Budapesten mintegy 40-50 ezren tüntetnek a romániai falurombolás ellen. (1956 óta ez az első szabad tömegdemonstráció.)
1988. június 27.
Ismét összehívják Bukarestbe a "dolgozói tanácsokat", ezúttal azonban megváltoztatják a neveiket: Magyar (és Német) Nemzetiségű Román Dolgozók Tanács lesz az új megnevezés.
1988. június 28.
Bukarest egyoldalú döntéssel - ultimátumszerűen - bezáratja a kolozsvári magyar főkonzulátust. A személyzetnek 48 órán belül el kell hagynia az épületet és Románia területét. (A hivatkozás az előző napi "románellenes", "nacionalista és soviniszta" budapesti demonstráció.) Ezen a napon és a rákövetkező napokon a román határőrök mindenféle indoklás nélkül a magyar turisták döntő többségét visszafordítják a magyar-román határról.
1988. június 30.
Az Országgyűlés - Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökének előterjesztésére - állásfoglalást ad ki a romániai településrendezési tervvel kapcsolatban. Eszerint a terv "mélységes aggodalmat és nyugtalanságot", valamint megütközést váltott ki Magyarországon. A Nagy Nemzetgyűlés figyelmét felhívja a megsemmisítésre kijelölt falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális értékeire és kifejezi a reményét, hogy a terv végrehajtásától elállnak.