövetség elnöke továbbra is Dumitru Radu Popescu marad. A 95 tagú Tanácsban a nemzeti kisebbségek a korábbi 16 hely helyett csak 14-et kapnak (ebből 10 magyar, többek közt Bodor Pál és Szász János), az alelnökök egyike Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója, míg titkárrá Gálfalvi Zsolt helyett Létay Lajost választják.

1983. március 30.

Megjelenik az államtanács 98. sz. törvényerejű rendelete, mely szerint belügyminiszteri engedély kell az írógépek birtoklásához, az engedély meghosszabbításához évente friss írásmintát kell bemutatni.

1983. március 30. - 31.

Összehívják Bukarestben a magyar és a német "nemzetiségi dolgozók tanácsai" országos plénumait. (Ezen első ízben részt vesz Nagy Ferdinánd volt Kovászna megyei első titkár, miniszter.) Az első napon külön-külön ülésezik a két tanács. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa plenárisán felszólalók mindnyájan az RKP konferenciájának határozatát, Ceauşescu útmutatásait méltatják, "a nemzeti [értsd: nemzetiségi] kérdés megoldását" hangoztatják és visszautasítják a "külföldi reakciós" szándékokat. (Domokos Géza, a Kriterion nemzetiségi könyvkiadó igazgatója, a KB póttagja és Gálfalvi Zsolt, az SZNMT korábbi tanácsosa, publicista nem vállalja, hogy felszólaljon.) A második napi közös ülés végén Ceauşescu rövid beszédet tart, melyben többek közt megvédelmezi a vegyes házasságok gyakorlatát.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék