vincze gábor
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
 

 
kronológiák    >> romániai magyarság
  1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t v z

névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
 keresés  szűkítés  -
 
    találatszám: 8 találat | 0 - 8
 
 
  kapcsolódik  
 
» a szerzőről

» írok a szerzőnek
 
 
 
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997

» Általános történelmi kronológia
 
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm


 

Gyulafehérvár

1951. augusztus 24.

Gyulafehérváron letartóztatják Jakab Antalt, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye ordináriusát, és Erőss Lajos kolozsvári káplánt, akik szembenállnak az egyházjogilag illegitim, a kommunista hatalom által támogatott Adorján Károly-féle egyházvezetéssel. Jakab Antal utóda Márton Mózes csíkszentdomokosi plébános, ordinarius substitus lesz.

1949. március 3. - 5.

Az RMPKözponti Vezetősége plenáris ülésén határozatot fogadnak el "a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, és a munkásosztály valamint a dolgozó parasztság szövetségének megerősítéséről". - 1949. július 24.

1949. március 3.

A 87. sz. törvény megjelenését követő nap hajnalán "kiemelnek", kénysszerlakhelyekre (domiciliul obligatoriu) hurcolnak országszerte mintegy 3.500-5.000 földbirtokos családot. Erdélyben Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Gyulafehérvár és Déva lett kijelölve számukra. (A Háromszék megyei földbirtokosságot Sepsiszentgyörgyre, majd másfél év múlva Dobrudzsába hurcolják.)

1948. augusztus 3.

A Monitorul Oficialban megjelenik a 175. sz. "tanügyi reform"-törvény, mely államosítja az egyházi iskolákat. Összesen 468 római katolikus, 531 református, 266 evangélikus ,s 35 unitárius iskolát vesznek el. Az eddigi 134 magyar elméleti líceumból csak 19 maradt meg. (Szeptemberben hármat visszaadnak.) Sok helyről eltűnik az elméleti középfokú oktatás. Például: Máramarosszigetről, Gyulafehérvárról, Nagykárolyból, Nagyszalontáról. A volt humán-gimnáziumok egy részéből szakközépiskolák lesznek. Például: a nagyszalontai Arany János Gimnázium helyén mezőgazdasági szaklíceum nyílik - magyar tagozattal, Nagybányán vegyipari líceum nyílik. A törvény szerint már első osztálytól kötelező a román nyelv tanulása. A kötelező elemi iskola hétosztályos, a gimnázium csak V-VII. osztály, a középiskola (szovjet mintára) VIII-XI. osztály. - 1949. október 26.

1944. szeptember 18.

A román hatóságok Nagyenyedről, Gyulafehérváról, és a környező falvakból magyar túszokat szednek össze. (Többek között Vita Zsigmondot, a Bethlen Kollégium tanárát, Kacsó Sándor újságírót, valamint Szentmiklósi Ferencet, a gyulafehérvári Majláth Főgimnázium tanárát és Jénáki Ferenc gyulafehérvári pápai kamarást.) - 1944. szeptember 1.

1968. november 29.

Ünnepi ülést tart Erdély és Románia "egyesülésének" 50. évfordulója alkalmából a Nagy Nemzetgyűlés. (Eredetileg Gyulafehérvárra nagy tömeggyűlést terveztek, de ezt lefújták.) Ezen Ceauşescu két és félórás beszédet tart, melyben - többek közt - hangsúlyozza, hogy az országban "a nemzetiségi kérdés örökre megoldódott az állampolgárok teljes jogegyenlősége alapján".

1980. szeptember 29.

Gyulafehérváron hosszas betegség után meghal Márton Áron római katolikus püspök (Csíkszentdomokos, 1896.) A harmincas években kolozsvári lelkészként az Erdélyi Iskola című katolikus pedagógiai folyóiratot szerkeszti György Lajossal. 1938-ban szentelik gyulafehérvári római katolikus püspökké. 1940-44 közt a dél-erdélyi magyarság szellemi vezetője. 1946-ban memorandumban tiltakozok (többekkel együtt) az erdélyi magyarság ismételt román uralom alá helyezése miatt. 1948-49-ben egyházi ellenállás fő alakja. 1949-ben lefogják majd 1951-ben hazaárulásért életfogytiglanra ítélik. 1955-ben kegyelemmel kiszabadul, de 1957 és 1967 között háziőrizetben tartják Gyulafehérvárott. Utóda a még májusban kinevezett Jakab Antal, a korábbi segédpüspök lesz. Márton Áron október 4-i búcsúztatásán (melyen a gyászmisét Lékai János esztergomi érsek celebrálja) mintegy három-négyezer ember van jelen, a romániai magyar szellemi élet nagy része (a politikusok közül Takács Lajos, Király Károly) és számos külföldi vendég (a szabadkai és eszéki püspökök), Fazekas János miniszterelnök-helyettes táviratot küld - amiért ....

1984. március 12.

A marosvásárhelyi kórházban gyanús eredetű kórban meghal Pálffi Géza székelyudvarhelyi plébános. A Securitatén "figyelmét" már akkor fölkeltette, amikor a hatvanas években a gyulafehérvári kántorképzőben tanított. Addig zaklatták (rendszeresen berendelték és megverték), hogy Gyulafehérvárról Gyergyóalfaluba kellett helyezni. Onnan Székelyudvarhelyre került, de hamar súlyos betegség lett úrrá rajta. 43 évesen húnyt el, utolsó útjára óriási tömeg kíséri, temetése néma tüntetés számba megy.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék