vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 4 találat | 0 - 4
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


  I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1959. február 27. - május. - 1.

Kolozsváron "egyesítési nagygyűléseket" tartanak az Egyetemiek Házában a kolozsvári főiskolák tantestületeinek részvételével. A felszólalók között található Gáll Ernő, a Korunk főszerkesztője, az egyetem volt prorektora, Kerekes Jenő, Jancsó Elemér, az egyetem tanárai, Lászlóffy Csaba hallgató és mások. Szombaton, február 28-án fölszólal Szabédi László egyetemi tanár is. Beszédében azt fejtegeti, hogy "A Bolyai egyetemet Petru Groza demokratikus kormánya hozta létre s ez megfelelt az akkori fejlődési követelményeknek", de Ceauşescu egy idő múlva durván közbevág: "A Groza-kormány tévedett! Hiba volt a Bolyai egyetem létesítése! Amit pedig Szabédi végez, az nem egyéb zavarkeltésnél!" (Ezt a kirohanását természetesen nem közlik a lapok.) A gyűlés végén Athanasie Joja megkérdőjelezi, hogy "az olyan gondolkodású embereknek, mint Szabédi, lehet-e helyük az új egyetemen.

1959. május 3.

Kolozsváron öngyilkos lesz Csendes Zoltán (1924-1959) statisztika professzor, a Bolyai Tudományegyetem egyik utolsó prorektora, aki részt vett az egyetem-egyesítéssel kapcsolatos tárgyalásokon. Tettét minden bizonnyal a magyar egyetem felszámolásával szembeni tiltakozás motiválta.

1959. május 22.

Megszületik az ítélet a kolozsvári katonai törvényszéken a kolozsvári teológusok perében. A "Román Népköztársaság megdöntése, és az RKP megbuktatására történt szevezkedés" vádjával 14 személyt ítélnek el: Csatlós Csaba (8 év javítóbörtön), Márton Attila, Nagy Endre. Miklós István (5 év), Soós Ferenc, Elekes István, Gráma János (8 év javítóbörtön), Székely Lajos, Péter Miklós ref. teológusok (14 év felbújtó prédikációért), Imre Magda, Burkhart Márta, Gergely Borbála, Mózes Árpád ev. lelkész!). (Grámát, Nagy Endrét május 25-én, tiltott iratok tartásáért 8, ill. 5 évre); Csatlóst 8 év "átnevelő börtönbüntetésre" ítélik, 1964. augusztus 1-én szabadul. Székely 7 évet kap, 1964. augusztus 1-én ér haza. Peripraváról Gráma, Adorjáni Dezső és Dobri János 1963. január 29-én kegyelemben részesülnek és kiszabadulnak. (Adorjáni hamarosan meghal.) Nagy Endre 1964. március 14-én szabadul.

1959. május 27.

A Hivatalos Közlönyben megjelenik a 166. sz. rendelet, amely értelmébe létrejött Románia és Magyarország között a konzuli egyezmény (a konzulátusok helyét azonban nem szabályozták, a román fél nem egyezik bele, hogy Magyarországnak Erdély területén is működjön konzulátusa.)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék